http://www.jezsuita.hu/2012-05-13/emberi-hang-koncertsorozat

Ajánlom a figyelmetekbe! Az első koncert megvolt, nagyon jó volt. Viszont szomorú, hogy alig lézengtünk néhányan.

TÁMOGATNUNK KELLENE a hazai művészeinket legalább azzal, hogy elmegyünk a koncertjeinkre, ne csak a világsztárok bevéteteit (gazdagságát) növeljük!

Az elmúlt héten két kiváló koncerten voltam, mindkettőn a MŰPÁ-ban: Bogányi Gergely szólóestjén és tegnap a Concerto Budapest hangversenyén. Az elsőről már korábban akartam írni, de éppen most hallgattam meg az Új Zenei Újság 3 kritikusának véleményét, amihez rögtön kapcsolódom. Nekem nagyon tetszett az egész műsor és az előadás, mert annyira nem ismerem a műveket, hogy Bogányi félreütéseit észlelve, azokat említésre méltónak találtam volna, és egyetértve az éppen előtte hallott Lovro Pogorelich-véleménnyel, miszerint minden koncertet csak önmagában szabad nézni, értékelni, hiszen még egy turné ismétlődő műsorában is más-más az előadó hozzáállása ugyanannál a műnél, amit viszont a közönség egyes tagjai többségében csak egyetlen alkalommal hallanak. Bogányinál sem jutott eszembe, hogy máskor miként játszott Chopint vagy Lisztet, és csak az aznapira figyeltem. Tetszett, mert mélyen átélt és sallangmentes előadást hallottam, és csak egy-két esetben érztem lassúnak a tempót az adott helyzetben, részletben a Holdfény és az Appassionata szonáták első tételeiben, de ez mellékes, hiszen egy adott alkalommal egy adott előadó saját értelmezése volt az esemény lényege.

Beethoven e nagy szonátáit az utóbbi időben több fiatalabb előadótól hallottam (Fülei Balázstól többször is némelyiket, és ő is a Debusy-féle Holdfénnyel párosította a Beethovenét; 10 napja Balázs János a Patetikust és a Holdfényt játszotta egy esten), és mindegyik nagy élmény volt önmagában, beleértve az én akkori beállítottságomat is.

Pár napja átbicikliztünk Marosról Zebegénybe és Szőnyi István mellszobrát látva jutott eszembe, hogy évtizedek múlva a már most díszpolgár, (a Ze-begényi :) Bogányi Gergely szobra is látható lesz abban a különleges faluban, ahol kellően feltöltődhet ott lakó művész vagy csak egy közönséges lakó, de az odalátogató is.

A Concerto Budapest koncertjére Baráti Kristóf miatt mentünk, és az egyik legjobb helyről (fsz. 11. sor közepe) hallgattuk a zenét. Részt vettünk az Előhang (Vorhang :) beszélgetésében is, ahol Kovács Sándor Zombola Péterrel és Baráti Kristóffal társalgott a hangversenyről. ZP a fiatal magyar zeneszerzők egyik kiválósága, BK már világklasszis, akik kellő empátiával ismertették elképzeléseiket a nem nagyszámú érdeklődővel, hiszen olyanokat is megtudhattunk, amikre érdemes volt figyelni az előadás alatt. Zombola vonósnégyesből írt kamaraszimfóniája tételeinek inspirációira, Baráti most először előadandó Prokofjev-értelmezésére és a Sosztakovics X. hátterére.

Utóbbihoz egy megjegyzés: a III. tétel kapcsán emlegetett azeri zongoraművésznő és zeneszerző neve: Elmira Nazirova, akinek mint a szimfónia megírására ösztönző fiatal tanítványnak a zenei névjegye bekerült a tételbe, és erről az alábbi linken részletesen lehet olvasni, feltéve ha az angolt érti az olvasó (azeri nyelven is elérhető :)

A koncert (nekem is) nagyon tetszett: Zombola tételeiből az utolsó három kiemelkedően, amelyek közül a messze észak fagyos napfelkeltéjét életre keltő (a szimfónia III. tételele) a minimálzene megkapó tálalása volt, és méltán fogadhatta a szerző az ősbemutatót követő elismerést a közönségtől és a közreműködő zenészektől.

