A hegedűk matinéja

A koncertbeszámoló meglehetősen kötött műfaj, s így a recenzensnek vajmi ritkán nyílik alkalma írásában a tévés ajánló, netán a szavazási hirdetmény zsánerét érintenie. Nos, Szecsődi Ferenc matinékoncertje éppen ez a ritka eset.

A Régi Zeneakadémia Kamaratermében múlt szombat délelőtt megrendezett hangverseny ugyanis a Duna TV péntekre ígérkező tematikus Hegedűnapját előlegezte, s a matiné felcíme („Mesterművek magyar mesterhegedűkön - 2.") pedig egészen delikát eseményt takart. A pedagógusként is kiváló hegedűművész, Szecsődi Ferenc egy tavalyi koncert, a Zene Világnapján megtartott nagysikerű fellépés nyomában a hét műsorszámot hét vadonatúj magyar mesterhegedűn játszotta el, bemutatva a kortárs hazai hangszerépítők mesterségbeli tudását. S a hegedűk összemérésében a közönségnek is jutott szerep: az egyes műsorszámoknak dúsan kimért tapson túl, a résztvevők péntekig lehetőség nyertek telefonos és internetes szavazás útján leadni voksaikat az általuk legsikerültebbnek ítélt instrumentumra.

A koncertdobogón elhelyezett asztalon ilyeténképp hét darab hegedű sorakozott, melyek azután (profán hasonlattal - az Eötvös Gábor-féle „van mááásik!" mintájára) egyenként megfordultak Szecsődi Ferenc kezén, s igazolták egyszersmind első hallásra is érzékletesen kitetsző jeles adottságaikat. A legelső hangszernek magyar nóta-parafrázis jutott, hiszen a Hubay Jenő Társaság elnöke önmagához híven Hubay-darabbal, méghozzá a közkedvelt 5. csárdajelenettel indította programját. A Lukácsy Sándor népszínműve, az 1877-ben bemutatott Blaha-jutalomjáték, A vereshajú révén népszerűvé vált nótabetét, a Hullámzó Balaton ebben a nagyjából tíz évvel később, 1887 táján elkészült virtuóz átdolgozásban is megőrizte magyaros melankóliáját, s Szecsődi Ferenc előadása ugyancsak a mutatvány-jelleget meghaladó, érzelmekben gazdag, azonban sohasem túlcsorduló műként mutatta fel ezt a korai Hubay-kompozíciót. A hegedűművész produkciójára már ekkor, s utóbb a koncert során mindvégig jellemző volt az ízléses mértéktartás, a bravúrt tartalommal megtöltő, egyszerre okos és szerethető játékmodor - legyen bár szó mégoly virtuóz kettősfogásokról vagy üveghangok sorozatáról.

Így, ennek köszönhetően válhatott valódi felfedezéssé a másodikként megszólaltatott, koncertteremben ritkán hallható Saint-Saëns-darab, az op. 48-as Románc is: hamisítatlan líra, a szalonjelleget felülíró őszinte érzelmesség és letisztult stílus jellemezte Szecsődi játékát, s együttműködését az őt zongorán kísérő, háttérbe húzódva is váltig remek Szentpéteri Gabriellával. Hasonlóképpen a virtuozitás elé lépő előadói intelligencia, s egyúttal a törzsökös otthonos biztonsága jellemezte a Szigeti József által hegedűre és zongorára áttett Háry-intermezzo, majd a másik világjáró Hubay-tanítvány, Székely Zoltán készítette Bartók-átirat, a Román népi táncok temperamentumos előadását. A matiné, vagy ha úgy tetszik, a „hegedűverseny" lezárása ismét csak Hubay Jenő művészetét idézte: előbb a kései, 1925-ben komponált, bensőséges hangulatú Preghierát, majd a századvégről való, kirobbanó kedélyű tételt, Hubay Atair című zenei regényének zárófejezetét, a Szerelemittasant húzta el a sor végére maradt hegedűkön Szecsődi Ferenc.

„Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bizonyosan állíthatjuk, hogy az ember a saját képére alkotta a hegedűt, helyesebben mondva, a nő képére, mert a hegedű gyönyörű istennő." - fogalmazott egykor a témában fokozottan illetékesnek tekinthető Yehudi Menuhin. A szombati közönség ilyesformán egyfajta szépségverseny fül- és szemtanúja lehetett, melynek eredményhirdetésére most pénteken kerül majd sor, s úgyszintén ekkor vetítik le a koncert tévéfelvételét is. Győződjenek meg róla Önök is, hogy aligha csupán a háttérben elhelyezett, roppant színgazdag festménysorozat (Véber Noémi munkája), de bizony akár az egész koncert viselhette volna ezt a címet: Hegedűvarázs.

Szecsődi Ferenc (hegedű), Szentpéteri Gabriella (zongora)
2010. június 5. 11:00

Régi Zeneakadémia 

Hubay: 5. csárdajelenet; Preghiera; Szerelemittasan
Saint-Saëns: Románc
Csajkovszkij: Hegedűszóló a Csipkerózsika című balettból
Kodály-Szigeti: Intermezzo
Bartók-Székely: Román népi táncok

Mesterművek magyar mesterhegedűkön/2
A Liszt Múzeum matinékoncertjei