Én inkább a megemlékezés szót használnám.

Az ünneplés szerencsétlen újságírói szóhasználat, erre a szerkesztők is odafigyelhettek volna. Felesleges azonban egy rosszul sikerült szóhasználatba belekötni, amikor a szervezőknek köszönhetően egy nagyszerűen sikerült Varázsfuvola lemezzel indult a Mozart-év és minden bizonnyal egy hasoinló előadással is zárul a Don Giovanni-produkcióval, az operát jövőre lemezen is megjelentetik. Nemes gesztus, hogy Solti Györgyre emlékeznek, és az még inkább, hogy ez a Mozart-sorozat a Figaró házasságával zárul, amit a Mester pályája kezdetén Budapesten elvezényelhetett. A szereposztás is parádés, a világsztárok mellett sokra hivatott fiatal magyar énekesek szerepelnek, élükön Horváth Ádámmal, a címszereplővel, aki a nőcsábászt Grazban tizennyolcszor alakította kiemelkedő sikerrel. Érthetetlen, hogy operaházunk miért nem adott eddig neki bizonyítási lehetőséget. A karmester Győriványi Ráth György, akit idehaza szintén nem engednek vezényelni, a mesterkélt okokkal felesleges foglalkozni, mert az igazi indokot ellenfelei úgysem fogják vállalni. A karmester időközben Mannheimben vezényelt nagy sikerű Rigoletto és Hamburgban Jenufa-premiert. És ne feledkezzünk meg az augusztus végi revelációként ható Sámson produkcióról sem. Örüljünk a 11-i előadásnak, és akiket érdekel a koncertszerű előadás, igyekezzenek mielőbb jegyet venni, nehogy csak a kivetítőn tudják figyelemmel kísérni az előadást. 

Kedves (fv)! Kár, hogy Solti György halálának évfordulóját ünneplik. Èn "csak" emlékezni fogok Reá!