Budapesti Fesztiválzenekar

Stefan Englert, Erdődy Orsolya: "Szeretnénk mindenki zenekara lenni"

Január 1-jétől új vezetők koncepciója mentén alakul a Budapesti Fesztiválzenekar élete. Az ügyvezető igazgatót és helyettesét a konkrét tervekről kérdeztük.

- Englert úr, úgy hallottam, nem sokat gondolkodott azon, hogy elvállalja-e a felkínált posztot.  

Stefan Englert: Tényleg nem hezitáltam, és ennek több oka is volt. Egyrészt az, hogy ez a zenekar kiváló, nem egész harminc év alatt jutott a világ élmezőnyébe, egy kisebb fajta csoda, ami nekik sikerült. Ismerem ezt a zenekart, megvan az a különleges képessége, hogy minden este újra és újra elvarázsolja a közönséget. A másik ok az volt, hogy együtt dolgozhatom Fischer Ivánnal. Személyesen csak 2007 óta ismerem, de karmesterként már persze sokkal régebben, és mindig lenyűgözött a művészete. A harmadik ok pedig az, hogy - közösen a kollégákkal - szívesen vezetném a Fesztiválzenekart a jövőben. Ahogy előbb mondtam, elképesztő sikertörténet áll az együttes mögött. Szeretnénk az alapokat megteremteni ahhoz, hogy a zenekar itt, a meghódított csúcson is minél többször mutathassa meg magát, és tarthassa a pozícióját. 

- Más lesz Budapesten a munka, mint amit megszokott Németországban?  

S. E.: Persze, egészen másként kell itt dolgoznom. Németországban tulajdonképpen minden zenekar állami támogatást kap, ami nagyon kellemes állapot, néha viszont elkényelmesedéshez, állóvízhez vezet. A Fesztiválzenekar ez idáig jelentős állami és fővárosi támogatást élvezett, mégis sikerült újból és újból kitalálnia magát, így tudott a korral is haladni, és a magánszponzorok számára is érdekes maradni. Szerintem ez az egyik leginnovatívabb zenekar a világon, egyebek között ezért is örülök, hogy velük dolgozhatok. 

Bemutatkozott a Budapesti Fesztiválzenekar új vezetősége - Stefan Englert, Fischer Iván, Erdődy Orsolya (fotó: Végh Dániel)

- Erdődy Orsolyának nem volt ilyen könnyű dolga a döntéssel...  

- Erdődy Orsolya: Nagyon szerettem az előző feladatomat, nem csak az aktuális rendezvénysorozatot (Liszt Év 2011) amelyen dolgoztam, de a Klassz Zenei Iroda csapatát is. Remek társaim voltak a munkában, kötődtem hozzájuk, együtt építettük fel 2008-ban az Irodát, találtuk ki a széleskörű tevékenységet és nagyszerű zenei projekteket szerveztünk együtt, így komoly dilemmát jelentett számomra, hogy meg tudok-e válni tőlük. Ugyanakkor ott volt a másik oldalon a világhírű Fesztiválzenekar, amelynek professzionális működése, zenei kreativitása, sikertörténete nemzetközi összehasonlításban is sokszor példaként szolgál. Neves külföldi fesztiválokon és koncerttermekben megfordulva külföldi kollégáim is a magyar kultúra nagyköveteként emlegették az együttest. Velük dolgozni igazán vonzó lehetőség a számomra, ezért is fogadtam el örömmel ezt a felkérést. 

- Az egyik legfontosabb céljuk a közönség bővítése. Milyen új ötletekkel szeretnék megnyerni azokat, akik idáig nem jártak a zenekar koncertjeire?

S. E.: Meggyőződésem, hogy a zene mindenki életét gazdagítja, de van, aki lehetőség vagy kedv híján még nem ismerte meg a klasszikus zenét. Szeretnénk olyan programokat is szervezni, amelyek a szó szoros értelmében rendhagyóak, és így talán azoknak az érdeklődését is felkeltik, akiknek korábban nem jutott eszükbe klasszikus hangversenyre járni. Elsősorban az egyetemista korosztálynak rendezzük a Millenárison az Éjféli koncertek című sorozatot, és az első hangverseny nagyon jól sikerült. Olyan közönség volt, amelyikről első látásra senki meg nem mondta volna, hogy kíváncsiak egy klasszikus zenei koncertre. Rendhagyó volt a helyszín, a zenekar tagjai nem frakkban, hanem civil ruhában játszottak, és a közönség nagyon élvezte az egészet. Mondta is utána az est szólistája, a francia Roger Muraro, hogy nagyon intenzív figyelmet érzékelt. Természetesen nem csak az egyetemistákat, hanem a többi korosztályt is szeretnénk megnyerni, mindazokat, akiknek jelenleg még semmilyen kapcsolatuk nincs a klasszikus zenével. 