A Prokofjev-hegedűversenyen nem lehetett érezni, hogy Kristóf először adja elő, mert  nagy átéléssel közvetítette a technikailag néha nagyon nehéz, különleges szólamvezetésű mű mondanivalóját, a tőle megszokott precízitással és a bármely fekvésben lebilincselő hangzással. Egyedül a nyitótétel végén volt az egyébként csak színező játéka kevéssé hallható, különben minden hangja tökéletes összhangban érvényesült a zenekaréval. A tuba egy illetlen megszólalása csak az előbbiek említett minősége miatt tűnt fel, de erre éppen a kezdő megjegyzésem érvényes.

Kristóf ráadásaiban  megint megcsillogtatta méltóságteljes és fölényes Bach-értelmezését, eljátszva az 1006-os E-dúr partita második (Loure), majd a záró rövidebb (Gigue) tételét.

Zenei minta csak a fejemben van, de a versenyműhöz egy olyan kitűnő francia hegedűstől találtam egy szép felvételt, aki szintén remek előadója szóló hegedűműveknek is (Korcia 15 évvel idősebb BK-nál, a felvétel pedig 2005-ös). Kovács Sándorék bizonyára jövő vasárnap eredeti részletet fognak bemutatni a tegnapi előadásból. A ráadások INNEN: Loure, Gigue, Kristóf felvételeiből (több mint 4 évvel ezelőttiek a moszkvai Stradivari Alapítvány szponzorációs koncertjéről, ahol talán először játszott nyilvánosan az új hegedűjével).

A Sosztakovics-szimfónia lehengerlő volt, amelynek legkáprázatosabb - II. - tételét meg is ismételte utána a kiváló zenekar. A Vorhang-ban is szóba került Dudamellel ajánlok egy idézetet az előbbire.

Jónak tűnik az ajánlat, bár a Fesztivál Színházról lesújtó volt Kovács Sándor és partnere véleménye. Én ott csak Jandó Jenőt (a Muzsikással) és Érdi Tamást (Korhecz Imola előadóművésszel) hallgattam, nem tűnt fel a dolog, mert nem a zongora volt a főszereplő.

Tetszik "az egyik legjobb zongora koncert kitételed", de így használják általában (az egyik legrangosabb hegedűverseny stb., holott a legjobb az legyen a legjobb a véleményezőnél, amihez különböző feltételek kapcsolódhatnak.

 Nekem u.ott nagyon tetszett Gyöngyösi Ivett szólóestje, amiről valahol írtam is, és mivel ő vagy 3-4 évvel fiatalabb, és ekkora korkülönbség már számít, én a korosztályában kimagaslónak tartom és a további 4-5 éves eltéréssel is megvannak a jelöltjeim, néha több is egy évfolyamból (Fülei Balázs, Lajkó István, Borbély László, Farkas Gábor stb.), de persze nem ismerek mindenkit. A GYöngyösi Ivettel kapcsolatban van egy gondolatkisérletem, amit valamikor kifejtek, u.akkor ajánlom a május 4-én tartandó koncertet a Várban a Városházán, ahol Vukán Györggyel lép fel a Zeneszalon programjában (Beethovenekkel), de van ott jópár remek program:

"A következő májusi szalonest egybeesik az évenként megrendezésre kerülő "BEETHOVEN BUDÁN" koncersorozat rendezvényével, amelyre ezúttal hívjuk meg mindnyájukat. A Budavári Önkormányzat idén rendkívül változatos programmal várja a zenekedvelőket.

Május 4-én VUKÁN György Kossuth-díjas zongoramávész ad Beethoven témáit felidéző improvizációs estet a Városházán, fiatal vendégével, Gyöngyösi Ivett zongoraművésszel.

Május 5-én az Orfeo Zenekar Vashegyi György vezényletével mutat be két Beethoven versenyművet Somlai Petra fortepianista és Simon Standage hegedűművész szólójával.

