Petőfi Sándor: Ivás közben (részlet)

Hányadik már a pohár?... csak

Ötödik?

Teremt’ ugyse! becsülettel

Mûködik.

Máskor megfe-felelek kétannyinak:

S lábaim most már öttõl is inganak.

Ing a lábam, a nyelvem meg

Elakad –

Torkom a therpomyléi

Szorulat,

Ledionas a bor, mely lecsepege,

Gondolatim Sex... Rex... Xerxes serege.

[...]

http://www.youtube.com/watch?v=DoV_G93waiM

                                                 http://www.youtube.com/watch?v=biafnDia2vo

                                                                         http://www.youtube.com/watch?v=ROzSvZT-JhI

Amúgy a szombati és a keddi Xerxes ütközik a Trisztánnal...

Balassinak meg Zrínyinek kifejezetten pocsék volt a helyesírása, ha a mai Helyesírási Szótár szerint nézzük. De azért akkor is ajánlom a Jon Vickers-féle Peter Grimest.

Több nyelvész is előadta már nekem, hogy ők nem veszik olyan komolyan a helyesírást, mert az csak egy formai dolog, ami folyamatos változásban van. És mivel közel 40 előadást végig ültem már az operában az utóbbi évek alatt, talán mégis csak van jogom erős közepeseket osztogatni. Egyébként pl. Karinthy Frigyesnek, Radnótinak vagy Babitsnak sem volt kifogástalan a helyesírása.

Kedves vörösbegy, lehet, hogy ismét túllőttem a célon, ami a szarkazmust illeti, ugyanakkor, a helyesírás nyilvánvalóan egyfajta "szellemi piedesztál" (sajnos, mivel nem természetes), amely alapvető "belépőjegynek" számít az "erős közepeseket osztogató klubba". Ad előadáskezdés, továbbra is ajánlom mindenkinek a Covent Garden Peter Grimes-produkcióját Jon Vickers főszereplésével (csupán a miheztartás végett, az előadás elején háromszor elhangzik, hogy "Peter Grimes, Peter Grimes, Peter Grimes", úgyhogy az ember rögtön tudja, a villanyvilágítás ellenére, hogy nem nézte el a színházat, azon a fránya West Enden ugyanis annyi színház van, mint a rosseb...)...

Természetesen egy énekes énekeljen jól. Ez alap. A következő, hogy legyen kifejeznivalója. Na itt már jönnek a furcsaságok. Sokan olyan üresek, hogy ha nem rágják a szájukba, hogy miről énekelnek, gyakran fogalmuk sincs. Idegen nyelven meg pláne. Ebben sokat tesznek a korrepetítorok - már amelyik, illetve a rendezők - már amelyik. Kovalik pl. gyakran többet mond a zenéről, mint a karmester. Én kevés olyan rendezővel dolgoztam, aki ennyire a zenéből indulna ki. Ez nekünk, énekeseknek rettenetesen nagy segítség. Nem is nagyon ismerek senkit, aki ne szeretne vele dolgozni. Lehet arról vitatkozni, hogy a rendezéseinek a mondanivalója, vagy az esztétikája ilyen, vagy olyan, de ez teljesen szubjektív kérdés, így nem is mennék bele. Nekem általában tetszik amit csinál, és amit félreértesz kedves vörösbegy, az, hogy velünk együtt rak össze egy darabot, az nem azt jelenti, hogy ne tudná előre, hogy mit szeretne. Csak éppen nem kényszeríti ránk, hanem figyelembe veszi, hogy mi mit tudunk megcsinálni, mire vagyunk képesek. Kényszerről szó sincs. Én örömmel énekelek fekve vagy fejenállva - ha meg tudom csinálni, és ha meg tudnak győzni az értelméről. Valóban nehezebb így, mint a hagyományos hadonászós pozícióban. Viszont engem ez jobban inspirál.