- És ehhez igyekeznek új formákat találni.  

E. O.: Igen. Az éjszakai koncert leginkább az egyetemistáknak szól, a gyermekek számára rendezett Kakaókoncertek már régóta ismertek, és a korban közöttük lévő, gimnazista korosztálynak is tartogatunk meglepetéseket. Persze nem csak a fiatalokat kell megnyernünk a zenekar számára. A szociális felelősségvállalás arról is szól, hogy minél többet lépjünk fel Budapesten kívül is, tehát az ország minden pontjára elvigyük a klasszikus zenét és a zene szeretetét. 

- A sajtótájékoztatón beszéltek arról, hogy lesznek újítások is a zenekar életében. Mire gondoltak? 

S.E.: A spanyolviaszt nyilván nem fogjuk feltalálni, de minden bizonnyal lesz egy-két változás, máshova kerül majd néhány hangsúly. Még több koncertlátogatót szeretnénk megnyerni, fokozottan figyelünk a fiatalokra, de szeretnénk "Mindenki" zenekara lenni. Az is nagyon fontos, hogy a zenekart anyagi biztonságban tudjuk. Mindannyian érezzük, hogy gazdaságilag nehéz időket élünk, és ez mélyen érinti a kulturális intézményeket, de azon leszünk, hogy olyan stabil feltételeket teremtsünk a zenekar számára, amelyek lehetővé teszik, hogy továbbra is ezen a szinten muzsikáljanak.    

E.O.: A növekvő számú hangversenyeken, gála koncerteken, szabadtéri fellépéseken túl új kommunikációs stratégiánk eszközeivel szeretnénk jobban jelen lenni a főváros és az ország életében, és elérni, hogy jobban megismerjék e világhírű zenekar munkáját és itthon is értesüljenek a külföldi sikereinkről.  

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.
  1. 2 21:39 2012.04.06
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Először be kéne szállni a közteherviselésbe! Nem tartani a markukat, amikor milliárdokat kapnak, amikor meg adót és járulékokat kéne fizetni, akkor meg inkább számlagyárak.... Ha kapnak állami pénzt, akkor jelentsék be a zenészeket, és fizessenek járulékokat, mint más magar vállakozás! Utána próbálhatnak mindenki zenekara lenni!!!

  2. 1 12:40 2012.02.22
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Idézet a címből:

    "Az ügyvezető igazgatót és helyettesét a konkrét tervekről kérdeztük."


    (konkrét tervekről!!!) kiemelés tőlem


    Az interjú a klasszikus semmit mondás példája. Ez szégyene a vezetőknek és a riporternek.

Tovább a témához tartozó fórum oldalra.

A zenekart 1983-ban alapította Fischer Iván és Kocsis Zoltán, ahogy a londoni Times fogalmazott:,„Magyarország fiatal muzsikusainak legjavából". A cél az volt, hogy az igényes próbáknak és a magas követelményeknek köszönhetően az évente három - négy alkalommal hangversenyező zenekar produkciói a főváros zenei életének jelentős eseményeivé váljanak és Budapest új, nemzetközi színvonalú szimfonikus zenekarral gazdagodjék.

A zenekar fontosabb projektjei közül nagy visszhangot keltettek az operaprodukciók: A varázsfuvola, Cosi fan tutte, Figaro házassága, Idomeneo, Orfeo ed Euridice, A török Itáliában, a Bartók halálának 50.évfordulójáról megemlékező ciklus, a Mahler-szimfóniák előadásának többéves programja, a Brahms halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett sorozat, a Bartók - Stravinsky ciklus és a 2004-es Liszt-Wagner ciklus. 2005-től a zenekar Budapesti Mahler Ünnep néven saját fesztivált, 2008-tól egy-egy zeneszerző munkásságát bemutató "maratont" rendez.

Az együttes nagy hangsúlyt fektet az új zene népszerűsítésére: számos ős - és magyarországi bemutató fûződik a nevéhez, mecénásként is rendszeresen rendel műveket. 2006-ban a zenekar - első külföldi együttesként - elnyerte a Holland Zenei Díjat.

A BFZ nagyzenekari hangversenyei mellett számos egyéb sorozatot is indított. Rendkívül sikeresek és népszerűek lettek a kamarazene-hangversenyek, a kisgyerekek számára rendezett kakaókoncertek, a "Haydn-Mozart plusz" sorozat, amelyen a zenekar belső versenyen kiválasztott tagjai szólistaként is fellépnek és a Hősök terén, több tízezer hallgató előtt tartott ingyenes szabadtéri koncertek.

A Budapesti Fesztiválzenekar művészi munkáját 28 éve, alapítása óta Fischer Iván zeneigazgató irányítja.

 

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

Mai évfordulók

  • Ignaz Moscheles születése (1794)
  • Jean Francaix születése (1912)