A fogyókúra évének titulálják a jövő évi költségvetést, amely jelentős megszorításokkal számol. Többek között az alapfokú művészeti oktatás terén is. A szakma tiltakozik.
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról világosan kimondja, hogy a művelődéshez való jog alkotmányos alapjog. A törvény szabályozási köre kiterjed az óvodai nevelésre, valamint az iskolai, kollégiumi nevelésre-oktatásra, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatási tevékenységekre. A 31. paragrafus pedig tételesen rögzíti az alapfokú művészetoktatási intézmények feladatait, tevékenységét. A közoktatási törvény azt is világosan leírja, hogy a közoktatás rendszerének a működtetése az állam feladata.
Csakhogy az állam - a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva - ehhez a feladathoz 2010-ben erőteljesen lefaragott költségvetéssel járulna hozzá. Ez - a szakemberek szerint - egyenesen ellehetetleníti az alapfokú művészeti képzést. Teszi mindezt úgy, hogy a váltást ráadásul 2010 januárjától, vagyis tanév közben tervezi, ami sokak szerint az Alkotmánybíróságon sem állná meg a helyét. Tudniillik a diák és az intézmény között, amikor az beiratkozik, "szerződés" születik, ennek egyoldalú megváltoztatása a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége állásfoglalása szerint törvényellenes és elfogadhatatlan. A hiányzó összeget a szülőknek, vagy az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk - ha lenne miből.
Ember Csaba, az utóbbi szervezet elnöke a Fidelio.hu-nak elmondta, hogy folyamatosan tárgyalnak az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Parlament Oktatási Bizottságával, annak önkormányzati szekciójával, de ha nem lesznek eredményesek abban, hogy a költségvetési törvényhez kapcsolt közoktatási törvénymódosítás ne a tanév közben lépjen életbe - függetlenül a megszorítás mértékétől -, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ugyancsak tőle tudjuk azt is, hogy a lentebb részletezett felhívásuknak azzal szeretnének nyomatékot adni, hogy felszólítják a velük egyetértőket, a Zene Világnapja kapcsán megrendezett koncerteken a fellépők, a szervezők egyperces csenddel fejezzék ki tiltakozásukat az alapfokú - és ezzel a zenei oktatás gerincét adó - művészeti oktatást érintő tervezett elvonások miatt.
Ember Csaba szerint az igazságos mértékű megszorítást el tudnák fogadni, miként azt is elismeri, "ha a kedves szülőknek lesz rá pénzük", az állam vállalhasson kevesebbet ezen a területen, de különösen méltánytalannak tartja, hogy a minősített intézményektől arányaiban még többet vonnak el, mint az ezzel nem rendelkező művészeti alapoktatást végzőktől.
Fentebb említett 2009. szeptember 18-i állásfoglalásuk - amelyet dr. Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete főtitkára írt alá - felhívja a figyelmet, hogy a területről az elmúlt években eltűnt közel száz intézmény, és mintegy százezerrel csökkent a normatív támogatás igénybevételét megalapozó létszám. A bevezetőben leírják, hogy az alapfokú művészetoktatás-szakma képviselői az elmúlt években - ellensúlyozandó a központi költségvetésre már korábban is hárult terheket - "maguk kezdeményezték, és hajtották végre e területen - a közoktatáson belül egyedülálló módon - az ország valamennyi erre jelentkező alapfokú művészetoktatási intézményének minősítését. A minősítés végeredménye azt igazolta, hogy az intézmények döntő többsége megfelel, vagy kiválóan megfelel a szigorú jogszabályi és szakmai követelményeknek."
A jövő évi költségvetési törvény tervezete most azokat még jobban sújtja, akik minőségi munkát végeznek. Erről az öt pontba sorolt jelen tiltakozásuk így ír: "Nem értünk egyet a 2010. évi költségvetési törvény 3. mellékletének 16.5.2. a) és b) pontjában meghatározott, a minősített alapfokú művészetoktatás támogatásának mértékével. A javaslatban a közoktatási alap-hozzájárulás fajlagos összegének csökkentése az alapfokú művészetoktatás fenntartóit, intézményeit az általános mértékben érinti. Azonban az számunkra teljesen érthetetlen, hogy ezt miért hajtja végre a minősített iskolák esetében még egy jogcímen, sőt aránytalan mértékben. A javaslat közel 30%-ban csökkenti a minősített iskolák támogatását, míg a nem minősített intézmények esetében csak az általános csökkenést érvényesíti. Ez egy példátlanul minőségellenes, teljesítmény ellenes javaslat."
