A Koncertkalauz Pándi Marianne Hangversenykalauz című, az 1970-es években megjelent négykötetes munkájának online változata. A forrás bizonyos adatai - különösen a 20. századi szerzőkre vonatkozó fejezetekben -, az eltelt négy évtized alatt elavulhattak.

FRANK MARTIN (1890—)

Genfben született. Zenei tanulmányait szülővárosában végezte; első nyilvánosan bemutatott műve, a Leconte de Lisle költeményére baritonszólóra és zenekarra írt Trois poémes payens a Svájci Zeneszerzők Szövetségének genfi fesztiválján hangzott el 1911-ben. 1923—25 között Párizsban megismerkedett a zene haladó irányzataival. 1927—37-ig a Kamaratársulat (Société de Musique de Chambre) zongoristája és csembalistája volt. A Dalcroze Intézetben tanított, utóbb ugyanitt igazgató lett. 1933—39-ig az általa létrehozott Modern Zenei Technikum igazgatója volt; 1943—46-ig a Svájci Zeneszerzők Szövetségének elnöke. 1946-ban Amszterdamban telepedett le, de közben a kölni konzervatóriumon tanított, 1958 óta Leydenben él. 1960-ban a genfi és lausanne-i egyetemek díszdoktora lett.

Martin kompozíciói a francia hagyományokat, Franck és Fauré stílusát követték. A húszas évek derekán ritmikai kísérletekkel, majd 1930 után tizenkétfokú technikával próbálkozott. 1940-ben írt Le Vin herbé című kantátája már egyéni érett stílusát reprezentálja; ez, valamint a Petite symphonie concertante, világszerte nagy sikert aratott. Zenéjének szélesen áradó dallamossága, választékos harmóniavilága, míves kontrapunktikája híven fejezi ki lírai, olykor misztikus tartalmú mondanivalóját.

ETŰDÖK VONÓSZENEKARRA

A darabot Paul Sacher számára írta Martin 1956-ban; bemutatóját a megrendelő vezényelte a Bázeli Kamarazenekar élén. A vonószenekari etűdök élén Ouverture áll, funkciója az, hogy az együttest és a hallgatót „előkészítse a várható nehézségekre”. Az első tanulmány célja: a dallamkötések átvitele egyik hangszercsoportról a másikra. E dallamokat egy, legfeljebb két szólamra diszponálta a zeneszerző, bőven élve a kromatikával. A darab hangulata a titokzatos, suhanó scherzo-zenéket idézi. A másik tanulmány megszólaltatásánál a játékosok leteszik vonóikat, a húrok pengetésének megannyi lehetőségét aknázza ki ez a tétel. A harmadik darab brácsák és gordonkák között megosztott expresszív dallam. A befejező negyedik tanulmány kettősfúga, amely egy kifejezetten ritmikus és egy dallamos téma kombinációjára épül. Középrészében figurált korál hangzik fel.

Pándi Marianne

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

A címoldalról ajánljuk

Eltemették Seregi Lászlót

A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL

Esterházy hadtörténet

Újrarendezték az Esterházy-család Európa egyik leggazdagabb magántulajdonban lévő fegyvertárát, melyből kiállítás nyílt Fraknó várában.

Táncosokat castingolt Alföldi

A Nemzeti Színház igazgatója a Szegedi Szabadtéri Játékok Mágnás Miskájához keresett táncosokat.

Szűz kéz

A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ

A tűzről pattant énekesnő gyógyít is

Pannonica mindig felnézett Thelonius Monkra

Színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the April Fishes, akik május 31-én érkeznek a Müpába. MAGAZIN

Programok kicsiknek és nagyoknak a gyereknapi hétvégére

Ugrin Gábor

Játékkiállítás, rajzfilmek, artisták, nassolás, Varázshegy és százéves villamosok - csak néhány a gyereknapi hétvége programjaiból.

Érdi Tamás: "Ezekért a pillanatokért érdemes élni"

Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ

Sötét idők

A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA

Mai évfordulók

  • Aldo Clementi születése (1925)
  • Charles Roland Berry születése (1957)
  • Gustav Theodore Holst halála (1934)
  • Robert Capa halála (1954)