Az új fiú 1787-ben költözött a telepre, de híre messze megelőzte őt. Több mint száz éve róla beszélt már a fél világ, és még ma sem nyugszunk, személye mindenkiben érzelmeket kavar. A férfiakban irigységet és haragot kelt gátlástalan szabadsága és feltétlen sikere, a nők, áldozataivá válva végletesen, véglegesen elomlanak, háborognak, vágyakoznak, észt vesztenek, vagy észhez térnek. Don Giovanni ma is hódít, bár kétségtelen: örökérvényű operaszínpadi sikereit Wolfgang Amadeus Mozart zenei és „hóhányói” szaktudása alapozta meg. tovább...

Ma kissé barbár ötletnek tetszik: Chopint ugyan a Père-Lachaise-be temették, de a szívét kioperálták halott testéből, és Varsóba vitték. Ott urnába zárták, és külön temették el, fölébe pedig azt írták: "ahol a kincsed, ott a szíved is". De mielőtt kellően elborzadnánk a romantika ereklyegyűjtő mániájától, jobb, ha tudjuk: maga Chopin kívánta, hogy a szívét különválasszák a testétől. Rettegett az élve eltemettetéstől. tovább...

Számtalan toplista tűnik fel a mindennapok során: vannak köztük könnyűzenei, eladási, kölcsönzési, sőt körözési toplisták, de léteznek kerítésépítéshez vagy mozifilmekhez kapcsolódók is. A legek rangsorával a klasszikus zene területén ritkán találkozhatunk, de az ötéves születésnapját ünneplő Művészetek Palotájában ez sem lehetetlen. tovább...

Ez a két fiatalember baráti viszonyt ápol. (Sőt, estjükön még Baráti Kristóf is hegedül majd.) Tán valamely közös pecázáson ötlötte ki Karosi Bálint, hogy Orgonautak című műsorába mi módon vonja be az ugyancsak nemzetközi karrierbe kezdett Brickner Szabolcsot? És kicsoda Miłosz, hogy Orfeusz-verse komponálásra ragadtatta az ifjú orgonistát? Kérdések, amelyekre épp a világ különböző pontjain fellépő művészek válaszoltak, mert ne csak a február 8-i hangverseny, hanem a másik fél is hallgattasson meg! tovább...

Csajkovszkij és Dvořák életművéből még adható bő keresztmetszet egy teljes napon át tartó koncertsorozaton, de Beethoven esetében, az életmű gazdagsága miatt, erre kevesebb lehet az esély. Fischer Ivánt, a rendezvény művészeti vezetőjét, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatóját kérdeztük a dilemmáról. INTERJÚ tovább...

Egy év múltán újra Pesten köszönthetjük korunk egyik legismertebb férfikarát. A nevét a Canterbury mesék „tisztán éneklő” kakasáról elnyerő amerikai kórus imponálóan széles, a gregoriántól a kortárs könnyű- és komolyzenéig terjeszkedő repertoárját ezúttal is legfeljebb ámulhatjuk majd. tovább...

Legutóbb a Miskolci Operafesztiválon beszélgettünk Schönberg Mózes és Áronjáról Kocsis Zoltánnal. A nem befejezett, de mégis hiánytalannak ható zenedrámához a zongorista-karmester megírta a harmadik felvonást. tovább...

"A késői Beethoven-műben a konvenció gyakran minden szubjektívtől mentesen, érintetlenül és változatlanul bukkan elő, olyan kopáran, szinte azt mondhatnók, kiszikkadva, éntelenül, hogy az hátborzongatóbb, fenségesebb minden egyéni merészségnél. Ezekben a művekben […] szubjektivitás és konvenció új kapcsolatra lépnek, és e kapcsolatot a halál határozza meg" – magyarázza Wendell Kretzschmar. tovább...

