"Rosszfiúk"egymás után, Bicska Maxi-féle kisstílű szélhámosok, és démonian gonoszak, mint Jágó vagy Mefisztó, de van közöttük porkoláb, kábítószercsempész, és cinikus csábító. Őket idézi meg Bryn Terfel Bad Boys című lemezén, most pedig személyesen is találkozhatunk velük Budapesten. A negyvenhét éves bariton egyébként éppen a rosszfiú ellentéte: sugárzik belőle az öröm és az életszeretet. tovább...

Két esztendő elteltével, októberben Sacrificium című lemezének anyagával tér vissza Budapestre Cecilia Bartoli. A hajdanvolt kasztrált énekesek emlékét idézi az áriaantológia, s ez nem csupán a kollegiális tiszteletadás kései, ám nagyszívű gesztusa, de az idők jele is egyben. A saját, századokra elfeledett kincseiből gazdagodó operai kultúra győztes jeladása. tovább...

″Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet" - és még annyi minden mást is persze. Mondjuk a meséket. És a zenét természetesen. De mit kapunk, ha a két műfajt összetalálkozik egy kis zeneszerzői segítséggel? Egy meseoperát. tovább...

Komlósi Ildikóról, a világhírű mezzoszopránról úgy tartják - nem tudni miért - hogy ritkán szerepel Magyarországon. A szeptember rácáfol erre, hiszen három alkalommal is közönség elé lép. A hónap elején a régóta nagy várakozás övezte Bartók-opera, A kékszakállú herceg vára 3D-ben látható-hallható az Operaházban, a Művészetek Palotájában a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenyén Kocsis Zoltán vezényletével Mahler dalszimfóniáját énekli, két nappal később pedig amerikai kollégájával, Marcello Giordani tenoristával ária- és duettestet ad. tovább...

Madarász Henrik német király fegyverbe szólítja vitézeit a kalandozó magyarok ellen - így indul a Lohengrin cselekménye. Fischer Ádám hazánkba toborozza korunk legkiválóbb Wagner-énekeseit - így kezdődnek a Budapesti Wagner-napok. Immár hagyományszerűen, s ezúttal éppen a Lohengrinnel. tovább...

Kis patetikus túlzással akár ezt a címet is adhatta volna Rost Andrea május 28-i dalestjének. A kétszáz esztendeje született zeneszerző több mint hetven dala közül ugyanis mind a mai napig talán csak tucatnyi hangzik el viszonylag rendszeresen dalesteken. tovább...

A gyerekek lelkesen nézik végig a többórás Harry Potter-, valamint A Gyűrűk ura-epizódokat, és izgatottan élik bele magukat a varázslótanonc és a hobbitok kalandjaiba. Wagner varázslatos mesevilága, a történelmi időkből való izgalmas történetei hasonlóan érdekfeszítőek lehetnek az ifjabb korosztálynak is, de vajon a bonyolult zene és az opera komplex, sokszor túl komolynak vélt világa is fel tudja kelteni az érdeklődésüket? Erre tesz kísérletet a Művészetek Palotája A hattyúlovag című produkcióval. tovább...

Händel Semeléjének címszereplője egy nagyravágyó, korlátolt hölgy: Bacchus anyja. tovább...

A Porgy és Bess-t többnyire csak betétdalairól ismeri a közönség. Cikkünk a reprezentatív amerikai opera keletkezésének történetét mondja el. tovább...

A tavalyi sikeres Ármány és szerelem után folytatódik a Nemzeti Színház és a Müpa együttműködése: ezúttal Závada Pál Magyar ünnep című darabja kerül színpadra. A darabot a Fesztivál Színházban mutatják be Alföldi Róbert rendezésében. Az előadás a 2008-as "Biblia-projekt" első nagyszínpadi eredménye. tovább...

Káel Csaba a Bánk bán operafilm után most Munkácsy-filmre készül. Sokszor rendezett barokk operákat, láttunk már tőle színpadon Puccinit, Verdit, a közelmúltban pedig prózai színházi rendezőként is bemutatkozott. tovább...

Kevés olyan épület van a világon, pláne operaház, amelyért a város vagy a kormány vezetői képesek lennének elrendelni egy forgalmas, az ország iparának történetében szimbolikus jelentőségű vasúti pályaudvar bezárását és lerombolását. A Buenos Aires-i Teatro Colónért még ezt is megtették. tovább...

Az opera barokk korszakának elsőszámú sztárjai a kasztráltak voltak. Az 1720-as évektől kezdődően azonban feltűntek azok a tenorénekesek, akik – bár a férfiszopránok és férfialtok hegemóniáját megtörni nem tudták – részesültek a Senesinók, Farinellik és Caffarellik népszerűségéből és elismertségéből. tovább...

Fischer Ádámmal Szemerédy Alexandra és Parditka Magdolna beszélget. tovább...

Ha internetes szavazásra bocsátanák a kérdést: melyik az öt legnépszerűbb Mozart-opera, minden valószínűség szerint a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága, a Don Giovanni, a Così fan tutte és A varázsfuvola szerepelne az összesített listán. Hamarosan közös programra indulhatnak a Müpába azok, akik szeretik, és azok, akik még nem ismerik ezt az öt operát. tovább...

