Vidnyánszky Attila a Háry Jánosról és a debreceni operajátszásról

Április 29-től látható Debrecenben Kodály Zoltán daljátéka. A rendező Vidnyánszky Attila.

- A Bánk bán, a Hunyadi László után ismét egy magyar klasszikus zenemű, a Háry János kerül a Csokonai Színház repertoárjába. Aktuálisak volnának klasszikusaink?

- Azok mindig aktuálisak. Mert a magyarság mostani élete, jelenlegi gondjai is megfogalmazhatók általuk. Olyan témákat járnak körül, amelyeket csak mi értünk igazán, amelyek csak nekünk szólnak. Egyfajta kiválasztottság érzése támad az embernek az emberben, ha olvassa, s még inkább, ha színpadra teszi őket.

- 2006-ban, amikor elkezdtük a munkát a Csokonai Színházban, tele voltam kételyekkel: nem tudtam, elfogad-e a város egy kísérletező, másfajta színházcsinálást. Visszaigazolta törekvéseinket, hogy tavaly tizenháromezernél is több bérletesünk és százezernél is több nézőnk volt. A kételyeim között szerepelt, hogy lesz-e operába járó közönségünk, fel lehet-e építeni egy tisztességes operatagozatot. 29-en vettek operabérletet az első alkalommal, most egy háznyian vannak, akiket ebben az évadban is elkényeztetünk, lehalmozunk: a Hunyadi László után magyarországi ősbemutató volt A tüzes angyal, ősbemutató volt a Lúdas Matyi, a Carmen után pedig a Háry János kerül színpadra. A debreceni előadásra készülve újra megkapott a Kodályból áradó végtelen szeretet a habitusunk, szellemünk, egész népünk iránt. Ahogyan más nemzeteket nem bántva képes imádni a magyar embert. Mintha mi tudnánk a legszebben álmodni a világon! Ha visszanézünk az elmúlt ötszáz évre, történelmünkben kudarcokat, vereségeket, csupa pusztulást, fogyatkozást, csalást, hazugságot, árulást találunk. Sok szempontból más nemzetek, az egész emberiség sorsa is tragikus, de mi valamiért tényleg nem voltunk Isten kegyeltjei. Meglehet, hogy épp azt kellene isteni kegyelemnek tartanunk, hogy állandóan megpróbáltatások elé állíttatunk, hogy mindig végveszélyben kap szárnyra a lelkünk. Talán ezért olyan gyönyörű és nagy a költészetünk világviszonylatban is. Nekem bizonyos értelemben a Háry is erről szól. Hogy a valóságban minden csatát elvesztettünk, de álmainkban mindet megnyertük. Bennünket még mindig nem zavar, hogy a valóság és az ábrándjaink között ekkora szakadék tátong! Nem kellett sokáig keresgélnünk Olekszandr Bilozub díszlettervezővel, hogy Kodály gyönyörű mesevilágához megtaláljuk a búza, a kenyér, az élet szimbólumait. Ezekből bomlott ki minden: hogy Majland mézeskalács legyen, s hogy a franciákat a sütemény meg a bagett jellemezze. A díszlet meghatározó eleme az a színpadot körbeölelő, áttört "csipkefal", amely egy tulipános láda motívumait idézi. Ha azon keresztül özönlik be a fény, reményeink szerint közvetlenül is felfénylik a mese hangulata. Olyan élményt szeretnénk nyújtani ezzel a látvánnyal, amelyre folyamatosan vágyunk, de amit csak életünk legnagyobb pillanataiban tudunk megközelíteni. És persze ez ábránd is. Délibáb.

Az elmúlt években Debrecenben bemutatott operák: A végzet hatalma (2007), Tosca (2007), Az eladott menyasszony (2008), Lammermoor-i Lucia (2009), Ruszalka (2009), Turandot (2009), Aida (2009), Egy halálraítélt utolsó napja (2009), Borisz Godunov (2010), A tüzes angyal (2010, magyarországi ősbemutató), Carmen (2011). A Csokonai Színház kötelességének tekinti magyar művek bemutatását is. Nagy szakmai elismerést aratott a Bánk bán (2008) eredeti verziójának a bemutatása. A Hunyadi László (2010) után egy kortárs zenemű következett, a Ludas Matyi (2011). A 2010/2011-es évad utolsó bemutatója a Csokonai Színházban Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János. A debreceni Csokonai Színház operaelőadásainak közreműködője a Debreceni Filharmonikus Zenekar, zeneigazgató: Kocsár Balázs. A színház énekkarának karigazgatója: Pálinkás Péter.

Az Egy halálraítélt utolsó napja a 2009-es szegedi Mezzo Fesztiválon elnyerte a legjobb produkció díját, Nyári Zoltánt a legjobb férfi előadó díjával és a legjobb előadónak járó közönségdíjjal jutalmazták. A tüzes angyal a 2010-es szegedi Armel Operaverseny és Fesztiválon a legjobb produkció díját kapta, Cristina Baggio pedig a legjobb női előadó díját kapta Renata szerepéért.