Cleofide!
Az említett ária a következő a Giustino-ból : "Ho nel petto" Nagyszerű! Csodás kísérettel.

Kedves Shíla,

Ha mindegy hogy ki írta akkor kerlek ne hasznalj neveket :)
"Véleményem szerint ez a két Giustino teljesen különböznek egymástól. Vivaldi-é sokkalta "drasztikusabb", mint Händel-é... Vivaldi az utolsó felvonás fele írt egy olyat ..."

Tudod csak rettenetesen zavar amikor az ilyen dicseretes es udvozlendo hev tovabb torzitja a korszak helyes megiteleset. Neked aki ilyen aktiv vagy komoly a felelosseged a forum es mikrokornyezetunk velemenyenek alakitasaban.
Igenis mindent meg kell tennunk annak erdekeben hogy, a kereskedelmi alapon, a barokk operak teren kialakult Handel-Vivaldi monopolhelyzetet kicsit alakitani tudjuk.

Vivaldi írta! Vagy nem? :) Őszintén megmondom engem ez, hogy "ki írta? miért? hogyan?" annyira nem érdekel. LÉNYEG ismét csakiskizárólag a MUZSIKA! Az említett áriát, amit majd odahaza megnék, szívesen meghallgattam volna Farinelli-vel. :)

Kedves Shíla!

Es Vivaldi irta? :))))))))))))))))))))))))))))
Vagy idolizalunk egy Handel fele intezmenyt, aki eleteben ketszer jutott Metastasio szovegkonyvhoz es tobbnyire Velence kulvarosaiban vagy videken tudott csak eloadni (Vicenza, Verona, Ferrara) es soha nem volt lehetosege egy (masod v, harmadrangu) kasztralt enekesnel tobbet szerzodtetni.
A kepessegeirol pedig Valdivia (A. Vivaldi :) Ur jellemzeset ajanlanam B. Marcello "Teatro alla moda"-jabol :)))))))
Szegeny Vinci, Leo, Duni es Hasse. De hat Ok nem irtak "Negy evszakot" igy nem az általuk irt, erre erdemesebb operakat hallgathatjuk.

Véleményem szerint ez a két Giustino teljesen különböznek egymástól. Vivaldi-é sokkalta "drasztikusabb", mint Händel-é. Mindkét szerzői műnek megvan a maga szépsége. Vivaldi az utolsó felvonás fele írt egy olyat .... Majd otthon megkeresem a címet, mert fejből nem megy. Egy largo dolog kontratenor-ária ... Fantastico! :)

Kedves Zsölény, Shíla

Persze, de Kolneder mindig ezen lovagol, Talbot megkozelitesei nekem jobban tetszenek.
A "kolcsonzesekhez"
A legujabb kutatasok szerint peldaul Vivaldi Tamerlano c operajaban az on es masoktol torteno "kolcsonzesek" a kovetkezokepp neznek ki (ez a "folyamat" az ariak tobb mint ketharmadat erinti es ugy fele sajat fele mas anyag):

ATTO I
Bajazet: Del destin non dee lagnarsi
(Vivaldi: L'Olimpiade "Del destin non vi lagnate")
Idaspe: Nasce rosa lusinghiera
(Vivaldi: Farnace "Scherza l'aura lusinghiera")
Tamerlano: In sě torbida procella
(Giacomelli: Alessandro Severo)
Andronico: Quel ciglio vezzosetto
(Vivaldi: L'Atenaide "Quanto posso a me fo schermo")
Tamerlano: Vedeste mai sul prato
(Hasse: Siroe)
Irene: Qual guerriero in campo armato
(R. Broschi: Idaspe)
Andronico: Non ho nel sen costanza
(ketseges)

ATTO II
Idaspe: Anche il mar par che sommerga
(Vivaldi: Semiramide)
Andronico: La sorte mia spietata
(ketseges)
Tamerlano: Cruda sorte, avverso fato
(Vivaldi: Semiramide "Vincerŕ l'aspro mio fato")
Irene: Sposa, son disprezzata
(Giacomelli: Bajazet)
Bajazet: Dov'e la figlia?
(Vivaldi: Motezuma)

ATTO III
Bajazet: Veder parmi, or che nel fondo
(Vivaldi: Farnace "Roma invitta una clemente")
Tamerlano: Barbaro traditor
(ketseges)
Andronico: Spesso tra vaghe rose
(Hasse: Siroe)
Irene: Son tortorella
(Vivaldi: Rosmira fedele "La rondinella")

Draga Joo Ete Tanar Ur verte belenk hogy manapsag plagiumnak tekintendo 7 hangnyi szekvencia atvetele :)

- bocs, mármint a Partenope lopásáról beszélek.