Természetesen egy énekes énekeljen jól. Ez alap. A következő, hogy legyen kifejeznivalója. Na itt már jönnek a furcsaságok. Sokan olyan üresek, hogy ha nem rágják a szájukba, hogy miről énekelnek, gyakran fogalmuk sincs. Idegen nyelven meg pláne. Ebben sokat tesznek a korrepetítorok - már amelyik, illetve a rendezők - már amelyik. Kovalik pl. gyakran többet mond a zenéről, mint a karmester. Én kevés olyan rendezővel dolgoztam, aki ennyire a zenéből indulna ki. Ez nekünk, énekeseknek rettenetesen nagy segítség. Nem is nagyon ismerek senkit, aki ne szeretne vele dolgozni. Lehet arról vitatkozni, hogy a rendezéseinek a mondanivalója, vagy az esztétikája ilyen, vagy olyan, de ez teljesen szubjektív kérdés, így nem is mennék bele. Nekem általában tetszik amit csinál, és amit félreértesz kedves vörösbegy, az, hogy velünk együtt rak össze egy darabot, az nem azt jelenti, hogy ne tudná előre, hogy mit szeretne. Csak éppen nem kényszeríti ránk, hanem figyelembe veszi, hogy mi mit tudunk megcsinálni, mire vagyunk képesek. Kényszerről szó sincs. Én örömmel énekelek fekve vagy fejenállva - ha meg tudom csinálni, és ha meg tudnak győzni az értelméről. Valóban nehezebb így, mint a hagyományos hadonászós pozícióban. Viszont engem ez jobban inspirál.

Kedves Sinamura! Végül is mindegy, hogy giccsesnek tituláljuk-e vagy se. Mert szerintem is vizuálisan harsány, agresszív, az opera lényege szempontjából funkciótlan, sőt szellemével ellentétes, és amennyiben mindezen túl egyetlen értékes művészi elv nem érhető  tetten benne, felületes. Kovalik a Miskolci Operafesztiválon előadott Rameau-mű kapcsán két éve azt nyilatkozta, hogy az énekesek ötleteit nagyban felhasználva hozták létre a rendezést. Én erre nem lennék büszke, de sokat elárul Kovaliknak a művekhez, a nézőkhöz és önmagához való viszonyáról. Erről "a mindegy mit csinálunk, mindenképp jópofik és dögösek vagyunk" attitűdről. A jó rendezés nem ötletbazár.

A rendezést egyébként nem csak én találtam giccsesnek:

http://www.toptipp.hu/zene/komoly.htm

De szerintem nemzetközileg divat lett, ilyen módon "modernizálni" barokk operákat. Régebben keresgéltem Handel opera DVD felvételeket, és kb. az általam a neten talált, megvásárolható felvételek kb. 90% ilyesmi előadás lehet a borítók alapján.

Wise, szerinted korrekt dolog úgy érvelni, hogy nem jó a helyesírásod, tehát ne legyen véleményed?

Kedves Singer, szerintem nem attól jók énekesek, hogy felszabadultak, jópofák, remekül mozognak. Ez csak ráadás egy jól képzett hangra, zeneileg meggyőző interpretációra. A díszlet, kellék, jelmez együtt nem giccses, csak szó szerint zajos hivalkodásával a zene elé furakszik. A jó rendezés alázatos a zeneművel szemben, pláne, ha az jó, és nem gondolja, hogy annak hatását ő hivatott feljavítani, áriákar húzni, librettót jópofásítani, és hogy az énekeseknek nem a zenére, hanem a folyamatos színpadi játékra kell elsősorban összpontosítaniuk. Egy zenekar általában három dolog miatt lehet rossz: rosszak, a feladatra alkalmatlanok a zenészek, illetve a karmester, nem volt elég a próba, az előadás körülményei rosszak. A zenekar tavaly se volt jó, egy túlrendezett előadást zeneileg korrekt állapotba hozni szerintem csak többszörös próbaszámmal lehet.

