A klasszikus zene hívei általában kevéssé lelkesednek az improvizáció műfajáért. Remekművek hallgatása helyett kétséges kimenetelűnek tűnhet futó ötleteket, pillanatnyi zenei impressziókat figyelemmel kísérni. Az improvizáció kétségtelenül rizikós vállalkozás - akárcsak a párbaj. Ám mindkettő busás jutalommal kecsegteti a győzteseket: visszahozhatatlan és éppen ezért örökbecsű pillanatokkal. tovább...
A kritikusok gyakran tesznek kísérletet arra, hogy elkülönítsék a magyar zene (s benne a jazz) első és második vonalát. Szerencsére csekély sikerrel szoktak járni. A zene - természetétől fogva - folyamatos változásban van, és újra meg újra kiutat keres magának a rá szabott műfaji keretek közül. A Monamo formáció zenéjének életvidámsága, impulzív ereje az élő bizonyíték arra, hogy nincsenek sorrendek, nincsenek korlátok, csak felszabadult öröm létezik, ha tehetséges zenészek együtt dolgoznak. tovább...
A világhírű Roby Lakatosra és együttesére is igaz a régi mondás: csak jó zene vagy rossz zene van, minden további kategorizálás felesleges. Bihari János leszármazottja, a világ ez idő szerint talán leghíresebb magyar cigányprímása klasszikus, népi, és jazz-darabokat, filmzenét is játszik, új világzenei univerzumot hozva létre. tovább...
Az ötödik rendezvény már hagyományosnak mondható, A népzene ünnepét ugyanis 2008 óta rendezik meg, évente, Boldogasszony havának harmadik hetében a Művészetek Palotájában. tovább...
Bár a szerelem leggyakoribb jelzője alighanem az „örök”, azért az érzés művészi kifejezése koronként változó formákban közelíti és énekli meg az imádott személyt. Love story című összeállításában ennek adja hangzó bizonyságát a Művészetek Palotájába immár harmadszor visszatérő Chanticleer énekegyüttes. tovább...
Nem minden nap érezhetjük magunkat a világ zenei körforgásának középpontjában, ám a Portico Quartet koncertje olyan esemény, amely jó irányba befolyásolhatja kulturális közérzetünket. A húszas éveik elején járó dél-angliai srácokból verbuválódott együttest rögtön első bemutatkozásuk után heves ünnepléssel fogadta a sajtó és nem kellett sok idő ahhoz sem, hogy a szakma pozitív ítéletét a közönség rajongása is hitelesítse: a Portico Quartetnek jazz-zenekar létére a pop-együtteseknek fenntartott listákon is bérelt helye van. tovább...
A középkori epikus történetek, legendák és mesék tanúsága szerint az egykori lovagoknak nem volt könnyű dolguk. Elég csak fellapozni például Sir Thomas Malory viszonylag késői, de annál impozánsabb tervezésű, gondosan szerkesztett kötetét, a Kerekasztal lovagjainak történeteit csokorba szedő Le Morte d'Arthurt, hogy elismerjük: Arthur király, Sir Gawain, Sir Galahad vagy éppen Sir Lancelot élete javarészt veszedelmes kalandok végeláthatatlan sorából állt. tovább...
Tudták, hogy a Müpa orgonájának távirányítója is van, amit a hangoláshoz használnak? Vagy hogy rendszeresen frissítik a szoftverét? Fassang László ezúttal nem híres orgonistákról, hanem a Müpa orgonájának karbantartásáról mesélt. tovább...
"Rosszfiúk"egymás után, Bicska Maxi-féle kisstílű szélhámosok, és démonian gonoszak, mint Jágó vagy Mefisztó, de van közöttük porkoláb, kábítószercsempész, és cinikus csábító. Őket idézi meg Bryn Terfel Bad Boys című lemezén, most pedig személyesen is találkozhatunk velük Budapesten. A negyvenhét éves bariton egyébként éppen a rosszfiú ellentéte: sugárzik belőle az öröm és az életszeretet. tovább...
A zeneszerző szégyenlős. Nem szereti a rivaldafényt. Számára nem az a siker, ha neki tapsolnak, hanem ha művét ünneplik - Tóth Pétert abból az alkalomból kérdeztük, hogy a Savaria Szimfonikus Zenekar bemutatja Petrarca-versekre írott dalciklusát. tovább...
