LEOS JANÁCEK (1854—1928)
Hukvaldy-ban született. Zenei tanulmányait apja irányításával kezdte, majd a prágai orgonaiskolában, valamint a lipcsei és bécsi konzervatóriumokban fejezte be. 1881-ben orgonaiskolát nyitott Brno-ban. Hamar felfigyelt a nép költészetére és zenéjére. Első kimagasló sikerét Jenufa című operájával (1903), illetve annak bécsi bemutatójával (1918) aratta. Életművének javát idős korában alkotta (Katja Kabanova, 1921; A ravasz rókácska, 1924; A Makropoulos ügy, 1925; A holtak házából, 1928; kamarazenei és zenekari művek, Ó-szláv mise.) Hetvennégy éves korában, Ostravában halt meg.
SZVIT VONÓSZENEKARRA
(I. Moderato; II. Adagio; III. Andante con moto; IV. Presto; V Adagio; VI. Andante.)
A vonószenekari szvit egyike Janácek legkorábbi műveinek: 1877-ből való, s mint ilyen, természetesen nem mutatja még azokat a vonásokat, amelyek az érett alkotót jellemzik. Elsősorban az európai romantika zenéje hatott ez idő tájt Janácekre, ezenkívül pedig a cseh népzenei hagyományok és azoknak Dvorák műveiben történt feldolgozása.
TARASZ BULBA
(I. Andrej halála. Moderato quasi recitativo; II. Osztap halála. Moderato; III. Tarasz Bulba jóslata és halála. Con moto.)
A Tarasz Bulba című zenekari rapszódia 1918-ban keletkezett, Gogol műve nyomán. A XV. században élt kozák vezér, Tarasz Bulba fia Andrej, a lengyelekkel történő összecsapás során árulóvá lesz, mivel lengyel leányt szeret. Ezért apja saját kezével végez vele. A másik fiú, Osztap a lengyelek fogságába esett, őt az ellenség végzi ki, apja szemeláttára. Mikor bosszúból Tarasz Bulba seregével megtámadja a lengyel városokat, őt magát is elfogják és elevenen megégetik. Utolsó szavaival olyan cár eljövetelét jósolja meg, aki győzelemre viszi majd az orosz népet.
Mindebből Janácek három epizódot ragadott ki drámai izzású, expresszív és színes zenéjével. A zárótétel hatalmas színskáláját orgona is gazdagítja.
A művet 1924-ben mutatták be Prágában.
A RAVASZ RÓKÁCSKA KALANDJAI — SZVIT
Az érett Janácek meghatározott művészi programra vállalkozott, mikor az expresszivitás új eszközeit kutatta. Tanulmányozta az emberi beszéd dallamát, a természet növény- és állatvilágának zörejeit, hogy ezekből alkossa meg a maga egyéni zenei nyelvét. A ravasz rókácska című operát 1921—23 között írta Rudolf Tesnohlídek morva író elbeszélése nyomán. Ennek az operának tulajdonképpen a természet a legfőbb szereplője, de akik e csodálatos háttérből kiemelkednek, azok is emberi nyelven beszélő állatok. Az operából írt szvit fókuszában szintén a liseni táj áll, de felidézi a zeneszerző az opera ember- és állatszereplőit is.
SlNFONIETTA
(I. Allegretto; II. Andante; III. Moderato; IV. Allegretto; V. Allegro.)
Az 1926-ban írt Sinfonietta eredetileg egy prágai sportünnepség rézfúvós fanfár-sorozatának készült, szabadtéri előadásra. Janácek utóbb úgy vélte, érdemes az anyagot gondosabban kidolgozni. Az első tétel elején és végén, valamint az utolsó két tételben felcsendülő fanfárok a műnek erre a korábbi koncepciójára emlékeztetnek. A Sinfoniettát 1926-ban mutatták be Prágában a Cseh Filharmonikusok.
A tételek rövidek, lazán sorakoztatnak egymás mellé több apró szakaszt. Az első tétel egyetlen témára épül, a második tétel egy táncdallamra és egy lírai motívumra. A darab csúcspontja a zárótétel, amely több rövid gondolatot vet fel, különféle ritmusban és tempóban.