Folytatódik a Magyar Szimfonikus Körkép sorozat, amely az ország valamennyi szimfonikus zenekarát és karmestereit látja vendégül. Az együttesek műsorválasztás tekintetében szabad kezet kapnak, egyetlen kitétellel: kötelező beilleszteni a programba egy 20. vagy 21. századi magyar szerző művét. A soron következő tíz alkalommal sem lesz ez másképp, ahol számos kortárs mű csendül fel. tovább...

A zenetörténetkönyvekben Haydn neve többnyire a hangszeres műfajoknak szentelt fejezetekben bukkan fel: elsősorban "a szimfónia atyjaként" és "a vonósnégyes megteremtőjeként" szoktuk emlegetni. tovább...

A csodálatos angol gótikus építészet legszebb Tudor-stílusú alkotását a cambridge-i King’s College kápolnája és a londoni Westminster-apátság VII. Henrik kápolnája képviseli. Az előbbit VI. Henrik kezdte építtetni 1446-ban, és a Tudor-házi VIII. Henrik uralkodása alatt fejezték be 1515-ben. A majdnem katedrális méretű, 90 méter hosszú és 12,5 méter széles egyhajós kápolna immár több mint fél évszázada az egyházzene fenséges szolgálatában áll. tovább...

Beethoven tizenhét éves korában utazott először Bécsbe, kifejezetten azzal a céllal, hogy példaképével, Mozarttal találkozzék, és tőle leckéket vegyen. Mindössze két hete töltött a császárvárosban, mivel anyja romló egészségi állapota hazaszólította. Az bizonyos, hogy a két hét alatt meglátogatta Mozartot, és feltehető, hogy csekély óraszámban Mozart tanította is őt. tovább...

„A mi korunkban a zene mindinkább arra törekszik, hogy szentimentális, vagy tragikus történeteknek kísérő jelensége legyen, s ilyenformán hovatovább egy vásári bódé kikiáltójának gyanús szerepét tölti be, aki a bódéban tulajdonképpen megbúvó sötét »Semminek« igyekszik hangos reklámot csinálni” – írta Debussy egyik, Paul Dukas-t méltató cikkének bevezetőjében. tovább...

Atyafiságos nyelvrokonaink hazáját, Finnországot köszönti majd az a koncert, amelyre pár nappal a finn állami ünnep, a függetlenség napja (december 6.) előtt kerül sor a Nemzeti Hangversenyteremben. A Lahti Szimfonikus Zenekar hangversenyén azonban nemcsak a sztereotípiák kedvelői gondolhatnak majd a Kalevalára. tovább...

"Szerezzetek nekem egy énekmestert, két basszistát, és hat, még mutálás előtt álló fiút" – rendelkezett 1498. július 7-én, Freiburgból írt levelében I. Miksa császár, aki előző évben tette át székhelyét Innsbruckból Bécsbe. tovább...

Jordi Savall közel negyven éve az egyik legmeghatározóbb alakja régizenei világunknak. A katalán viola da gamba-játékos, tanár, karmester és komponista tevékenysége nemcsak hangszerének újrafelfedezéséhez járultak hozzá, hanem egy egészen különleges, addig alig ismert repertoárt tártak fel és ismertettek meg a közönséggel. tovább...

Különleges zenedarabbal kezdődik majd az Orchestra Ensemble Kanazawa november 10-i hangversenye. A 2003-ban elhunyt japán komponista, Maki Ishii művében ugyanis meghatározó szerephez jut két, a nyugati koncertlátogató közönség számára jobbára ismeretlen zenei fogalom: a gagaku és a shōmyō. tovább...

Tokaj, Toscana, Bécs. Borturizmus, kulináris turizmus, kulturális turizmus. Amennyiben nincs kedvünk, anyagi keretünk vagy elegendő szabadnapunk ennyi utazáshoz, és mindezt egy helyen szeretnénk megtalálni, a legkézenfekvőbb úticél Párizs. tovább...

