Rémlik?

A tavalyi közönség- és kritikai siker után idén is látható a Carmen a Dóm téren. Az előadás felújítópróbáján jártunk.

A Déryné utcában jártam Az ember tragédiája és a Valahol Európában próbáin is, tehát a terem méreteivel, lehetőségeivel tisztában voltam, ezúttal azonban jóval kisebbnek és levegőtlenebbnek tűnt a sportcsarnok. Nem véletlen: jóval száz fölött van azoknak a száma, akik a Carmenben közreműködnek énekesként, táncosként, kórustagként, statisztaként. A napi penzumban, a Lillas Pastiában zajló jelenetben pedig szinte mindannyian színpadon vannak.

A hattól tízig leggyakrabban elhangzó kérdések arra vonatkoznak, emlékeznek-e arra, mi, hol, hogyan történt 2010-ben. Az ember feje pedig nem káptalan, így aztán gyakran kerülnek elő listák - rajtuk névsor: kik voltak a pincérek, a csempészek vagy épp a szabadságos katonák -, Angyal Márta asszisztens pedig a szövegkönyv kipreparált példányából avatott közlekedési rendőr módjára irányít. Szükség esetére persze ott a laptop is a bekészített előadás-DVD-vel. Ládák, hordók rendeződnek, padok, székek kerülnek be jelzésként. Beállítják a jelenetet, zene nélkül lejárják a térformákat, elindul a zene, a zenére mozognak, majd rögzítenek, ismételnek. "Én szeretném ezt még egyszer, ti is, ugye?" S megint elölről.

A próba képekben

Idén Fischl Mónika énekli Frasquitát, tapssal fogadják. Az "élményopera" fiatal operaénekesei, Mester Viktória, Jelena Koncar, Arnold Rutkowski, Boncsér Gergely, Cser Krisztián, Haja Zsolt a bordásfalak előtt ülnek, a statisztéria és a kóristák a folyosón vagy az udvaron várják a jelenést. A hőség elől senki nem menekülhet. Van, akit - felnőttként - annyira elnyom a nyár és a fáradtság, hogy a Valahol Európában próbája után néhány összetolt széken alszik. Többen vannak ugyanis, akik gyakorlatilag az egész nyarat a Dóm téri színpadon töltik: a karnak A víg özveggyel kezdődött a maraton, az utolsó etapra augusztus 21-én - ha az esőnapra szükség van, 22-én - kerül sor. A Szabadtéri életforma - mondja egyikük.

A kocsmajelenetet és a Torreádor-dalt próbálják, aki épp nincs színen, újságot olvas, beszélget, kellékzászlóval kardozik, hatalmas kelléklegyezővel legyezgeti magát. A tevékenység komolysági foka nem életkorfüggő... Érkeznek a táncosok, Duda Éva és asszisztensei korrigálnak, ha arra van szükség, Kesselyák Gergely előtt partitúra, abból vezényel a zongorakíséretre, Kontz Gábor a szólistáknak egy-egy sorkezdő szót a biztonság kedvéért bekiált - kisebb hangerővel nem lehet súgni -, Bori Tamás játékmesterként a fegyelemre is ügyel.

Kerényi Miklós Gábor rendező és az idei Escamillo, Nmon Ford egy nappal később érkeznek - hogy fennakadás ne legyen, coverként az előadás Moralese, Cseh Antal énekel -, nekik már egy gyakorlatilag készre próbált előadást kell kapniuk. A tempó alapján nem kétséges, hogy azt kaptak.

Utóirat:

Azt első szegedi próbán, csütörtökön kiderült, a fiatal amerikai basszbariton ismeri a tavalyi Dóm téri előadás, és úgy nyilatkozott róla, nagyon tetszik neki a koncepció. Kerényi Miklós Gábor rendező hangsúlyozta, a bő egyhetes próbafolyamat nem lesz könnyű, az idő azonban elegendő arra, hogy Nmon Ford is beilleszkedjen a darabba.