Gregorián szólt anno egy kissrác ajkáról A rózsa neve című filmprodukcióban, a nagy Sean Connery oldalán. Gyönyörűen. A falzettista, akinek érdemes, sőt, mindannyiunk örömére muszáj énekelnie. Neve is van, el is jő hozzánk: Andreas Scholl. tovább...

A varsói Teatr Wielki, azaz Nagyszínház megnyitó előadás 1833. február 24-én Rossini A sevillai borbély című vígoperája volt. tovább...

Az új fiú 1787-ben költözött a telepre, de híre messze megelőzte őt. Több mint száz éve róla beszélt már a fél világ, és még ma sem nyugszunk, személye mindenkiben érzelmeket kavar. A férfiakban irigységet és haragot kelt gátlástalan szabadsága és feltétlen sikere, a nők, áldozataivá válva végletesen, véglegesen elomlanak, háborognak, vágyakoznak, észt vesztenek, vagy észhez térnek. Don Giovanni ma is hódít, bár kétségtelen: örökérvényű operaszínpadi sikereit Wolfgang Amadeus Mozart zenei és „hóhányói” szaktudása alapozta meg. tovább...

Legutóbb a Miskolci Operafesztiválon beszélgettünk Schönberg Mózes és Áronjáról Kocsis Zoltánnal. A nem befejezett, de mégis hiánytalannak ható zenedrámához a zongorista-karmester megírta a harmadik felvonást. tovább...

Edita Gruberova természeti jelenség, földre szállt pacsirta; vérbeli művész, aki a Jóisten kedvenc angyalhangjával járja meg a poklokat is. tovább...

A velencei Gran Teatro La Fenice, azaz a főnix, a tűz által született meg és hamvaiból született újjá története során több alkalommal is. A 19. századtól kezdődött európai ismertsége Rossini, Bellini, majd Donizetti operáinak premierjeivel, aztán következett a Verdi-korszak, a 20. században pedig a Velencei Biennáléhoz kapcsolódó zenei fesztivál révén a szimfonikus zene, a század közepén pedig Britten és Stravinsky is otthonra talált a főnix szárnyai alatt. tovább...

Mintegy száz évvel ezelőtt Brundibárnak nevezték a cseh gyerekek egyik kedvelt meséjének gonosz darazsát, aki ellopta a szorgos méhektől a mézet, és ugyancsak ezt a megnevezést használták a régi cseh nyelvben a mogorva, tüskés emberre is. Akár az említett mesét is felidézhetné Hans Krása híressé vált gyermekoperája, csakhogy ennek gonosz főszereplője nem mesebeli alak, hanem egy valóságos diktátor, akitől a zsidó származású Hans Krása is rettegett; Adolf Hitler. tovább...

Legyünk tárgyilagosak: a Barbican nem szép. Olyannyira nem, hogy bár 1982-es megnyitóján II. Erzsébet a modern világ csodájának nevezte, 2003-ban egy reklámügynökség felmérésén elnyerte London legcsúnyább épületének címét. De a megtévesztő külcsín olyan belsőt takar, amibe lehetetlen nem beleszeretni. tovább...

A Theater an der Wien több mint két évszázados történetét tallózgatva megelevenedik előttünk a zenetörténet néhány izgalmas pillanata. tovább...

Európa legfiatalabb művészeti megalétesítménye első pillanatra sokkolóan modern, a másodikra lenyűgözően merész, a harmadikra pedig már szemet gyönyörködtetően barátságos. Valenciai. tovább...

Bayreuth azért tökéletes a maga nemében, mert egy komponista saját magának építtette. Nincs több olyan operaház a világon, amely egyetlen szerző műveire lenne szabva. tovább...

Május 10-én a marionettbábok veszik át a főszerepet a Művészetek Palotájában. E napon megnyitja kapuit az Orosz Klaudia díszlet- és jelmeztervező által a Szöktetés a szerájból című Mozart-operához tervezett bábokat bemutató kiállítás, majd délelőtt és délután a régvolt Eszterháza hangulatát megidéző marionettbáb-operát láthat a közönség. tovább...

Nem tudom, létezik-e zseniális előadóművész, vagy a gyakorlati muzsikus a legjobb esetben is csak „kongeni” lehet, csak azt tudja megmutatni, ami a művekben már benne van. De azt tudom, hogy ha létezik az éneklésnek zsenije, akkor az Cecilia Bartoli. Olyan művész, aki nem volt, nem is lesz. Most viszont van. tovább...

Két magyar világsztár – Komlósi Ildikó és Polgár László – énekli majd Bartók Kékszakállúját, az est igazi meglepetését mégis a rendező Mundruczó Kornél tartogathatja számunkra, aki a filmes világból érkezve vállalta a szcenírozott koncert rendezését. tovább...

2008-at hátrahagyva, Németország, Spanyolország, Olaszország, és Japán színpadai után, nemzetközi hírű szopránénekesnőnk, Rost Andrea Budapesten kezdi meg 2009-es fellépéseinek sorát. A művésznő és Marcelo Alvárez, a legjelesebb latin-amerikai tenorok egyike január 4-én közös koncertet ad a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Műsorukban Puccini áriák és kettősök szerepelnek – szerelmes szenvedéssel átitatott este elé nézünk. tovább...