Ja, és igazából nem vörösbegynek válaszoltam! A zenekar meg lehet, hogy ezért tetszett annyira, mert csak egy laikus vagyok. Mindenesetre nem bántam el, hogy elmentem!

Hagy engedjek már meg magamnak különvéleményt a többség ítéletével szemben, szerintem ez mindenkinek kijár! Egyébként Kovalik jó rendező, ezt nem vonom kétségbe, de én ettől a rendezéstől nem ájultam el! Nekem ez csak egy közepest ér, de a Fidelio egyértelműen ötös vagy az Elektra, és igen, a rendezésnek része a színész veztetés is, ezt olykor hajlamos vagyok elfelejteni.

Szerintem is jók az énekesek a Xerxesben. Felszabadultak, jópofák, remekül mozognak. Mindez köszönhető a rendezőnek, aki felszabadította őket, inspirálta és irányította. Ezt hívják színészvezetésnek. Ez is a rendezés része, nem csak a jelmezek - amik szerintem egyáltalán nem giccsesek. Ha az ember arab országokban utazik, netán Dubai utcáin sétál, a bazárban ténfereg, pont hasonló csilivilivel találkozik. Nem állnék oda és oktatnám őket, hogy giccses a ruhájuk... Amúgy persze vannak szépséghibák is, noha Oberfrank Péter elég keményen küzdött a zenekarral (szombat este), az nem csak barokk zenélés nem volt, de egy elég pontatlan katyvaszként hangzott.

Ha láttad DVD-n a Covent Garden Peter Grimes-előadását (Jon Vickers címszereplésével, if he rings a bell), akkor hozzászokhattál az olyan produkciókhoz, ahol a performansz a "lámpaoltás" (síri csend és hullaszag) előtt kezdődik. Mielőtt egyébként osztogatnád az erős közepeseket, nagyon ajánlom, hogy tanulmányozd egy alapfokú magyar nyelvtankönyvben az igekötős igék helyesírását...

Jó ez a cikk. A zenei vonatkozásokról vagy pl. a karmesterről egy kukk se. Mintha a zene abszolút mellékes volna ahhoz a körülményhez képest, hogy Kovalik rendezte. Hát ez nem túl ízléses.

A rendezés hagy maga után kíváni valót: tömkelegével vannak benne olcsó poénok és mindent elborít a giccs. Nézhetetlen nem volt, de valami jobbat is eltudtam volna képzelni. Egy erős közepest adnék erre Kovaliknak. Az énkesek viszont fantasztikusak voltak, a zenekar úgyszintén. Dicséretes, hogy kis zenekart alkalmaztak, csak úgy áradt a gyönyörű barokk muzsika! Handel zenéjének előadása olyan fantasztikus volt, hogy mindent megbocsájtottam a rendezőnek: a repülőgépet, a giccses jellmezeket, a petárdákat, a hülye poénokat. Nem a rendezés, hanem az énekesek és a zenészek miatt volt számomra feledhetetlen a produkció. Egyébként a darabnak már a kezdése is érdekes volt: kb. 10 perccel hét óra után, a zenekar minden előzetes figyelmeztetés (lámpa oltás, a közönség köszöntése) nélkül belekezdett a nyitányba. Aztán szép lassan elkezdték lekapcsolni a világítást, aztán kb. a nyitánynak a felénél már a közönség is lecsendesedett. Ezután kb. 20 perce ment már az előadás, amikor valami elkezdett iszonyatosan zúgni. Ez kb. negyed óráig ment így, mire valaki megoldotta. Ezenkívül zavaró volt, hogy sokszor az áriák közben is zajongtak a színpadon: zúgott az autók motora, összekoppantak a benzines kannák stb..  De mindezek ellenére nem bántam meg, hogy elmentem, de a rendezést egyáltalán nem éreztem annyira fenomenálisnak, de azt meg kell hagyni, hogy a végén vas tapsot és óriási ovációt kapott a produkció, vagyis sikerrel megy!

Idén az áriák lesznek magyarul és a recitativók olaszul?