Ugyancsak nehezményezik, hogy a térítési díj (ezt fizeti a szülő a gyerek után, ha művészeti alapképzésre jelentkezett) plafonját háromszorosára emelték, illetve, hogy az állami források egy másik csapját, a pályázati keretet felére csökkentették, s kérik a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat és az azzal összefüggő közoktatási törvénymódosító javaslat alapfokú művészetoktatásra vonatkozó szakaszainak újragondolását és a szakmával való további egyeztetést.
Értelemszerűen nem ennyire részletes a Pedagógusok Szakszervezete Országos Vezetősége által szeptember 27-én kiadott kilenc pontos tiltakozás, de az érdekvédelmi szervezet az oktatásból történő újabb forráskivonást elutasítja és a 2. pontban leszögezi: "Tiltakozunk, mert "a gyermekek mindenek feletti érdeke" súlyosan sérül, ha a kedvezményes étkezés, az alapfokú művészetoktatás támogatását ilyen nagymértékben csökkentik." Nyomásgyakorló eszközként e szervezet nagygyűlés és aláírásgyűjtő akciót helyezett kilátásba.
Jelenleg is zajlanak a tárgyalások, s a pedagógus és a muzsikus szakma reméli, érdemi eredmények születnek.
Dr. Gyimesi László szerkesztőségünknek szóban is megerősítette: "Az állásfoglalásunk alapján élénk egyeztetések kezdődtek a OKM-mel és a Parlament illetékes bizottságaival. Tudtunkkal olyan bizottságokban is téma az alapfokú művészetoktatást az egyéb oktatási területekhez képest hátrányosan sújtó megszorítás, amelyik nincs közvetlenül érintve, és ez örömteli, fontos jelzés. Lám, nemcsak egy szűk kör érzi úgy, hogy sérelem érte. Úgy vélem, a tárgyalások eredményességében nem csak reménykedni lehet - ez naiv szó -, komoly realitása van, hogy sikerül elkerülnünk a legnagyobb bajt. Azt elismerjük, hogy költségvetési szempontból nehéz év következik, csak ne sújtson minket másoknál is jobban. Csak éljük túl valahogy ezt az évet, aztán tárgyaljuk újra a forrásbevonásról." Az MZTSz főtitkára megerősítette, cinikusnak tartja a költségvetést a tekintetben, hogy a problémákat a szülők és az önkormányzatok felé tolja, például azzal, hogy lehetővé teszi a térítési díjak sokszorosára emelését. Ugyancsak megtudtuk, a koncerteken „elhangzó" egyperces csenden kívül a muzsikus szakszervezet a Pedagógusok Szakszervezetének területi és megyei szintű nagygyűlésein tervezi, hogy felszólal.
Várjuk az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékesének gondolatait a levélről, amelyet a zenész szakma képviselői nekik is megküldtek, ha ez megérkezik, természetesen közöljük.
A kör, amelyet érintene a megrázó elvonás igen jelentős: jelenleg mintegy 100 ezer gyerek tanul alapfokú művészetoktatási intézményben zenei szakon és további 140 ezer tánc-, képző- és ipar, illetve színház- és bábművészeten. A Közoktatási Információs Iroda friss adatai szerint az alapfokú művészetoktatási intézmények száma (a 2007/2008-as tanévben) zeneművészeti ággal: 568. Korábban volt körülbelül 800 ilyen intézmény is, igaz, ezek közül úgy 50-60-ról kiderült, jogtalanul vették föl a csoportos képzésért járó állami normatívát. Az értékelési rendszert és ezzel együtt a minősítést - többek között a visszaélések kiszűrésére - 2007 szeptemberétől tette kötelezővé az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A norma mértéke egyenes arányos volt a minőséggel. Ezért is fáj a szakmának jelenleg, hogy a minősített intézmények többet veszítenek az átlagnál is.
Egyebekben az OKM akkori álláspontját a Fidelio Rondó rovatában közöltük. A muzsikus szakma tiltakozása, lobbi tevékenysége akkor elérte azt, hogy az Országgyűlés végül visszavonta az alapfokú művészeti oktatás finanszírozását szigorító eredeti javaslatot, maradtak a korábbi támogatások, szigorúbb ellenőrzésekkel. Bár, ha ilyesmivel most is meg lehetne úszni...


Morvai Katalin
Fidelio
8 Hozzászólás
Elküldöm































Most hallom, hogy emez jófirma érdekképviselők, Ember úr és Gyimesi úr arról tárgyalnak a szocialistákkal, meddig emelkedjen a szülők által kipengetendő térítési díj. Ezek után aligha tervezhetik, hogy fél év múlva, egy újabb költségvetés idején a Fidesszel arról tárgyajanak, hogy csökkenjen, amit felsrófoltak. Ide már orvos kell.
