A Koncertkalauz Pándi Marianne Hangversenykalauz című, az 1970-es években megjelent négykötetes munkájának online változata. A forrás bizonyos adatai - különösen a 20. századi szerzőkre vonatkozó fejezetekben -, az eltelt négy évtized alatt elavulhattak.

GEORG PHILIPP TELEMANN (1681 — 1767)

A maga idejének sikerekben bővelkedő, alkotásokban rendkívül gazdag zeneszerzője volt. Magdeburgban született, Lipcsében tanult, itt lett az Új Templom orgonistája, és hívta életre a Collegium Musicum együttesét. Hírnevére és népszerűségére jellemző az a körülmény, hogy a Tamás templom megüresedett kántori állásába a városi tanács Telemannt szerette volna szerződtetni, a zeneszerző azonban ekkor már Hamburgban működött, ezért a lipcseiek „kénytelenek voltak beérni” Johann Sebastian Bachhal! Az utókor nem bánt méltányosan Telemann-nal, híre csak kevéssel élte túl őt magát. Pedig — ha nagysága nem is mérhető Bachéhoz vagy Händeléhez — kiváló ízlésű, sokoldalú zeneszerző volt, aki csaknem minden műfajban jelentőset alkotott. Számunkra abban rejlik legfőbb értéke, hogy olasz és francia stílusú műveit a kelet-európai népzenék akkoriban még egzotikusnak ható elemeivel gazdagította.

VÍZI ZENE (C-DÚR OUVERTURE)

(I. Ouverture; II. Az alvó Thetisz: Sarabande; III. Az ébredező Thetisz: Bourrée; IV. A szerelmes Neptun: Loure; V. Játszadozó najádok: Gavotte; VI. Tréfás tritonok: Harlequinade; VII. A viharzó Aeolus: Tempéte; VIII. Enyhe Zephyr: Menüett; IX. Apály és dagály: Gigue; X. Víg tengerészek: Canarie.)

 

Hamburg, ahol Telemann élete utolsó éveit töltötte, haladó társadalmi szervezetű, virágzó kereskedőváros volt, amely a nagy tengeri hatalmakhoz hasonlóan saját hajórajjal rendelkezett. Ez a tekintélyes admiralitás 1723-ban ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalomra Telemann két művet írt, egy asztali zenét és egy szerenádot. Az asztali zene, műfaját tekintve az ekkor divatos szvitmuzsika volt, amelyet megnyitó tételéről Ouverture-nek is neveztek. Alcíme szerint a mű „Vízi zene”, de magyarázatképpen Telemann még hozzáfűzte ezt a címet: „Hamburgi apály és dagály”. A természet jelenségeit, így a vízi élményeket ábrázoló és megörökítő programzenék nem ritkák a barokk zeneszerzők művei között. Telemann ábrázolásának tárgya részben maga a tenger, örökké változó képeivel, részben a tengerészek és a tengerparti város életének egy-egy mozzanata. A zeneszerző a szvit egyes tételeit is programszerű címekkel látta el.

Pándi Marianne

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

Nem komoly

Bryn Terfel koncertjén az áriák kifogástalan kivitelezésénél fontosabb szempont volt a szórakoztatás. KRITIKA

Tragédiától Tragédiáig – tízéves a Nemzeti Színház

Az új Nemzeti Színház megnyitásának jubileumára nagyszabású programsorozattal készülnek.

Lovagi torna az orgonán

Magyar Állami Operaház

Az improvizáció kétségtelenül rizikós vállalkozás - akárcsak a párbaj. Karosi Bálint és Sietze de Vries improvizációs orgonapárbajára február 10-én, a Müpában kerül sor.

Boldog születésnapot, Szinetár Miklós!

80. születésnapját ünnepli a Kossuth-díjas rendező, színházigazgató, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze.

Borok és hegedűk a Fonóban

Hangszerészek és borászok bemutatkozása mellett klasszikus és népzenei koncerteket kínál a budai zeneház három februári szombaton.

Szorosabbra fűzi kapcsolatait a Fesztiválzenekar és a Müpa

Vajda Gergely (fotó: MTVA)

A közelgő Mozart-maraton aprópóját megragadva a BFZ új vezetősége stratégiai együttműködési megállapodást kötött Káel Csabával.

Posta Victor: 'Ahol tét van'

Arts&Business

A Madách Színház következő premierje az Én, József Attila című darab. A produkcióban a költő egyik megszemélyesítője Posta Victor. INTERJÚ

Magyar is, klasszikus is

James Ensor: A halál uralkodik a hét főbűn felett (KOGART Ház)

Novák Eszter Tanítónő-rendezéséből megkapjuk a választ arra a kérdésre, miért nem lehet száz évvel ezelőtti színházat csinálni. KRITIKA

Mai évfordulók