Kincsek a bánya mélyéről

Újra megnyílt a szentmargitbányai kőfejtő, és ezzel együtt kezdetét vette a St. Margarethen-i nyári ünnepi játékok. Az immár 4500 főt befogadó, első osztályú infrastruktúrával rendelkező szabadtéri teátrumban a szezon egy igazán különleges koncerttel indult szombaton: a lett származású mezzoszoprán, Elina Garanča kápráztatta el a közönséget.

Elina Garanca (foto: Kasskara)

A szentmargitbányai (St. Margarethen) kőfejtő Európa egyik legszebb és legimpozánsabb szabadtéri arénája, amely 1961 óta szolgál passiójátékok előadására. Wolfgang Werner intendáns az elmúlt években számos nagysikerű operaelőadást szervezett ide. A látogatók számának folyamatos növekedése (ami az utóbbi időszakban elérte 220.000 főt), valamint a minőségi követelmények egyre inkább megkívánták, végül halaszthatatlanná tették a megfelelő infrastruktúra kialakítását.

A szentmargitbányai kőfejtő az Esterházy Vállalkozások tulajdonában van (és az Opern Festspiele üzemelteti), amely az elmúlt két évben 9 millió eurót fordított az átalakításra. A vállalat főigazgatója Dr. Ottrubay István, aki újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a beruházás még nem ért véget, hiszen egy harmadik ütem során további 800-1000 férőhellyel szeretnék bővíteni a nagyszínpad nézőterét. A kőfejtő és a Fertő táj 2001-ben felkerült az UNESCO Világörökség listájára, továbbá két különleges bagolyfajta és egy denevérfaj is csak ezen a tájon őshonos: a környezetvédelmi szabályok fogják megszabni a további bővülés mértékét.

A kőfejtő jelenlegi térszervezése a pályázat útján megtalált AllesWirdGut építészeti cég munkáját dícséri, amelynek képviseletében Herwig Werner mutatta be az elkészült projektet. Miután a vendégek leparkolták autóikat a bejárathoz érkeznek, elhaladva fogadóépület és a jegyellenőrzés mellett, egy sziklába vájt hasadékon keresztül ereszkednek le a szentmargitbányai kőfejtő világába.

A fogadépület és a jegypénztár

A sziklahasadékba vájt lejárat

A bejárattól 19 méterrel mélyebben fekvő nézőtérhez egy kb. 270 méter hosszú, szerpentines, akadálymentesített út vezet a sziklás szurdokon, hidakon keresztül.

A színpadhoz vezető rámpa

Rámpa

A kőfejtő legmélyebb pontján helyezkedik el egy 1500 fő befogadására alkalmas, kisebb nézőtér, az ún. gyerekopera nézőtere, ahol június 23-tól a Max és Moritz című darabbal kedveskednek a legkisebbeknek.

A gyerekszínpad

A gyerekszínpad nézőtere

A nagyszínpad nézőterének díszlete Manfred Waba munkája, aki a Párizsi Opera jól sikerült másolatát hozta létre. Ezen díszletek között mutatják majd be Verdi: La Traviata című operáját július 9-én Kristiane Kaiser főszereplésével, amely augusztus 24-ig látható majd.

A nagyszínpad díszlete

Mag. Hans Christian Karall, Dr. Ottrubay István, Wolfgang Werner, Herwig Spiegl

A rámpa, a gyerekopera-színpad, a nagyszínpad mellett modern vendéglátóegységeket, földbe süllyesztett mellékhelyiségeket, korszerű öltözőket, minden igényt kielégítő VIP-területeket hoztak létre.

Az öltöző kívülről...

... és belülről

A vendéglátóegység és a terasz

A földbe ágyazott mosdók a nézőtér alatt

A szentmargitbányai kőfejtő egész területén, ahol csak lehetett, az itt található mészkövet (amelyet a kőfejtő egy másik pontján még ma is bányásznak) használták. Érdekesség, hogy az innen bányászott kövekből készült a bécsi Stephansdom és a Ring is. Az újonnan kiépített rámpa és az épületek sarkai nemes rozsdával bevont acéllappal fedettek, melyek emlékeztetni kívánnak a kőfejtő múltjára, és a régi kőtermelő gépekre. Ugyanez a rozsdafelület biztosítja majd a felület védelmét a téli hónapok megpróbáltatásaival szemben is. A teraszokat és a belső felületeket kezeletlen vörösfenyő burkolat borítja, melyek a rozsdás felületeket kihangsúlyozva és azzal összhangban együtt öregszenek az időjárás viszontagságainak kitéve.

Ebben, a bizonyos szempontból állandó változásban és átalakulásban lévő térben lépett színpadra mintegy 3000 főnyi közönség előtt Elina Garanca szombaton. A februárban a Metropolitenben debütáló lett énekes vendége volt már a milánói Scalának, a párizsi, a bécsi, a Los Angeles-i operaháznak is. (Budapestre belátható időn belül nem köti szerződés.) Gyönyörű hangját, odaadó előadásmódját sokan Anna Netrebkóhoz hasonlítják. Szombat este Mozart, Bellini, Luna és Bizet operái révén mutatkozott meg hibátlan énektechnikája, rendkívüli előadásmódja és boszorkányos személyisége. Az esti hideg ellenére a művésznő szuggesztív tekintete és (különösen a Bizet-részletek) tüzes előadásmódja azonnal átforrósította a pokrócba bugyolált nézőket. Garancát a Brünni Filharmonikusok kísérték, Karel Mark Chichon vezényletével. Szűnni nem akaró taps, és számos ráadás után ért véget a koncert, amely után egy fogadás keretében a sajtó képviselői személyesen is találkozhattak a lett csillaggal.

Elina Garanca és a Brünni Filharmonikusok

Elina Garanca a partyn

Ausztria, különösen Eisenstadt és környéke sok mindent tartogat erre a nyárra: a St. Margarethen-i nyári ünnepi játékok június 14-től augusztus 29-ig várja a zenebarátokat, javában zajlik a Haydn Fesztivál, amely október 11-ig tart, és június 18-án veszi kezdetét a Liszt Fesztivál, amely 22-ig, majd október 15-től 19-ig várja a látogatókat. És ha már Eisenstadtban vagyunk, érdemes ellátogatni az autóval kb. 20 perc alatt megközelíthető fraknói várába is (Burg Forchtenstein), ahol az Esterházy család mindennapjaival, a vadászat során szerzett trófeáival, élményeivel, hadseregük fegyvereivel, a huszárok felszerelésével, a villa használatának történetével, a háromélű szurony "humánus" oldalával, a 142 méter mély török kút (amelyet amúgy olasz mesteremberek terveztek, és magyar jobbágyok készítettek) ágyúdörgést idéző hangjával is megismerkedhetünk.

A fraknói vár