Arany Parsi! Akkora kupleráj marad ez után a kormány után, hogy nincs kormány, akinek könnyű dolga volna. Egy dologban bízom: sokan mondják, hogy ha megszabadul az ország ettől az erkölcsileg lerohadt vezetéstől, mintha egy követ hengergetnének el a mellkasunkról. Így azért a nehézségeket is könnyebben el fogjuk viselni.
Ez a cikk tele van pontatlansággal, tévedéssel - jelenthetem ki, ha nagyon-nagyon udvariasan akarok fogalmazni.
.
Az alapfokú művészetoktatás nem „újra veszélybe került”, hanem folyamatosan és egyre nagyobb veszélyben van. A kivonás összességében nem 28 %-os, mint a Pedagógusok Szakszervezete állítja, hanem magasabb, és a tiltakozásuk legzajosabb a saját lapjukban, amit csak a pedagógusok olvasnak. Az elmúlt 7 és fél évben a Pedagógusok Szakszervezete soha nem ment utcára, hogy is ment volna, amikor egyik vezetőjének, Varga Lászlónak a testévre és a fia is az MSZP parlamenti frakciójának tagja, és mindig megszavaz mindent. Őket tehát jobb nem is emlegetni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sokka erélyesebb. Azzal miért nem szövetkeznek?
.
Arról meg végképp nincs szó, hogy „ állásfoglalásában elfogadhatatlannak tartja a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége is”. Elég ezt a cikket elolvasni. A Zene Világnapján való tiltakozás – no, az megvolt. Mármint a Világnap.
.
Azt, hogy mi alkotmányos alapjog, arról nem állíthatjuk, hogy „a közoktatásról világosan kimondja”, alacsonyabb rendű jogaszabály legfeljebb hivatkozhat az alaptörvényre. Ez mindössze azért érdekes, mert ez az iszonyú gondolkodási pontatlanság jellemzi az egész írást – ami döntően nem a Fidelio műve, ezt pontosan tudom. A művelődéshez való jog nem alapozza meg az alapfokú művészetoktatás létét – ezzel jobb, ha a cikk dacára tisztában vagyunk.
.
Iszonyú naivság arra hivatkozni – épp most -, hogy „a közoktatási törvény azt is világosan leírja, hogy a közoktatás rendszerének a működtetése az állam feladata”. Az állam a közoktatás költségeit jó, ha 60 %-ban fedezi, a művészetoktatásban még kevésbé. Ember úrnak és Gyimesi úrnak ezt nálam is sokkal jobban kellene tudnia, ugyanis öt év óta folyamatosan romlik a művészetoktatás finanszírozásának helyzete. Ennek megfelelően értékelhetjük ezt a zavaros mondatot: „Csakhogy az állam - a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva - ehhez a feladathoz 2010-ben erőteljesen lefaragott költségvetéssel járulna hozzá.”
.
„Teszi mindezt úgy, hogy a váltást ráadásul 2010 januárjától, vagyis tanév közben tervezi, ami sokak szerint az Alkotmánybíróságon sem állná meg a helyét.”- mondja a nyilatkozat. Vajon a baloldali kormányokhoz mindig rettenetesen hű Ember úr és Gyimesi úr alkotmányellenesnek gondolja-e, vagy csak a „sokak”? Az indoklás alapján feltehető, hogy sejtelmük sincs arról, mi minősülhet alkotmányellenesnek: „Tudniillik a diák és az intézmény között, amikor az beiratkozik, "szerződés" születik, ennek egyoldalú megváltoztatása a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége állásfoglalása szerint törvényellenes és elfogadhatatlan.”
.
Ha ez igaz, e két lelkiismeretes érdekképviseleti vezetőnek szinte minden költségvetési évben az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia, mert az általuk mondottak alapján a normatíva nem mozdulhat el büntetlenül se föl, se le. Az egyoldalú változtatásnak olyannak kell lennie, hogy ne sértse a tanuláshoz fűződő jogot. A negatív változás is lehet alkotmányos, ha a szülő, a fenntartó arra felkészülési időt kap, így biztosítani tudja a tanulmányok folytatását.
.
