EDVARD GRIEG (1843—1907)
Bergenben született, ott is halt meg. 1858—63 között Lipcsében, 1863-ban Koppenhágában tanult. 1869—70-ben Rómában járt, ahol Liszttel találkozott, majd Christiániában (Oslo) és Bergenben működött mint karmester. A norvég nemzeti zeneszerzés ünnepelt mestere volt már életében. Művészete népének hagyományait egyeztette össze az európai romantikus zene stílusával.
PEER GYNT — KÉT SZVIT
(I. 1. Reggeli hangulat. Allegretto pastorale; 2. Aase halála. Andante doloroso; 3. Anitra tánca. Tempo di Mazurka; 4. A hegyi király csarnokában. Alla marcia e molto marcato.
II. 1. Menyasszonyrablás. Ingrid panasza. Allegro furioso. Andante doloroso; 2. Arab tánc. Allegretto vivace; 3. Peer Gynt hazatérése. Allegro molto agitato; 4. Solvejg dala. Andante.)
Ibsen Peer Gynt című drámájához Grieg 1874—76-ban írt kísérőzenét, s ebből utóbb két hangverseny-szvitet állított össze. Az első szvitet megnyitó Reggeli hangulat poétikus természeti kép; az Aase halálát megjelenítő második tétel szorosan kapcsolódik a költeményhez: Peer Gynt megérkezik anyja halálos ágyához, és fantasztikus történetekkel segíti át a haldoklót a túlvilágra. Anitra tánca — a következő tétel — vérpezsdítő keleti táncmuzsika, amelyet az arab vezér leánya Peer szórakoztatására lejt. A negyedik tétel kísérteties lidércálom a hegyi király csarnokáról. A második szvit a menyasszonyrablás jelenetével és Ingrid panaszával kezdődik. Az arab tánc Anitra táncának második szvitbeli megfelelője. A harmadik tétel Peer Gynt hazatéréséről szól, a viharos tenger és a hajótörés realisztikus megjelenítése. A művet záró darab, Solvejg dala a szvit legismertebb részlete.
