A művészt 86 éves korában, ma hajnalban érte a halál.
Melis György Szarvason születt szlovák paraszti családban 1923. július 2-án. A szarvasi evangélikus gimnázium elvégzése után 1943-ban a Műegyetemen kezdte el tanulmányait, majd 1945-től 1951-ig a Zeneakadémián Rosti Anna, Molnár Imre, Révhegyi Ferencné és Sallay Józsa növendéke volt. 1949. október 19-én debütált az Operaházban a Carmenben Moralesként. Melis Györgyöt nemcsak kiemelkedő énekesi képességei, hanem kiváló színészi adottságai tették nagy művésszé, így tudott hiteles lenni a bariton fach lírai, drámai és buffoszerepeiben egyaránt.
A Mozart-operák recitativóinak egyedülálló tolmácsolójaként, dalénekesként és oratóriumszólistaként egyaránt jegyezték. Wagner operái kivételével szinte a teljes operairodalom szerepelt repertoárján (Mozart, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Kodály, Bartók műveinek mintegy hetven szerepét énekelte). Melis György a hazai színpadok mellett külföldön is sikert aratott, a Kékszakállú szerepét például a milánói Scalában Marton Évával vitte sikerre.
18 operalemeze és két önálló albuma jelent meg. A háromszoros Liszt Ferenc-díjas, Kossuth-díjas, kiváló művész, Bartók-Pásztory-díjas, az Operaház örökös tagja, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtkosa, és a szép magyar beszéd díjával, a Kazinczy-díjjal is büszkélkedhetett. Ő maga 1988-ban alapította saját díját, a Melis György-emlékplakettet, amelyet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek.
Főbb szerepei: Almaviva gróf (Mozart: Figaro házassága), Don Alfonso (Mozart: Così fan tutte), Don Juan (Don Giovanni) (Mozart: Don Giovanni), Papageno, Öreg pap (Mozart: A varázsfuvola), Lescaut, hadnagy (Puccini: Manon Lescaut), Scarpia (Puccini: Tosca), Ping (Puccini: Turandot), Don Pasquale (Donizetti: Don Pasquale), Pizarro (Beethoven: Fidelio), Escamillo (Bizet: Carmen), Popolani (Pelikán) (Offenbach: Kékszakáll), Anyegin (Csajkovszkij: Anyegin), Saklovityij (Muszorgszkij: Hovanscsina), Kékszakállú (Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára), Biberach, Tiborc (Erkel Ferenc: Bánk bán), Háry János (Kodály: Háry János), A kérő (Kodály: A székely fonó), Figaro (Rossini: A sevillai borbély), Rigoletto (Verdi: Rigoletto), René (Verdi: Az álarcosbál), Don Carlos (Verdi: A végzet hatalma), Posa márki (Verdi: Don Carlos), Amonasro (Verdi: Aida), Jágó (Verdi: Otello), Falstaff (Verdi: Falstaff).
A művészről 1984-ben, 1998-ban (Örökös taggá választása után), illetve 2009-ben jelent meg monográfia.


(pt)
Fidelio
3 Hozzászólás
Elküldöm
































Melis György végső búcsúztatása és temetése december 14-én, hétfőn lesz.
Ravatala az Operában lesz, itt a protokoll fél 11-kor kezdődik, a temetés pedig délután negyed 3-kor lesz a Farkasréti temetőben az evangélikus egyház szertartása szerint.
Bár keresztneve György volt, mégis, négyszeres János volt Melis: volt ő János (Háry), Gianni (Schicchi), Giovanni avagy Juan (Don G.) és John (Falstaff). Mivel Wagnert nem énekelt, ezért Hans már nem volt.
Most a gyász perceiben éppen az "angol János" alakítása motoszkál fejemben, annak is III. felvonás első képbeli jelenete, amikor ázottan melegszik a kocsma bejárata előtt.
Egy vele egyótt végleg sírba szálló hajdani szép korról mereng és megállapítja: "Non c'è più virtù". Majd megismétli második felvonásbeli, akkor még más helyzetben, elbizakodottan énekelt ars poeticáját, de immár az elmúlásra készülve: "Va, vecchio John, per la tua via".
Majd amikor kihozzák neki a rendelt forralt bort, apránként felenged és a Végtelen Dallam szerteszálló trilláit emlegeti...
Most elérkezett a Végtelen Dallam trilláihoz Ő is.
Így hát én is azt mondom:
VA, VECCHIO JOHN, PER LA TUA VIA!
Nyugodjék békében. Talán fentről nézi majd fejét csóválva mi történik szeretett szinházában. Ez a szinház nem az amiben ő elkezdte. Csodálatos hangjára sokáig emlékezünk még.