„Ember Csaba, az utóbbi szervezet elnöke a Fidelio.hu-nak elmondta, hogy folyamatosan tárgyalnak az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Parlament Oktatási Bizottságával, annak önkormányzati szekciójával, de ha nem lesznek eredményesek abban, hogy a költségvetési törvényhez kapcsolt közoktatási törvénymódosítás ne a tanév közben lépjen életbe - függetlenül a megszorítás mértékétől -, az Alkotmánybírósághoz fordulnak.” Erősen kíváncsivá tett kivel és hogyan egyeztet Ember úr. Amióta magyar parlamentarizmus létezik, szerintem nem volt szekciója egyetlen parlamenti bizottságnak sem. Vajon melyik és hány bizottság ülésén vett részt, kért szót? Ráadásul azt találja mondani, hogy „a költségvetési törvényhez kapcsolt közoktatási törvénymódosítás ne a tanév közben lépjen életbe”. A közoktatási törvény tervezett módosítása a térítési díj emeléséről szól. Ember úr tudhatná, hogy az esetleg jogértelmezés kérdése, hogy lehet-e tanév közben térítési díjat emelni, de azt – a hatályos és módosítani nem tervezett törvényhely szerint - biztos nem lehet a törvénymódosítással lehetővé teendő mértékig emelni.
.
„Ember Csaba szerint az igazságos mértékű megszorítást el tudnák fogadni, miként azt is elismeri, "ha a kedves szülőknek lesz rá pénzük", az állam vállalhasson kevesebbet ezen a területen, de különösen méltánytalannak tartja, hogy a minősített intézményektől arányaiban még többet vonnak el, mint az ezzel nem rendelkező művészeti alapoktatást végzőktől.”
.
No, ettől a gyomortartalmaim kikívánkoznak. „Igazságos mértékű megszorítást el tudnák fogadni”. Mi az, hogy igazságos? Meg hogy el tudják fogadni? Miért kapitulál még az elbukás előtt? Épp ő? És az állam vállalhasson kevesebbet? Azok után, hogy fentebb az állami szerepvállalás csökkentése ellen az alkotmányos alapjogokat rántotta elő? Kinek a nevében, felhatalmazásából tesz engedményeket - szerinte a törvényből - az államnak?
.
„Fentebb említett 2009. szeptember 18-i állásfoglalásuk - amelyet dr. Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete főtitkára írt alá - felhívja a figyelmet, hogy a területről az elmúlt években eltűnt közel száz intézmény, és mintegy százezerrel csökkent a normatív támogatás igénybevételét megalapozó létszám.”
.
Hogy a fenében van, hogy egy közös állásfoglalást csak az egyikük ír alá? Gyimesi úr milyen alapon ír alá egy másik szervezet nevében? Biz isten, ez egészen röhejes. Ember úr a bankszámláját nem adná nekem kezelésbe?:)))))
.
Szóval eltűnt közel száz intézmény?? Ugyan mondanák meg, mit tettek, hogy ne így legyen. Ugyan mi más következett volna ebből az iskolák érdekét feladó mentalitásból? Meg a törvénytelen minősítésből? Abból, hogy fogadkozások és megállapodások dacára önként furakodtak, hogy jó pénzért a szervezeteik hatóságosdit játszhassanak, és hozzájáruljanak iskolák normatív támogatásainak a csökkentéséhez? Ahelyett, hogy a törvényességhez ragaszkodtak volna. A törvényes minősítéshez. Többek közt ahhoz, hogy előbb írja le a minisztérium, hogy minek az oktatására milyen képesítést kíván, aztán adjon öt év türelmi időt. Például. Ehelyett a minősítés után tisztázták, ki mit taníthat. Hogy csak egyet mondjak ebből az abszurdból. Az igazsághoz tartozik. személy szerint ők nem vehettek részt a minősítésben – mert tudtommal utóbb a szabályok kizárták ebből őket. Nem véletlenül. Ám ez a mentalitás, rányomta a bélyegét az egész cirkuszra. Hogy tudva tudták, törvénytelen az egész, mégis szorgalmazták.
.
De mondhatnám indokul az intézmények eltűnésére azt is, hogy megalkudtak a minisztériummal, hogy a nem zenei művészeti ágaknak elég a kevesebb normatíva is, csak a zeneit ne csökkentsék. Tette ezt Ember úr úgy, hogy valamennyi művészeti ág képviseletét vállalta, amikor a szervezet vezetője lett. „Ahol áru és árulás van…”
.
„A bevezetőben leírják, hogy az alapfokú művészetoktatás-szakma képviselői az elmúlt években - ellensúlyozandó a központi költségvetésre már korábban is hárult terheket - "maguk kezdeményezték, és hajtották végre e területen - a közoktatáson belül egyedülálló módon - az ország valamennyi erre jelentkező alapfokú művészetoktatási intézményének minősítését. A minősítés végeredménye azt igazolta, hogy az intézmények döntő többsége megfelel, vagy kiválóan megfelel a szigorú jogszabályi és szakmai követelményeknek."