Kedves Kleo, igen, érdekes, erről a Partenopéról én is hallottam, de hiába jó darab, mégsem a legélvonalbelibb. Azt gyanítom, a lopásoknál első szempont az volt, mi van kéznél, abból kiemelem-átemelem-átdolgozom ördögi ügyességgel. Hogy vásároljak egy illegális kópiát? Amatőrizmus...:)

Ezzel együtt lehet, hogy Kolneders Vivaldiról ilyet mondani, dehát kijelenthetjük-e, hogy szekvenciális alapú a stílusa? Belevihetünk fokozást, érzelmet, töltést, feszültséget, visszhanghatást -verzatilis eszköz, ezt mindenki elismeri. De ha formálisan nézzük, erősen rányomja a bélyegét Vivaldi életművének zömére (a legfinomabb szonáták, operaáriák nagy kivételek).

Kedves Zsölény,

"A dallamokban is meghalljuk az általános különbséget: Vivaldi fő eszköze, a szekvencia Händelnél jóval ritkább."
Ez egy kicsit Kolneder-es, nem :))
(pl. Bach mar Vivaldi muveinek ismerete elott is boven szekvencialisan szerekesztett; ezt Kolnedernek uzenem :)
A Curtis verzio szerintem epp eleg a Giustino-bol, mindent kihoz belole. Sajnos az olaszok a Vivaldinal rendkivul raffinaltan kezelendo sihuhu ritmikan gyakran elringatjak magukat. Annyira kell vigyazni vele mint ahogy Gluck ovott a Che faro ritmikajatol.
Handel ritkan vett at Vivalditol (nem tarthatta jelentos operaszerzonek). Vivaldi annal inkabb Handel Olaszorszagban irt muveibol (pl. Partenope).

Kedves Toldi! Maga a film nekem sem nagyon tetszett! Csak Iustinus névre lettem figyelmes, ezért "hoztam ide"! Amúgy nem nagyon kedvelem az Ördögűzős filmeket! Véletlen megtekintés volt. :)

Az a film szerintem egy rakás kaki (bár Stellan Skarsgaard a kedvenc színészeim egyike). Ha igazit akarsz, nézd meg az első részt (szimplán The Exorcist / Az ördögűző), de lehetőleg a rendezői verziót!

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a "The Beginning" történeti-régészeti értelemben értékelhető-e egyáltalán.

Épp Serlokot játszok! Az előbb valami japán oldal villant be. Eddig nem lettem okosabb. Az idő valóban passzol. Ja! Elfeledtem. Miután az emberek mind meghaltak a császár egy templomot emeltetett a sírok felé. (Bár ez lehet már csak "film"! Mindenesetre a két muzsikus feladta a leckét az utókornak a két Iustinus-művel. :)

Nagyképű és hülye voltam: Első Justinus a nagybátyja a borítón látható I.Justinianusnak, Második Justinusnak viszont I. Justinianus a nagybátyja. Tehát NEM egy van belőlük. Mi az elsőről, az illír kondásról beszélünk.

Ki kell nyomozni:)

Az idő stimmel, amúgy sincs két Justinus, csak a zenében:)

Érdekes! Bár lehet, hogy nem is arról van a szó, amire gondolok. Iustinus! Épp ma du-i matiné gyanánt megnéztem az Ördögűző - A kezdet c. filmet. Tömény vallás! Ember legyen a talpán aki képes pontosan mindent felfogni a filmből. No, de amin megakadt a fülem. A szerzetes mesélt egy bizonyos történetet. 1500 évvel ezelőttről volt szó, ahol megemlítette Iustinus császár nevét. Történt akkoriban egy csata, ahol szinte mindenki meghalt. Az emberek egymásnak estek és egymást kezdték lemészárolni. Ezt sötét, gonosz hatalmaknak tulajdonították. Kíváncsi volnék, hogy van-e köze a két "Giustino" -hoz.

