Klasszikus bécsi séta

Bécs belvárosának szinte nincs olyan szeglete, amelyhez ne kapcsolódna a zenetörténet valamelyik jeles alakja. Ezért inkább nem is törekszünk a teljességre, válogasson ki-ki a maga kedvére.

Múzeumok

A Beethoven-rajongóknak a legmacerásabb a dolga, ha végig szeretnék követni a zeneszerző 35 Bécsben töltött évét: egyes források szerint hatvan, mások szerint nyolcvan helyen élt ez idő alatt. Az emlékhelyek közül a legnagyobb a Mölkerbastei 8. alatti Pasqualati-ház, ahol egyebek mellett a Fideliót komponálta.

Mozart híveinek sincs sokkal könnyebb dolga, mivel azok az épületek, amelyekhez kötődött, jórészt már nem állnak. Kivétel a Szt. István-dóm mögötti Domgassén található Mozart-ház, amelynek egyik emeletét lakta egykor a család. A zeneszerző 1784 és 1787 között élt itt, és komponálta a többek közt a Figaro házasságát. A háromszintes múzeum tárlóinak nézegetése csak az audio-idegenvezetővel élvezhető igazán (magyar nyelvű is van!).

Otto Nicolai lakott egykor abban az épületben, amely ma a Zene háza (Haus der Musik). Az első emelet a Bécsi Filharmonikusok történetét mutatja be, mi több, kipróbálható, milyen érzés őket vezényelni, a fölsőbb szinteken pedig a hangtól a hangszerig minden zúg, cseng és bong. Fizika, zene iránt érdeklődőknek és örök gyerekeknek kihagyhatatlan. Az előcsarnok zongoráját egyébként bárki kipróbálhatja.

A hangszertörténet iránt érdeklődőknek pedig a Neue Burg gyűjteményét kell látni.

 Épületek

Az 1788-ban épült Theater in der Josefstadt 1822-es felújítását követően megnyitón Beethoven dirigálta a Házavatás című nyitányát.

1797 és 1801 között építtette Emanuel Schikaneder színigazgató a Theater an der Wient empire stílusban. (Ebben az új épületben mutatták be a Fideliót, A denevért, Lehár Ferenc és Kálmán Imre több operettjét.) Többszörös átépítése a Naschmarkt felőli homlokzaton a legszembetűnőbb, de néhány éve ismét operaházként funkcionál.

A Staatsoper volt a Ring első igazán impozáns építménye. 1861-től 1869-ig a velencei és a francia reneszánsz stílusában készült épület előcsarnokában operajelenetek freskói és márványszobros-balusztrádos főlépcső fogadnak. A Staatsoper a II. világháború alatt szinte teljesen elpusztult, a 2200 néző befogadására alkalmas házat gyakorlatilag az alapoktól kellet újjáépíteni.

Musikverein építését 1867-ben kezdték el, és két év múlva adták át a Bécsi Zenebarátok Egyesületének. A koncertterem dúsan aranyozott, jellegzetes szobordíszei az aranyozott kariatidák. Innen közvetítik a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjeit is.

A "szomszédvár", a Ludwig Baumann és a Fellner-Helmer páros tervezte Konzerthaus pedig 1913. október 19-én nyitotta meg kapuit.

 Séta közben

Burggartenben áll Mozart emlékműve (Tilgner 1896-os szobrának lábazatán a Don Giovanni két jelenete, a muzsikáló Mozart család és muzsikáló angyalok láthatók), míg az 1862-ben megnyitott angolkertben, a Stadtparkban ifj. Johann Strauss hegedül bronzba öntve (a papa a Rathausparkban Joseph Lannerrel osztozik egy emlékművön), Schubert üldögél az árnyas fák alatt (szülőháza a Nussdorfer Strassén), de Bruckner és Lehár is kapott egy-egy szobrot.

A hollywoodi Walk of Fame mintájára 2002-ben indította el kezdeményezését a Vereinigte Bühnen, az osztrák főváros tulajdonában levő vállalkozás, amely a Ronacher Theater és a Raimund Theater musicalszínházakat, valamint a Theater an der Wient működteti. A Wiener Musikmeilén ('Bécsi Zenemérföld') Claudio Abbadótól Alexander von Zemlinskyig a klasszikus zene legnagyobbjainak 1x1 méteres márványcsillagjai mellett élik a bécsiek hétköznapjaikat.