India, Párizs és a Nagymező utca

Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház igazgatója definíciója szerint az operett az őrült szerelem rendkívül aktuális műfaja. A teátrum új, a szentpétervári Zenés Komédia Színházzal és a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban létrehozott előadása, A Bajadér történetének központjában is éppen ez áll.

Odette Darimonde: Miklósa Erika

Az alkotók célja az, hogy kortalanul álmodják színpadra az 1921-ben írt Kálmán-operettet, amelyben kelet és nyugat, a férfi és a női mágia, múlt, jelen és jövő találkozik. A darab középpontjában továbbra is Radjami indiai herceg, Lahore trónörököse és Odette Darimonde szerelme áll. (Az Oxfordban végzett hercegnek hazája törvényei szerint meg kell nősülnie, el kell foglalnia ősei trónját, de közben beleszeret a párizsi művésznőbe, és hogy megszerezze őt, hipnotikus képességeit is beveti. ) Ám a modern operettjátszáshoz elengedhetetlen az új szöveg. Müller Péter Sziámi számára játékos munka volt az újrafordítás, ám egyetlen dalnál ódzkodott ettől. A szövegíró a Shimmyről csak annyit mondott: remekmű. Ennek ellenére mégis elkészült az új változat, amit Oszvald Marika jobbnak tart az eredetinél.

A szöveg mellett A Bajadér dramaturgiájába is beavatkozott a rendező és Kállai István, hogy egy, a mai világba illesztett, korszerű, de a hagyományokat, elsősorban az izgalmas zenét őrző produkció kerüljön színre, és széles közönségrétegeket szólítson meg a régi operettrajongóktól a fiatalokig. Így a módosult néhány szereplő foglalkozása, múltja, hobbija – így lett álnéven ünnepelt slágerszerző a herceg –, és még egy magyar újságíró is bekerült a párizsi forgatagba. Az operetteknél szokásos, hogy a szerzők más műveiből dalokat kölcsönöznek, így az előadásban a Haccacáré (Barbár tánc címen) és a Lári-fári (Potyacsókként) hangzik fel.

Az előadás különlegessége a szereposztás. Odette-et Miklósa Erika alakítja, aki először játszik a könnyedebbnek tartott műfajban, számára azonban mindez továbblépési lehetőséget jelent, hiszen az éneklés mellett komoly színészi teljesítményt kell nyújtani: prózát mondani és táncolni. És van még egy nagyon fontos indok, amiért az operaénekesnő elvállalta a felkérést, ez pedig a közösséghez tartozás élménye. Párja, Radjami herceg szerepében Dolhai Attila látható, míg az eredeti librettó tortagyárosából íróvá lett Fülöpöt az Operettszínházba visszatérő Csere László játssza, akinek partnere „hagyományosan” Oszvald Marika lesz. Miklósa Erika mellett az operaszínpadokról érkezik az Operettben is otthonosan mozgó Fischl Mónika, Lukács Anita, Vadász Dániel és Dániel Gábor, a fiatal generáció szubrett-táncos komikus párosait Szendy Szilvi, kerényi Miklós Máté, Bódi Barbara, Szabó Dávid, Kékkovács Mara és Peller Károly alkotják. A további szerepekben Dézsy Szabó Gábor, Petridisz Hrisztosz, Marik Péter, Langer Soma, Jantyik Csaba, Péter Richárd Sánta László és Oláh Tibor látható. A produkció koreográfusa Lőcsei Jenő, díszlettervezője Túri Erzsébet, a jelmezekért Velich Rita felelős. A zenei vezető Makláry László, akit Komlós Péter, a Bartók Vonósnégyes primariusa segít zenei konzultánsként.