A Koncertkalauz Pándi Marianne Hangversenykalauz című, az 1970-es években megjelent négykötetes munkájának online változata. A forrás bizonyos adatai - különösen a 20. századi szerzőkre vonatkozó fejezetekben -, az eltelt négy évtized alatt elavulhattak.

LEOS JANÁCEK (1854—1928)

Hukvaldy-ban született. Zenei tanulmányait apja irányításával kezdte, majd a prágai orgonaiskolában, valamint a lipcsei és bécsi konzervatóriumokban fejezte be. 1881-ben orgonaiskolát nyitott Brno-ban. Hamar felfigyelt a nép költészetére és zenéjére. Első kimagasló sikerét Jenufa című operájával (1903), illetve annak bécsi bemutatójával (1918) aratta. Életművének javát idős korában alkotta (Katja Kabanova, 1921; A ravasz rókácska, 1924; A Makropoulos ügy, 1925; A holtak házából, 1928; kamarazenei és zenekari művek, Ó-szláv mise.) Hetvennégy éves korában, Ostravában halt meg.

SZVIT VONÓSZENEKARRA

(I. Moderato; II. Adagio; III. Andante con moto; IV. Presto; V Adagio; VI. Andante.)

A vonószenekari szvit egyike Janácek legkorábbi műveinek: 1877-ből való, s mint ilyen, természetesen nem mutatja még azokat a vonásokat, amelyek az érett alkotót jellemzik. Elsősorban az európai romantika zenéje hatott ez idő tájt Janácekre, ezenkívül pedig a cseh népzenei hagyományok és azoknak Dvorák műveiben történt feldolgozása.

TARASZ BULBA

(I. Andrej halála. Moderato quasi recitativo; II. Osztap halála. Moderato; III. Tarasz Bulba jóslata és halála. Con moto.)

 

A Tarasz Bulba című zenekari rapszódia 1918-ban keletkezett, Gogol műve nyomán. A XV. században élt kozák vezér, Tarasz Bulba fia Andrej, a lengyelekkel történő összecsapás során árulóvá lesz, mivel lengyel leányt szeret. Ezért apja saját kezével végez vele. A másik fiú, Osztap a lengyelek fogságába esett, őt az ellenség végzi ki, apja szemeláttára. Mikor bosszúból Tarasz Bulba seregével megtámadja a lengyel városokat, őt magát is elfogják és elevenen megégetik. Utolsó szavaival olyan cár eljövetelét jósolja meg, aki győzelemre viszi majd az orosz népet.

Mindebből Janácek három epizódot ragadott ki drámai izzású, expresszív és színes zenéjével. A zárótétel hatalmas színskáláját orgona is gazdagítja.

A művet 1924-ben mutatták be Prágában.

A RAVASZ RÓKÁCSKA KALANDJAI — SZVIT

Az érett Janácek meghatározott művészi programra vállalkozott, mikor az expresszivitás új eszközeit kutatta. Tanulmányozta az emberi beszéd dallamát, a természet növény- és állatvilágának zörejeit, hogy ezekből alkossa meg a maga egyéni zenei nyelvét. A ravasz rókácska című operát 1921—23 között írta Rudolf Tesnohlídek morva író elbeszélése nyomán. Ennek az operának tulajdonképpen a természet a legfőbb szereplője, de akik e csodálatos háttérből kiemelkednek, azok is emberi nyelven beszélő állatok. Az operából írt szvit fókuszában szintén a liseni táj áll, de felidézi a zeneszerző az opera ember- és állatszereplőit is.

SlNFONIETTA

(I. Allegretto; II. Andante; III. Moderato; IV. Allegretto; V. Allegro.)

 

Az 1926-ban írt Sinfonietta eredetileg egy prágai sportünnepség rézfúvós fanfár-sorozatának készült, szabadtéri előadásra. Janácek utóbb úgy vélte, érdemes az anyagot gondosabban kidolgozni. Az első tétel elején és végén, valamint az utolsó két tételben felcsendülő fanfárok a műnek erre a korábbi koncepciójára emlékeztetnek. A Sinfoniettát 1926-ban mutatták be Prágában a Cseh Filharmonikusok.

A tételek rövidek, lazán sorakoztatnak egymás mellé több apró szakaszt. Az első tétel egyetlen témára épül, a második tétel egy táncdallamra és egy lírai motívumra. A darab csúcspontja a zárótétel, amely több rövid gondolatot vet fel, különféle ritmusban és tempóban.

Pándi Marianne

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

A címoldalról ajánljuk

Eltemették Seregi Lászlót

A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL

Esterházy hadtörténet

Újrarendezték az Esterházy-család Európa egyik leggazdagabb magántulajdonban lévő fegyvertárát, melyből kiállítás nyílt Fraknó várában.

Táncosokat castingolt Alföldi

A Nemzeti Színház igazgatója a Szegedi Szabadtéri Játékok Mágnás Miskájához keresett táncosokat.

Szűz kéz

A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ

A tűzről pattant énekesnő gyógyít is

Pannonica mindig felnézett Thelonius Monkra

Színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the April Fishes, akik május 31-én érkeznek a Müpába. MAGAZIN

Programok kicsiknek és nagyoknak a gyereknapi hétvégére

Ugrin Gábor

Játékkiállítás, rajzfilmek, artisták, nassolás, Varázshegy és százéves villamosok - csak néhány a gyereknapi hétvége programjaiból.

Érdi Tamás: "Ezekért a pillanatokért érdemes élni"

Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ

Sötét idők

A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA

Mai évfordulók

  • Aldo Clementi születése (1925)
  • Charles Roland Berry születése (1957)
  • Gustav Theodore Holst halála (1934)
  • Robert Capa halála (1954)