Bálkirálynő
Chopin születésnapján, Liszt és Bartók faliképe alatt adott hangulatos koncertet Haydn és Mozart műveiből a Royal szálló báltermében a Budapesti Vonósok együttese. Az est királynőjének Rost Andreát hirdették. tovább...
Négy az egyben
Zsúfolásig telt koncertteremben, ünnepi hangulatban, négy karnagy irányításával adott hangversenyt a Magyar Rádió 60 éve alapított énekkara. tovább...
Maratoni befutó
A Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája közös szervezésében harmadik éve megrendezett, február végi zenei maratonok kicsit olyan benyomást keltenek, mint Satie Vexations-ja, legalábbis az idő kezelésének és az élmény meghatározásának speciális módját tekintve. KRITIKA tovább...
Chopin pianóban
Szerény javaslatom: legyen inkább 200. Mármint a ruhatár a Müpában. Mert most 180, s szegény ruhatáros néni becsületesen visszaadogat, megolvassa az aprót, közben áll a sor. Rettenetes sor, hiszen Barenboim Chopin-estjére gyűlik ama Cézár jó kétezer feje. KRITIKA tovább...
Gaudeamus
Mi a közös az Akadémiai ünnepi nyitányban, Lutosławski nemesen keserű Csellóversenyében és Schubert "Nagy” C-dúr szimfóniájában? Meglehet, talán éppen csak annyi, hogy hétfő este mindhárom mű felhangzott a Concerto Budapest remek bérleti koncertjén. tovább...
Fővárosiak a fővárosban
Régi, hetvenes évekbeli emlékek kísértettek pénteken este a Művészetek Palotája felé igyekezvén: diákkori, pécsi esztendők. Négy évig voltam az ottani zenei főiskola hallgatója s így gyakran hallhattam a város akkori egyetlen zenekarát. tovább...
„Ezt a zenét később is szeretni fogjuk”
A kivételes alkalomhoz illő kíváncsisággal mentem el a Kocsis Zoltán által kiegészített Schönberg-opera, a Mózes és Áron ősbemutatójára. Természetesen már az eredeti Schönberg-anyag megszólalása is éppen elég érdekességet kínált, már csak azért is, mert a nyári miskolci előadás után izgalmasnak ígérkezett az összehasonlítás. tovább...
Ami megmarad
Kortárs magyar ősbemutató és hegedűs bravúrdarab egyaránt akadt az MR Szimfonikusok január 21-i koncertjén, ám maradandó élmény gyanánt leginkább a második rész színpompás Ravel-játékát vihettük haza magunkkal. tovább...
Privát-Wagner és esti mese
A Budapesti Fesztiválzenekar évzáró koncertjein Wagner és egy kóccal-fűrészporral kitömött bábu magánélete volt terítéken. A hétfő esti, harmadik előadáson az anekdotázó lendület lankadni látszott. tovább...
Kopog a bádog
A huszadik század eleje a magyar zeneszerzés aranykorának mondható. Koessler János tanítványainak diadalától volt hangos akkoriban Pest és más fontosabb európai városok is. Takács-Nagy Gábor – a MÁV Szimfonikusok élén – ezt a boldog kort idézte meg. tovább...
Hattyúk, hősök, Schumann
Az utóbbi hetekben két finn zenekar is megfordult a Művészetek Palotájában, míg azonban a Helsinki Filharmonikusok programja lényegében semmit nem árult el az együttes székhelyéről, addig a Lahti Szimfonikus Zenekar kifejezetten testhez álló, északi műsorral érkezett. KRITIKA tovább...
A vasfog és az álmok
Percig sem vitatom: Steve Reich korunk legjelentősebb alkotói közé tartozik. Jókor volt jó helyen: épp időben fordult szembe az ötvenes esztendők túlbonyolított szerializmusával és az azt követő évek valaha hatásosnak vélt, mára bizony erősen kopottas neo-expresszionizmusával. tovább...
Első és utolsó
Kortárs ősbemutató és a klasszikus koncertrepertoár csúcsa, a legszemélyesebb szerelmi történet és a közösségi érzés apoteózisa – első pillantásra ilyesforma szembeállításokba rendezhető a budafokiak Vox Fortissima-bérletének első hangversenye. - KRITIKA tovább...
Szalonzene
A szalonzene kifejezés az utóbbi száz évben nem sok jót ígérő fogalommá vált, jóllehet nem volt mindig pejoratív, szegről-végről a giccs szinonimájaként értelmezett jelenség. tovább...
A világsztári norma
Hétfő este Edita Gruberova, a világ ma legismertebb belcanto szopránja fényesen teljesítette az ő klasszisához méltó, elvárt normát. Bellini Normájának hangversenyszerű előadása azonban egy másik felismerést is hozott: a mű – részletszépségei ellenére – egészében és színházi közegétől megfosztva, bizony, még ilyes epicentrum-énekesnővel is nehezen fogyasztható. tovább...
Szenvedés, akarat, diadal
A recepciótörténet évszázados hagyománya szokásszerűen a fenti hármassággal írja körül a beethoveni zene vélelmezett lényegét. Kocsis Zoltán zeneakadémiai szimfónia-maratonján mindhárom fogalomnak jutott szerep. Kemény, de nagyszerű hét és fél óra volt. - KRITIKA tovább...