Nem, nem egy bestseller-gyanús meseregényét mutatunk be, a 2012. évi Jazz Showcase fiatal szereplői bújnak meg a címben. Némi egzotikumra azonban feltétlenül készülhetünk január 13. és 15. között, mert az ötödik alkalommal megrendezendő Jazz-tehetségbörze kilép hazánk határain túlra, hogy saját ifjainkon kívül a Visegrádi Négyek országainak kiválóságait is bemutassa. tovább...
Amit a MUS-E, azaz az 1993-ban indult, Yehudi Menuhin nevéhez fűződő Musique-Europe nevű multikulturális mintaprogram felvállal, nehéz besorolni egyetlen műfajba: programjuk egyszerre nevelési, művészetpedagógiai és művészetpszichológiai, ugyanakkor kreatív művészeti foglalkozásként is meghatározható. Erről az izgalmas sokoldalúságról a hat-tíz évesek és szüleik a Művészetek Palotájában tizenkét alkalommal győződhetnek meg. tovább...
A címben feltett kérdést Szalóki Ági intézte hozzám, amikor megpróbálta elmesélni, milyen típusú dalok alapján készül az év végi koncertje. Azt hiszem, bólintottam, és a beszélgetés végén arra jutottam, hamarosan olyan műfaj is lesz, hogy „szalókiági". tovább...
Ötödik alkalommal kerül sor a Művészetek Palotájában a Fischer Ádám vezényelte, hagyományos újévi koncertre, amelynek műsorán ezúttal is Haydn A teremtés című oratóriuma szerepel. A dirigens elképzeléseinek megvalósítását ezúttal a Zürichi Operaház zenészeiből alakult La Scintilla zenekar, valamint a Dresdner Kammerchor segíti. tovább...
Bozsik Yvette Igor Stravinsky több művére hozott létre már koreográfiát, többek között a Tavaszi áldozatra, a Petruskára és a Pulcinellára. Mindennek fényében nem meglepő, ha eláruljuk: a nagy orosz komponista a Kossuth-díjas alkotó kedvenc zeneszerzője. tovább...
A Bach családban jóformán mindennapos volt a gyász szomorúsága és a gyermek születése fölött érzett öröm. Johann Sebastian Bachnak - az orgonaművek miatt jelentős, hiszen szinte valamennyi ezen időszak terméke - weimari éveiben hat gyermeke született, de csak három érte meg közülük a felnőttkort. A második szerencsés Carl Philipp Emanuel. tovább...
A gitár egészen különleges hangszer. Andres Segovia, Jimi Hendrix és Wes Mongomery mindannyian gitárosok voltak, mégis ránk hagyott életművük különbözőbb nem is lehetne. Annak ellenére, hogy a gitár természetes hang a klasszikus, a rock- és a jazz-zenében is, a legtöbben e szó hallatán egy egyenes háttal délcegen ülő, a hangszerét keresztbe tett lábain nyugtató spanyol zenészt látnak lelki szemeik előtt. tovább...
Hosszú, kanyargós út vezetett a Csanyi Zoltán-Lattmann Béla Quartet megalakulásához. Aki már a nyolcvanas években hallgatott jazzt, biztosan emlékszik a Kaszakő együttesre, ahol ez a két muzsikus összecsiszolódott társként dolgozott együtt. Csanyi Zoltán esetében aztán hosszú csönd következett, Lattmann Béla pedig az egyik (ha nem a) legfoglalkoztatottabb hazai basszusgitáros lett. Majd 2008-ban újra összehozta őket a sors. 2011-ben pedig ők zárják a Jazzműhely sorozatot. tovább...
Néhány évvel ezelőtt egyik német kritikusa méltatta Meistersingerként, és ez az elnevezés azóta kezd összeforrni a weimari születésű Matthias Goerne nevével. Hangját is többnyire ugyanazzal a jelzővel illetik, „bársonyosan lágy" baritonja sokak szerint olyan, mint a mákony. Aki egyszer hallotta, újra és újra hallani akarja. tovább...
Tudjuk, a zenetörténetben a gyermektelen Haydnt szokás „Papa" gyanánt emlegetni, míg a háromgyermekes és hozzá többszörös nagyapa Liszt Ferencet nemigen találta meg ez a kedélyes elnevezés. tovább...