Május 6-án két vasárnap délutáni szalonprogramon ismerkedhetünk meg Beethoven korával:
a Zenetudományi Intézet budavári dísztermében Bagi Andrea és zenésztársai adnak koncertet a zeneköltő kamaramuzsikájából, az Intézet korabeli Broadwood zongoráján.
A pesti oldalon a Nemzeti Múzeumban kerül sor arra a szalonprogramra, amelyen vendégül látjuk Lichnowsky herceg ükunokáját, a Brazíliában élő Eduardo Graf von Lichnowskyt. Ezalkalommal a Lichnowsky családnak dedikált műveket és átiratokat mutat be Horgas Eszter fuvolaművész, Szakács Ildikó énekes és Szilasi Alex zongoramávész. A koncert szünetében a közönség megtekintheti a múzeum Liszt emlékszobáját, ahol egyebek közt megtekinthető Beethoven legendás Broadwood zongorája is.
A május 7-ei gálakoncert szólistája Balog József zongoraművész lesz, aki Beethoven recitáljával emlékezik meg a zeneszerző 212 évvel ezelőtti Várszínházbeli koncertjéről. A hétfői hangverseny a Beethoven emléktábla koszorúzása előzi majd meg.
Május 8-án a Budavári Zenei szalon zárja a Beethoven emlékkorcertsorozatot a Zenetudományi Intézet Bartók termében, ahol Szilasi Alex ezúttal Beethoven műveket mutat majd be a szalon közönségének.

Kedves mindegy!

Együtt élvezhettük a koncertet melyen Balázs János zongorázott! Én már hallottam régebben is, de most hatalmas fejlődésen ment át ( valamennyire konyítok a zenéhez.. ). Főleg billentésben, és átgondoltságban. A műsor Nekem is tetszett, de nem tudom Te hogy vagy vele, de az a Steinway ami az emlékházban van túl nagyot szól, talán le kellett volna teljesen csukni a koncerten..) Ettől függetlenül az egyik legjobb zongora koncert volt amit mostanában a fiatal generációtóll hallottam! Ha van kedved, kedvetek gyertek Ti is a MÜPÁ-ban tartandó koncertjére, én már vettem jegyet, ötletes a címe: ZongOPERA. 

http://mupa.hu/program/8222-zongopera-8221-8211-balazs-janos-hangversenye-2012-06-01_19-30-fesztivalszinhaz

Egészen lenyűgöző ez a Biber-sorozat, teljesen elkábultam - gratulálok! De most más miatt ugrottam be ide:

Ma este a Bartók Emlékházban egy rendkívüli koncerten voltunk: Balázs János kápráztatta el a közönséget egy Beethoven( Patetikus és Holdfényes szonátával, közte meg az Elise részére írt kisebb darabbal, majd a szünet után jöttek a Lisztek (Funérailles, a Villa d'Este szökőkútjai, a Rigoletto parafrázis és a 2. nagyar rapszódia), a ráadások: Kodály Intermezzo a Háryból, Liszt: Valse impromtu és Schumanntól az Álmodozás.

Változatos és jól megválasztott műsor, magabiztos technika és lebilincselő előadás! Tökéletesen értelmezett művek, meggyőző előadás, ha kell, energikus és virtuóz, ha kell lírai és ellágyító, hihetetlenül könnyed és közben precíz billentés a legnehezebb menetekben is, kifogástalan kéz- és lábmunka.

Nagyon hatásos, de nem hatásvadász, hanem mélyen átgondolt és tökéletesen visszaadott, illetve közvetített felénk. Eddig csak videóról, más felvételekről és a mostani Liszt-zongoraverseny közvetítéseiben hallottam, élőben először, és nagyon örülök ennek, mert valóban mindenkit elkápráztatott a játéka!

A tavalyi Liszt Ferenc-zongoraverseny - legjobb magyarként - 3. helyezése is nagy jövőt jósol ennek a kedves és szerény fiatalembernek, aki zseniálisan játszik.  Jönnek a fiatalok... 