A dob szelleme igenis létezik
Olvasom Rossini Tankrédjának szövegét, hallgatom a zenét és minduntalan a Salamon szigeteki nagydob jut eszembe. A huszadik század hajnalán törzseket fedeztek fel arrafelé és az egyik falu mellett egy hatalmas, istenként tisztelt dob állt. tovább...
Szaxofon nélkül
A Hilliard Ensemble a világ egyik legismertebb énekegyüttese, népszerűsége csak a King’s Singerséhez mérhető. De míg azok olyan, a kommersznek tett engedményekkel érték el az ismertséget, mint a Beatles-dalok átformálása, a Hilliard, és ezt akár meglepőnek is tekinthetjük, azzal, hogy jelentős kortárs zenei előadások főszereplőjévé vált. tovább...
Dilemma
Voltaképpen meglepő, hogy a nemzetközi zenei életben szép számmal jelenlévő, harmonikusan kiegyensúlyozott hangzású, kifogástalan technikájú kórusok és énekegyüttesek ellenére a vokális kultúra mennyire érintőlegesen része csak a koncertek világának. tovább...
Beszédes zenék
Az Ensemble Linea nagyon jó együttes. Eötvös Péter kiváló zeneszerző. A remek muzsikusok kizárólag a magyar kiválóság műveiből állították össze hangversenyüket, a program szerkesztője (talán maga Eötvös?) pedig kifejezetten innovatívnak tűnt. A koncert azonban összességében hűvös volt. Igaz, odakint is idejekorán beköszöntött a tél. tovább...
Kantátától körtáncig
Nem is olyan nagyon régen a kritikus még kedvére csároghatott a fantáziátlan koncertműsorok, a sablonos és biztonsági programválasztások gyakorlata felett. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar estjén ez másképp történt. tovább...
Zene feketében
Majdnem vaksötétben kezdődött az idei Korunk Zenéje nyitóeseménye, az Ensemble Intercontemporain koncertje a Trafóban. Aztán pici fény mégis pislákolni kezdett… tovább...
Átmozgatás
A Pannon Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével nyitotta meg fővárosi koncertévadát. A vendégszólista a nyolcvanon túl is lelkes és ambiciózus Paul Badura-Skoda volt. tovább...
Tejben a vigasz
Mikor az ember először találkozik a Don Giovannival, nem szükséges ismernie a jozefinizmus politikai gyakorlatát, aminthogy az Antigoné megértéséhez sem kell névről azonosítania a bemutató évének archón epónymosát. Ám néhány mű és néhány korszak fájdalmas kivételt jelent. tovább...
Idő-szerű elmélkedések
Ritka az olyan fesztivál (különösen Magyarországon), amely ahelyett, hogy széleskörű programkavalkáddal csalogatná a közönséget, egy-egy neves kortárs komponista sokoldalú bemutatását tűzi ki céljául. Már csak ezért is igen figyelemre méltó eseménye a hazai koncertéletnek a gyönyörű környezetben megrendezett pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál, amely idén minden korábbinál tágabbra feszítette azt a bizonyos Időívet. tovább...
A kulisszák előtt
Szombathely, AGORA Művelődési és Sportház. A szép számban gyülekező nézősereg a jubileumi, 25. alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Bartók Fesztivál záróhangversenyét készül megtekinteni. A fokozott érdeklődés részben mindenképp az esemény rendhagyó jellegének tudható be: Eötvös Péter, Vajda Gergely és Kovalik Balázs bő egyhetes „komplex” mesterkurzusának tizenhét résztvevője együttesen(!) igyekszik Bartók Kékszakállúját színpadra állítani. De hol is van a színpad? tovább...
A nyugalom megzavarására alkalmas?
A 25. Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál maratoni hosszúságú nyitókoncertjén két magyarországi bemutató és egy ősbemutató is megszólalt – kár, hogy kevesen voltak az érdeklődők. tovább...
Szemtelen volt-e Haydn?
Az eisenstadti Haydn-emlékév keretei között megrendezett négynapos Sturm&Drang fesztivál nyitókoncertjén a mester 1770-es évek környékén keletkezett három ünnepélyes szimfóniáját, valamint az Orlando Paladino című opera nyitányát játszotta Michael Schneider vezényletével a La Stagione Frankfurt. Az est fő kérdése az volt: szemtelen-e Haydn zenéje? tovább...
Szabó Csaba elődei és utódai
Választékos, a 20. századi magyar zene néhány – többnyire rejtve maradó – összefüggését reflektorfénybe állító műsor-összeállítás és magas színvonalú előadói teljesítmények – röviden így jellemezném a Szabó Csaba műveit középpontba helyező kamarazenei hangversenyen szerzett benyomásaimat. tovább...
Eszme, kifejezés, dallam
Születésnapi, búcsú- és emlékkoncertek esetén mindig van az emberben némi bizonytalan szorongás azzal kapcsolatban, vajon valóban hangverseny lesz-e az esemény, amelyre igyekszik, vagy a zene alulmarad az ünnepélyes megemlékezésekkel, nosztalgiázó beszélgetésekkel és méltató szónoklatokkal szemben. tovább...