A zenei nevelés sok szempontból lényegi kérdés. A zenészek utánpótlása, a koncertlátogató közönség bővítése mellett a legfontosabb az egyén képességeinek kibontakoztatása, és mindenek felett a zene örömének megismertetése. A Művészetek Palotájában már kezdetektől hangsúlyos szerepet képviselő családi és ifjúsági programok koordinátorával, Körmendy Zsolttal a jelenlegi struktúráról és a főbb célkitűzésekről beszélgettünk. tovább...
Izgalmas téma, amikor egy zeneszerző az alkotás folyamatáról beszél: gondolhatnánk, az ihlete vezérli. December 3-án bemutatandó Zongoraversenyéről nyilatkozva Gyöngyösi Levente azonban úgy véli, a zeneszerzés nem kizárólag ihlet kérdése. Az ösztön szakmai tudás nélkül mit sem ér. Utóbbi azért is különösen fontos a harminchat éves komponista számára, mert az általa művelt stílusban - ahogyan fogalmaz - késhegyen kell táncolni. tovább...
Már gyerekkorában külföldön turnézott a Magyar Rádió Gyermekkarával, később Köllő Miklós pantomim társulatával járta Európát, majd hazai jazz- és popkarrierje után szólóénekesként Kanadában és az Egyesült Államokban ismerték meg a nevét jazzklubokban és -fesztiválokon. Bódy Magdi 17 év óta újra itthon él, éneket tanít és magáról tanul. tovább...
Az Észt-Finn Szimfonikus Zenekart 1997-ben alapított Anu Tali és Kadri Tali - az ikerpár sajátos munkamegosztásban dolgozik: előbbi a karmester, utóbbi a menedzser -, nevüket azonban hiába keresnénk ma a koncertnaptárakban. A nemzetközi összetételű együttes profilja, az Észtország és Finnország közti kulturális kapcsolatok erősítése hamar kibővült, és mivel mára tizenöt ország vezető zenekarainak legjobb muzsikusait tömörítik, névváltoztatásuk eredményeképp mint Nordic Symphony Orchestra találkozhatunk velük. Hamarosan épp Budapesten. tovább...
Palya Bea a legnépszerűbb fiatal énekes azok közül, akik népzenei indíttatásból kezdtek énekelni. Időközben stílusában a jazzes improvizáció, a versfeldolgozás és a világzene is ugyanolyan fontossá vált. Párját ritkító őszintesége, egyenessége bizonyosan hozzájárult eddigi sikereihez. Ezen az úton lép tovább, amikor könyvet és lemezt, szöveget és dalt együtt ad ki, még többet megmutatva önmagából. tovább...
A régi zene kiemelkedő szakértőjeként és kiváló tolmácsolójaként számon tartott 41 éves karmester, Vashegyi György 21 éve alapította és vezeti a Purcell Kórust, 20 éve az Orfeo Zenekart. November 25-én izgalmas, oratorikus koncerten vezényli együtteseit. tovább...
Januárban nagy sikerrel mutatta be a Művészetek Palotája Michael John LaChiusa zenés művét, a Bernarda Albát. A Lorca műve alapján készült darab a nagy érdeklődésre való tekintettel újra megszólal a Fesztivál Színházban december elején, két előadáson. A rendezővel, Böhm Györggyel beszélgettünk róla. tovább...
A virtuóz koncertező művész, az évtizedeken át tartó zarándokévek után, 37 éves korában letelepedett Weimarban, annak reményében, hogy mind művészetében, mind pedig magánéletében kiteljesedjék. Liszt Ferenc választása sorsszerű volt. Weimart a művészetekhez már évszázados kapcsolat fűzte, Goethe és Schiller városában Bach szelleme is megigézte a lángelmét. tovább...
Tempora mutantur. Változnak az idők. Manapság alig akad zongora szakos növendék a Zeneakadémián, aki ne tanulná meg Liszt h-moll szonátáját. A budapesti Liszt-versenyeken a szonáta kötelező darab a döntőbe jutottak számára, a közönség hálás, ha hallhatja. Távolról sem volt ez mindig így. tovább...
Az Etnozenei Napok négy estjén hat produkció mutatja meg a közönségnek, hogy milyen távoli(nak gondolt) stílusokat fog össze a közös inspiráció, a népzenei indíttatás, a világzenei hatás. Olyan hagyományos hangszerek kerülnek fókuszba, mint a tárogató, a cimbalom, a kaval, vagy éppen a didzseridú és a sámándob, de ezeket olykor a legmodernebb technikával együtt szólaltatják meg a muzsikusok. tovább...