Akár ez is lehetne a címe az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar október 26-i hangversenyének. Mozart utolsó szimfóniája mellett ugyanis Haydn utolsó versenyművét és utolsó előtti szimfóniáját hallhatja ezen az estén a közönség. tovább...

Sir Thomas Beecham brit karmester szerint az angolok valójában nem szeretik a zenét, de rajonganak az általa keltett zajért. Az állítás igazságát mindenki maga hitelesítheti vagy cáfolhatja, hiszen október 25-én a dirigens nagyszámú honfitársa lép fel egyszerre a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Ekkor ad ugyanis Magyarországon első ízben közös koncertet a Hilliard Ensemble és az Arditti Quartet. tovább...

Mozart huszonhét zongoraversenyt írt, Beethoven és Saint-Säens ötöt-ötöt, Bartók hármat, hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a komponisták közül. tovább...

A shakespeare-i tündérvilág Mendelssohn káprázatosan hangszerelt művén keresztül elevenedik meg a Szentivánéji álom kísérőzenéjében. A vidám történet igazi gyerektéma, amit hallgatni és játszani is valódi élvezet. tovább...

A velencei Gran Teatro La Fenice, azaz a főnix, a tűz által született meg és hamvaiból született újjá története során több alkalommal is. A 19. századtól kezdődött európai ismertsége Rossini, Bellini, majd Donizetti operáinak premierjeivel, aztán következett a Verdi-korszak, a 20. században pedig a Velencei Biennáléhoz kapcsolódó zenei fesztivál révén a szimfonikus zene, a század közepén pedig Britten és Stravinsky is otthonra talált a főnix szárnyai alatt. tovább...

Mintegy száz évvel ezelőtt Brundibárnak nevezték a cseh gyerekek egyik kedvelt meséjének gonosz darazsát, aki ellopta a szorgos méhektől a mézet, és ugyancsak ezt a megnevezést használták a régi cseh nyelvben a mogorva, tüskés emberre is. Akár az említett mesét is felidézhetné Hans Krása híressé vált gyermekoperája, csakhogy ennek gonosz főszereplője nem mesebeli alak, hanem egy valóságos diktátor, akitől a zsidó származású Hans Krása is rettegett; Adolf Hitler. tovább...

Legyünk tárgyilagosak: a Barbican nem szép. Olyannyira nem, hogy bár 1982-es megnyitóján II. Erzsébet a modern világ csodájának nevezte, 2003-ban egy reklámügynökség felmérésén elnyerte London legcsúnyább épületének címét. De a megtévesztő külcsín olyan belsőt takar, amibe lehetetlen nem beleszeretni. tovább...

Moholy-Nagy László szerint "minden ember tehetséges", Petőfi Sándor pedig úgy fogalmazott, hogy "… a világon semmiféle tehetség el nem vesz. Nem olyan bolond a természet, hogy hiába teremtsen erőket. Amit teremt, azért teremt, hogy hasznát vegye." tovább...

A humanitás, s a józansággal párosuló szépség időtlen győzedelmét hirdeti a berlini Konzerthaus épülete. Homlokzatának tetején Apolló fogata a járomba hajtott griffekkel szintúgy e nyájas uralom képzetét erősíti, még ha a környék története olykor fájdalmasan rá is cáfolt a német klasszicisták nemes ideájára. tovább...

Állítólag Bernard Haitink nevezte a Concertgebouw termét egy alkalommal az épületben működő zenekar legjobb hangszerének, s valóban aligha képzelhető el a világhírű Concertgebouw Zenekara a világhírű terem és egyedülálló akusztikája nélkül. Pedig kezdetben korántsem volt minden ennyire összhangban. tovább...

A Theater an der Wien több mint két évszázados történetét tallózgatva megelevenedik előttünk a zenetörténet néhány izgalmas pillanata. tovább...

Európa legfiatalabb művészeti megalétesítménye első pillanatra sokkolóan modern, a másodikra lenyűgözően merész, a harmadikra pedig már szemet gyönyörködtetően barátságos. Valenciai. tovább...