.
Az stimmel, hogy maguk kezdeményezték, bár volt, hogy ezt tagadták. A többiről inkább most nem beszélek – nem ez a megfelelő pillanat.
.
„Azonban az számunkra teljesen érthetetlen, hogy ezt miért hajtja végre a minősített iskolák esetében még egy jogcímen, sőt aránytalan mértékben. A javaslat közel 30%-ban csökkenti a minősített iskolák támogatását, míg a nem minősített intézmények esetében csak az általános csökkenést érvényesíti. Ez egy példátlanul minőségellenes, teljesítmény ellenes javaslat."
.
Ez az a mentalitás, ami csődbe viszi a művészetoktatást. Ne minket tessék ennyire büntetni, hanem a másikat. Igen? Önök szerint amazok jobban megbírják? Jó, akkor büntessük őket. Önök tudják, önök az érdekképviselet. Iszonyú káros emberek. Azt hiszik, ha rámutatnak másokra, hogy azokat tessék nyírni, akkor nekik jobb lesz. Rövidlátásukban képtelenek felérni, hogy a művészetoktatás egészét gyengítik.
.
„Ugyancsak nehezményezik, hogy a térítési díj (ezt fizeti a szülő a gyerek után, ha művészeti alapképzésre jelentkezett) plafonját háromszorosára emelték, illetve, hogy az állami források egy másik csapját, a pályázati keretet felére csökkentették, s kérik a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat és az azzal összefüggő közoktatási törvénymódosító javaslat alapfokú művészetoktatásra vonatkozó szakaszainak újragondolását és a szakmával való további egyeztetést.”
.
Kérik az újragondolását és a szakmával való egyeztetését. Ja. Főképpen velük.
.
„Értelemszerűen nem ennyire részletes a Pedagógusok Szakszervezete Országos Vezetősége által szeptember 27-én kiadott kilenc pontos tiltakozás, de az érdekvédelmi szervezet az oktatásból történő újabb forráskivonást elutasítja és a 2. pontban leszögezi: "Tiltakozunk, mert "a gyermekek mindenek feletti érdeke" súlyosan sérül, ha a kedvezményes étkezés, az alapfokú művészetoktatás támogatását ilyen nagymértékben csökkentik." Nyomásgyakorló eszközként e szervezet nagygyűlés és aláírásgyűjtő akciót helyezett kilátásba.”
.
Én egyelőre még ott tartok, hogy a PSZ nem akar semmit.
.
„Jelenleg is zajlanak a tárgyalások, s a pedagógus és a muzsikus szakma reméli, érdemi eredmények születnek.”
.
Vajon hol zajlanak azok a légy zümmögésnyi hangerővel folyó tárgyalások, amitől eredményt remélnek? Merthogy eddig is ilyen marha sokat nyomott a szavuk.
.
„Azt elismerjük, hogy költségvetési szempontból nehéz év következik, csak ne sújtson minket másoknál is jobban. Csak éljük túl valahogy ezt az évet, aztán tárgyaljuk újra a forrásbevonásról."
.
Na igen, majd a Fidesz-kormánnyal. Addig ne vonjanak ki, utána meg már vonjanak be forrásokat. Brávó. A baloldal egész asszisztenciája, amelyik azon dolgozott, hogy ide jussunk, a Fidesz-kormánytól reméli a megváltást.
.
„Ugyancsak megtudtuk, a koncerteken „elhangzó" egyperces csenden kívül a muzsikus szakszervezet a Pedagógusok Szakszervezetének területi és megyei szintű nagygyűlésein tervezi, hogy felszólal.”
.
Szóval nagygyűlések lesznek? Ha a baloldalra elkötelezett szakszervezetek befelé beszélnek, abból rendes normatíva nem lesz, legfeljebb nagyobb választási bukás.
.
„Várjuk az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékesének gondolatait a levélről, amelyet a zenész szakma képviselői nekik is megküldtek, ha ez megérkezik, természetesen közöljük.”
.
No, ez az egyetlen értelmes mondat ebben a cikkben. Nem mintha illúzióm lenne, mit felel az OKM, de ez egy korrekt szerkesztőségi hozzáállás.:)))))))))))))
Én meg ajánlom figyelmedbe a pénzügyminiszter, miniszterelnök és jegybankelnök SAJÁT - és nem sokadunokatestvér - ciprusi off-shore cégeit!
Hát ez tényleg, tényleg roppppant ordenáré volt... valódi szentségtörés... Pfuj, Parzifál.