Jól beszélsz kedves Zsölény! Én simán képes voltam egy lélegzetre meghallgatni 2X amikor megkaptam! :) És valóban, nagyon-nagyon szép mű. Szerintem van olyan szép mint a Farnace, bár az Il Giustino nem oly "érett" mint utóbbi!

Vivaldi Giustinójában is sok a sikerszám: hogy 4 és 3/4 óráig kevesen akarják hallgatni a darabot, világos. De ezek a csodaáriák mindenkit leszédítenének a lábukról.

Csak nem eljutottál Vivaldi : Il Giustino 4 CD-s monumentális operájához?! :) Mert ez tényleg monumentálisnak nevezhető. Igazi mestermunka és tömény barokk szépség! Akárcsak Händel Giustino-ja, bár utóbbi jóval rövidebb, de a maga korában sikert aratott oper. Ez ugye azért nagy szó, mert Händel ekkortájt próbálkozik az opera újraélesztésével. Sajnos viszont ebbe is belebukik! És valóban érdekes, hogy ami Vivaldi-nál majdnem 10 percig tart és meglehetősen largo (csicsijjababája) az Händel esetében inkább szomorú. Kedves Zsölény jól tetted, hogy megnyitottad. :) Én csak örülök neki!

A dallamokban is meghalljuk az általános különbséget: Vivaldi fő eszköze, a szekvencia Händelnél jóval ritkább. Nem ismeretlen, de nem is vezérfonala a szerkesztésnek.

Megérne egy komolyabb elemzést a két mű párhuzamos hallgatása.

A Beregan nyomán Pariati által 1724-ben írt szövegkönyvet két nagyság is megzenésítette, ráadásul jelentős művet létrehozva, ami ritkaság. Vivaldi még akkor, Händel 1736-ban.

Alan Curtis remek felvételét "teljes"-ként hirdették, mire Estevan Velardi azt mondta, lássuk, mi is a teljesség. A maga egészében 4 és 3/4 órás felvétel jóval hosszabb Wagner 4 és félórás leghosszabb operájánál, az Istenek alkonyánál is (jóval, hiszen 4 óra után már minden perc számít). A felvétel élvezetes, némely énekes hamiskás, mint a bizánci birodalom. Iustinus az albán Anastasiust követte a bizánci trónon, nagybátyja volt Nagy Iustinianusnak, a törvényhozónak -mindkettőnél egy fokkal szürkésebb árnyalat (http://www.roman-emperors.org/justin.htm). Érdekes belelátni egy lemezkiadó lelkivilágába. Felvesznek egy majd' ötórás darabot, csiszolják, piár, borítót szerkeszttetnek. Melyre -nini- nem Iustinus, hanem Iustinianus kerül. Vagyis nem tudják, kiről szól a monstre mű, amit felvettek. Ez akár a barokk művek fogadtatásának jelképe is lehetne.
A Sventurata navicellát az istennői Bartoli előadásából már jól ismerjük, de a sok átvétel miatt más áriák is nagyon ismerősek mindannyiunknak.

A Händel-művel történő egybevetés óriási tanulságokkal szolgál (McGegan). A szövegkönyv csak nagyjából azonos: Händel sokat kihagy, bár az is előfordul, hogy egy-egy ária csak nála szerepel (atyavilág, egy tényleg komplett megzenésíté meddig tartana? mint a Trójaiak két része együtt?). Egy-kétszer a tökéletes hangulati-dallami megfelelés alapján azt gyanítjuk, Händel ismerhette a Vivaldi-partitúrát (egyes áriaíveknél és az ünnepi jeleneteknél -de tételes lopás egy sincs!), más esetekben a különbség óriási. Vivaldi egy szoporikus, 9 perc 41 mp-es altatójából Händelnél 2 perc 41 mp-es kis komorság lesz. Máskor az arány megfordul. A legnagyobb különbség a két szerző általános felfogásából ered: Vivaldi ritmusképletei, basszusa elementárisabb, didaktikusabb, Händel ritmusaiban több az élet.