Negyedszázada hunyt el Fényes Szabolcs

Huszonöt éve, 1986. október 12-én halt meg Fényes Szabolcs Erkel-díjas operettszerző, a filmzene mestere, számtalan sláger komponistája.

1912. április 30-án született Nagyváradon. Édesapja amellett, hogy mérnök volt, emlékezetes dalszövegeket is írt, a családban többen kötődtek a zenéhez. Miután a család Magyarországra, Rétságra telepedett át, magánúton tanult az érettségiig. Zenei stúdiumait Siklós Albert növendékeként végezte.

Alig tizennyolc éves, amikor az Operettszínház bemutatta A hárem című zenés játékát. Az ifjú tehetségre felfigyelt a kor legnépszerűbb szövegkönyvírója, az Ábrahám Pál távoztával komponista nélkül maradt Harmath Imre, aki neki adta oda a Maya librettóját. Fényes Szabolcs két hét alatt készült el a zenével, és a darab 1931-ben - főszerepben Honthy Hannával - bombasikernek bizonyult, azóta bejárta szinte az egész világot.

Fényes ezután sorra írta a fülbemászó zenéket, de a harmincas évek elején, a válságos gazdasági helyzetben ő is külföldön próbált megélni. Bécsben, Berlinben, Párizsban filmzenék komponálásából tartotta el magát. 1935-ben Berlinben tervezték a Maya világpremierjét, de a náci Harmadik Birodalomban ebből - a librettista Harmath és a kiszemelt primadonna, Alpár Gitta származása miatt - semmi sem lett.

1942-ben barátai biztatására megpályázta és el is nyerte a majdnem csődbe jutott Operettszínház igazgatását. A tisztséget 1949-ig töltötte be, és a nehéz időkben a Latabár-testvérek és Honthy mellett Karády Katalin, Mezei Mária, Tolnay Klári, Csikós Rózsi (Fényes Szabolcs felesége), Turay Ida és Somogyi Nusi fémjelezte társulat szolgált vigaszul a közönségnek.

1949-ben, az Operettszínház államosításakor a Vidám Színpadhoz helyezték át zenei vezetőnek, majd 1957-60 között ismét az Operettet irányította. Színpadi művei közül feltétlenül meg kell említeni a Latinovits Zoltán vendégszereplésével bemutatott A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, továbbá a Lulu és a Florentin kalap címűeket.

A könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai művelőjeként kedvelt filmkomponista volt. Százharmincegy filmzenét írt, ő a szerzője többek között az Egy szoknya, egy nadrág, a 2x2 néha öt, az Esős vasárnap, a Fűre lépni szabad, vagy a Dollárpapa című sikerfilmek zenéjének. Több mint fél évszázad alatt 45 operettet és színpadi művet komponált, három önálló nagylemeze is megjelent. Az általa szerzett melódiák hosszú, nagyszerű pályafutásának lezárulta után is népszerűek, néhány a legismertebbek közül: Mindig az a perc, Álmaimban valahol, Van-e szerelmesebb vallomás, Csak egy kis emlék, Nemcsak a húszéveseké a világ, Küldök néked egy nápolyi dalt, Szeretni bolondulásig, Fehér sziklák.

Művészi teljesítményéért 1964-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1980-ban kiváló művész címmel tüntették ki. 1986. október 12-én hunyt el. Halála után díjat neveztek el róla, amelyet a könnyűzene legkiválóbbjai kapnak meg minden évben.