GOLDMARK KÁROLY (1830—1915)
Keszthelyen született. 1842-ben kezdett hegedűt tanulni Sopronban, amit utóbb Bécsben folytatott 1848-ig. Ettől kezdve tíz éven át mint színházi hegedűs működött. Első szerzői estjét Bécsben rendezte 1857-ben. 1865-ben mutatták be Sakuntala nyitányát, amelynek nagy sikere nyomán magyar állami ösztöndíjat kapott. A Sába királynője című opera (1875) alkotójaként már mind szülőhazájában, mind külföldön elismert komponista volt. Bécsben halt meg, nyolcvanöt éves korában.
SAKUNTALA — NYITÁNY, OP. 13
Goldmark első kimagasló kompozícióját a hindu Kálidásza Sakuntala című költeménye ihlette. A mű programja a következő: Sakuntala egy nimfa leánya, akit a bűnbánók ligetében nevelt fel a szerzetesi kaszt egyik főpapja. Vadászat közben idetévedt Dusjanta király, aki megpillantotta Sakuntalát és szerelemre gyulladt iránta. Gyűrűt adott a leánynak, hogy mint felesége, kövesse majd a királyi palotába. Sakuntala azonban szerelmében szórakozottá vált, és megfeledkezett a vendéglátás szent kötelességéről egy tekintélyes pappal szemben. Ezért a pap bosszúból kitépte emlékét a király szívéből. Ráadásul Sakuntala a gyűrűt is elvesztette. A király, mikor elébe vezették, nem ismert rá, és eltaszította magától. Mindenki elhagyta, csak anyja állt melléje. Utóbb a gyűrűt a halászok megtalálták, és a királyhoz vitték, aki erről újból emlékezett Sakuntalára. Hosszas keresés után sikerült legyőznie a gonosz démonokat és megtalálnia szerelmét.
FALUSI LAKODALOM — SZIMFÓNIA
(I. Hochzeitsmarsch. Moderato molto; II. Brautlied. Allegretto; III. Serenade. Allegro moderato scherzando; IV. Im Garten. Andante; V. Tanz. Allegro molto.)
Goldmark a hatvanas évek elején telepedett meg Bécsben, itt írta első szimfóniáját, amelynek a Falusi lakodalom címet adta. A mű öt tételét is programatikus címekkel látta el. E viszonylag korai alkotás már teljes képet ad Goldmark zeneszerzői erényeiről, sajátos, keleties színezetű, gazdagon áradó dallamosságáról, amely későbbi műveiben — Wagner hatásával együtt — valóságos névjegyévé vált.
A szimfónia első tétele: Nászinduló. Rövid, jellegzetes dallamát változatokban dolgozza fel a komponista. E változatok gazdag képzeletről és fejlett hangszerelési technikáról tanúskodnak. A második tétel zenei funkciója szerint közjáték, címe Menyasszonydal. A rövid darab változatos és finom ritmikai leleményével gyönyörködtet.
A szimfónia harmadik tétele a hagyományos scherzo mozgalmasságával és szellemes ötleteivel sziporkázik, bár címe szerint Szerenád. A negyedik tétel lassú zene, lírai pihenő: A kertben. A finálé bővérű Tánc, bizonyos fokig emlékeztet az első tétel nászindulójára.
A szimfónia a budapesti bemutatón igen nagy hatást keltett: a darab első budapesti előadását maga Goldmark vezényelte 1876-ban.
