Elhunyt Hary Béla operakarmester

A Kolozsvári Magyar Opera örökös tagja, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjének kitüntetettje és a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Pro Cultura Hungarica emlékplakettjének birtokosa életének 77. évében, május 14-én hunyt el.

Hary Béla (1934-2011)

Városunk egyik kiemelkedő karmester-egyénisége 1934. október 2-án született Szilágysomlyón. 1952-ben érettségizett a kolozsvári zenelíceumban, majd a Gheorghe Dima Zeneakadémiára (akkor: Konzervatórium) felvételizett karmesteri és zeneszerzői szakra, amely  szakokat párhuzamosan végzett el. 1956-ban  - még konzervatóriumi diákként -  kerül  a kolozsvári Állami Magyar Operába. 1958-ban államvizsgázott, és ezt követően több mint fél évszázadon át dirigálta az opera repertoárján levő művek többségét.

Az 1960-as években oroszlánrészt vállalt Bartók Béla zenés színpadi műveinek (Kékszakállú herceg vára című operának, A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfi című táncjátéknak) kolozsvári bemutatásában. 1973-1977 és 1984-1989 között a magyar opera igazgatói tisztségét is betöltötte, ám a karmesteri tevékenység gyakorlásáról akkor sem mondott le. Igazgatóként dirigálta Gounod: Faust, Verdi: Álarcosbál, Mozart: Don Juan című operáját is.

Az 1989-es rendszerváltást követően a Kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház közötti együttműködés keretében bemutatott Erkel-operák színrevitelekor nem csak karmesterként vett részt, hanem  zenei dramaturg munkáját is ellátta.

Zeneszerzőként több balettzenét (Sárga rózsa, Hófehérke és a hét törpe, Játékparádé), továbbá zenekari és kamaraműveket komponált. Farsang című musicaljét műsorra tűzte mind a magyar, mind a román opera, sőt a zeneakadémia operaosztálya is.

Zsűrielnök volt a Kolozsvári Magyar Opera vezetősége által szervezett két nemzetközi operakarmester-versenyen.

Kiváló karmesteri tevékenységéért, a bartóki és az erkeli életmű továbbéltetéséért kitüntetésben részesült: többek között a Magyar Köztársaság tisztikeresztjét Göncz Árpád akkori magyar köztársasági elnöktől vette át (1993); az EMKE Erkel-díjjal tüntette ki (1996), a Kolozsvári Magyar Opera fennállásának 50. évfordulóján örökös tagságot nyert (1998); Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (2004).

"Hary Béla köztudomásúan kitűnő muzsikus, mint színpadi karmesteris kiforrott egyéniség, aki a színpadi összművészet szellemében dolgozza ki zeneileg az operák, illetve a balettek partitúráit" - írta róla még pályája kezdetén, 1966-ban László Ferenc muzikológus.

"Hary Bélának igencsak kiváló a keze. Hosszú pálcával, kiművelt csuklótechnikával vezényel. A pálcát vezénylő jó kéz ellenállhatatlan karmesteri delejt közvetít. Magabiztossága, fölénye nem kihívó, hanem magával ragadó. Hary Béla remekül zongorázik, továbbá termékeny zeneszerző, jelentékeny alkotó. Karmesteri delejét Hary Béla a vele perszonálunióban élő zeneszerzőnek is köszönheti" - olvashatjuk László Ferenc előszavát a Hary Béláról szóló életrajzi könyv első lapjain.

Rendkívüli karmesteri teljesítményben gazdag zenei életmű zárult le immár végérvényesen.

Nyugodjék békében!

A dirigensről 2008-ban, a kolozsvári Komp-Press Kiadónál jelent meg az az életútinterjú-kötet, melynek szerzője Nagy-Hintós Diana.