(pt)
Fidelio
8
Hozzászólás
Ön mire emlékszik legszívesebben az elmúlt évadból? Mi volt a legfontosabb esemény az Ybl-palotában?
Vége az évadnak, itt az idő az áttekintésre. Mi csak a listát csináljuk, a kommentálás és szavazás már önök dolga, kedves olvasók!
A Magyar Állami Operaház idei, jubileumi évadában 193 opera- és 76 balettelőadásra került sor, köztük hat zenés és két táncszínházi premierre.
|
|
Nézzen képeket az előadásokból! |
Az első, az új közönség kinevelését célzó premierre szeptemberben került sor. A kis kéményseprőre elsősorban a gyerekeket várták, Britten operáját a koreográfusként ismert Bata Rita állította színpadra tornateremdíszletben, gyerekek közreműködésével.
Októberben tartották a szezon első magyar premierjét. Hartmut Schörghorfer egy este két felfogásban, a nő és a férfi szemszögéből is megpróbálta felfejteni A kékszakállú herceg várát. A dirigens Fischer Ádám, Judit Vizin Viktória, a Herceg Szabó Bálint volt.
Novemberben folytatódott a magyar évad. Akkor egy kortárs darabot, Sári József Napfogyatkozását mutatták be Kovalik Balázs rendezésében. Az Arthur Koestler életéről szóló zenedráma ("dokumentumszínház operai köntösben") ősbemutatója 2000-ben, a németországi Pforzheimben volt, a darabot Budapesten Csákovics Lajos fordításában, Perencz Béla címszereplésével vitték színre.
A karácsonyi Varázsfuvolára a Vígszínházba kellett menni. Az előadás rendezője Marton László, díszlet- és jelmeztervezője Michael Levine volt, és a nagy igényre való tekintettel hármas, sőt négyes szereposztásban játszották.
Márciusban egy régóta várt bemutatóra került sor. Richard Strauss Rózsalovagját a lett Andrejs Zagars állította színpadra, aki szakított azzal a tradícióval, hogy az 1911-es drezdai ősbemutatóra készített színpad- és kosztümterveket kövesse.
A Budapesti Wagner-napok keretében, a Művészetek Palotájával koprodukcióban készült a Trisztán és Izolda. Az előadás rendezői Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra voltak.
A 125. születésnapot gálával ünnepelték, elindultak az operaismertetések, itt ülésezett az Opera Europa, járt az Operaházban a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház egy Peter Konwitschny-rendezéssel. második alkalommal került sor a Májusünnepre, amelynek keretében hat előadásban 14 vendégművész lépett fel, először zárták az évadot és köszöntötték a nyarat nemzetközi és hazai világsztárok. Karlsruhéban, az Európai Kulturális Napokon járt a Vérnász, és megállapodtak arról, hogy 2011-ben a Savonlinnai Operafesztivál nézői is láthatják a budapesti Don Carlost, valamint A kékszakállú herceg várát.
Ünnepelték Medveczky Ádámot, Miller Lajost, Gál Erikát, gyászolták Melis Györgyöt, Ágai Karolát, Huszár Klárát.
Az Erkel Színház ügye csak részben oldódott meg, felröppent a hír, hogy Ioan Holender és Harangozó Gyula vennék át az Opera vezetését, június 30-án pedig lejárt Kovalik Balázs megbízott művészeti igazgatói szerződése, ezt Vass Lajos főigazgató nem hosszabbította meg.
Önök mire emlékeznek még örömmel vagy bosszúsággal? Mi volt az év eseménye az Operaházban?
Ajánlom a cikket
Sőt! Egyszer Rácz Istvánnak black outja volt a színpadon és elfelejtette a Daland-ária közepét (hallgatott, mint a potyka a Bolygó 2. felvonásában, 1997-ben) - mire Oberfrank felszólt neki a színpadra az árokból! ELŐADÁSON!!!
Az is jó lehetett, bár a Lohengrin és a Simon Boccanegra közt van némi különbség.
Klemperer és Erdélyi közt már nem is szólva... :))
De volt egy hasonló pillanat 1986-ban is, a Simon Boccanegra előadásán. Nem lépett be a színpadi zene, mire Erdélyi dührohamot kapott...
Csakhogy a Hungaroton éppenséggel nem adta ki. Csak lp-n, azt is keresztmetszetben. A Grammofono 2000 adta ki egészben cd-n, azon rajta van a teljes balhé.
Na és 1948-ban az a bizonyos Lohengrin, ami a Rádió jóvoltából megörökíttetett és a Hungaroton is kiadta az Opera legnagyobb botránypillanatát: áll az előadás, Klemperer őrjöng, a közönség búúúzik...