William T. Tortolano és Leah Gale Nelson felvételei hiányoznak.

Itt egyébként megtalálod a teljes diszkográfiát:

http://www.eroica-klassikforum.de/index.php?page=Thread&threadID=294

(ugye egyértelmű, hogy "Tschabrendeki" = "Tomás" )

Hogy hányat adnak még ki? Újabban évenként egy biztos megjelenik...

Melyik kettő? És a még ki nem adottak hányan lesznek ? :-)

Joseph Balthasar Hochreither (1669-1731) Salzburgban született muzsikus-családban. Nagy valószínűséggel Biber-tanítvány, orgonatudását esetleg Muffat alatt sajátithatta el. Kb. 1694-től a lambachi bencés kolostorban Kapellmeister, 1721-ben jobb fizetés reményében visszatelepül Salzburgba, ahol ötödrendű dómorgonista.

Világi szerzeményei mindeddig nem kerültek elő, Lambachban megőrizték számos egyházi művét, ezekből eddig lemezre vették:

Missa ad multos annos (St. Floriani Fiúkórus, Ars Antiqua Austria, Gunar Letzbor (vez.) - a "Gloria in Excelsis Deo" c. lemezen, Symphonia, 2006)

ill.

Requiem

Missa Jubilus Sacer (a lentebb említett új lemezen: St. Floriani Fiúkórus, Ars Antiqua Austria, Gunar Letzbor (vez.), Pan Classics, 2012)

Stlusára egyértelműen nagy hatással volt mind Biber, mind a korábbi lambachi Kapellmeister, Ramhaufski zenéje, részben azoknál azonban már inkább a rokokó felé mutató jellegzetességeket mutat, különösen a szóló-részek dallamiságában; ebben nagyon hasonlít kortársa, Benedikt A. Aufschnaiter (passaui kapellmeister) zenéjére - de különbözik tőle attól, hogy - mint ahogy jó Biber-tanítványhoz illik (ld. Weichlein, Vilsmayr), tele van meglepő, furcsa zenei ötletekkel, éles kontrasztokkal, kísérletező hanghatásokkal - a Requiemben pl. a basszus szólistának két helyen (a Tuba mirumnál és a Lacrimosában) a kotta utasítása szerint, egy "csövön keresztül" kell énekelnie.

Remélem, ezzel kedvet adtam a CD-hez... 

De ki az a Hochreither?! 

ööö... nekem csak a Déli PU rémlik...

Egyébként fantasztikus az új Hochreither-lemez! Eszméletlen!

Dereng valami... Tesco, akciós kosár?...

Steff jól sejti... :D - de ne túlozzunk: kettő még hiányzik az összeshez...

Igen, Reiter-felvételét ismerem (Steff talán emlékszik, hogy ő hozta még meg nekem vmikor), valóban kiváló. :)

Szerintem neki az összes rózsafelvétel megvan.

Nekem már megvannak...

Bizonyára ismered a B rilliant Classics 2000-ben kiadott albumát: a Cordaria és Walter Reiter nevével fémjelezve. Jó!

*kézdörzs-kézdörzs*

Már várom... 

A Caldara-lemez egyébként igen jó... Letzbor Biber-felvételei is kihagyhatatlanok (a Rózsafüzér-szonáták egyenesen zseniális - talán a legjobb a 24 előadásból, amit ismerek), de ugyanez igaz a Pandolfi Mealli lemezére is. Na meg a Weichlein-felvételek! De nem nagyon lehet mellényúlni úgy általában az Ars Antiqua Austria CDkkel.

Őszinte leszek: Tomásnak üzengetek... A Muffat meg egy reprezentatív Biber már nálam van, és várunk még egy harmadikat, egy Hochreithert.

ITT is meghallgatható néhány részlet a lemezeikről! Jouer..., azaz lejátszás.

Ha valaki behozatja, a felét állom :-) A Muffat-lemezük több mint duplája, arra négyen kellünk.

11.50 ajró