Sikertörténet

Békéscsabán az évad utolsó zenés bemutatója Tim Rice és Elton John musicalje, az Aida. Az előadást azonban nem a Jókai Színházban, hanem egy igazán különleges helyszínen játsszák.

Fidelio: Hogyan jött az Aida bemutatásának ötlete? Rosszul gondolom, hogy ebbe belejátszott az is, hogy előadás rendezőjének, Szomor Györgynek évek óta tartó szoros kapcsolata van a színház musicalprodukcióival?

Fekete Péter, a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója: A Békés Megyei Munkácsy Múzeumban jelenleg egy izgalmas és gyönyörű egyiptomi kiállítás látható, a címe Élet és halál után. Testvérintézményeinkkel pedig olyan közös programokat választunk, ajánlunk kölcsönösen nézőinknek, amelyek egymást erősítik például tematikailag. Így került a képbe az Aida. Persze, Szomor Gyuri neve és munkája garancia számunkra. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredeti tervünkben az István, a király premierje szerepelt, de sajnos, nem tudtuk meggyőzni a jogtulajdonost, nem bízott bennünk. Azonban őszintén mondom: nem bánjuk a váltást!

F: A mai gazdasági helyzetben a kultúrában is az előre menekülés az egyetlen út - de hogyan talál rá egy színház pont egy cirkuszsátorra - apróhirdetést olvas az igazgató vagy a művészeti titkár? Egyáltalán: előbb az előadásötlet született meg vagy a cirkuszsátrat vásárolta mg a színház?

FP: Persze, hogy előbb volt a sátor gondolata. Porondszínházunkon, Porondszínházunkért - ez ugyanis a hivatalos neve - másfél éve dolgozunk. Ez ugyanis nem egy "egyszerűen megvásárolt cirkuszsátor" - minden szögét, minden csavarját mi alakítottuk, mi terveztük, mi izzadtuk ki saját kútfőből, saját erőből. Tulajdonképp egy kamionplatóra összecsukható, mini forgószínpaddal ellátott mobil színházról van szó, ami csak a külső megjelenésében és a hangulatában hasonlít egy cirkuszsátorra. Egy éve Európa valamennyi cirkuszsátor-építőjével folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és persze apróhirdetéseket is olvastunk vagy ezret. A legjobb dealt kellett megtalálnunk.

F: Mennyibe került a Porondszínház, és mennyi a befektetés megtérülési ideje? A színház más repertoár-előadásai adaptálhatók-e erre a térre?

FP: A Porondszínház legtöbb elemét úgy raktuk össze, egy éve a különböző színdarabjaink díszleteit úgy építjük, úgy tervezzük, hogy az abból kikerülő díszletelemek, szerkezeti egységek a Porondszínházat támogassák. Például a Disznójáték rácsszerkezete tartja a világítási hidakat, a nézőtér elemeit egy külső megrendelés teljesítéséhez vásároltuk meg. Szerintem már megtérült  befektetés, mivel annyiból hoztuk ki az új játszóhelyet, amennyibe egy darab díszlete kerül, került volna, hiszen maga a sátor egy nagy díszlet! Csak mi nem dobjuk ki a darab lefutása után, hanem mint a csiga a házát, visszük magunkkal újabb és újabb darabok helyszíneként azt.

 F: Merre utaznak vele a nyáron?

FP: Jövő tavaszra tervezzük a "felszállást", mert még nem vagyunk teljesen kész. Egy cirkuszos família is generációkon keresztül gyűjti a tapasztalatokat, építi az utazó egységét. Mi most jók vagyunk egy helybéli szuperprodukcióra, ezzel kiszolgáljuk a saját közönségünket, és levonjuk a tapasztalatokat. Ősszel pedig tovább ötletelünk és fejlesztünk, s tavaszra készen leszünk. Úgyhogy jövünk, látnak bennünket, és remélem, amerre járunk, győzni fogunk.

F: Már lezajlottak az Aida első előadásai. Hogyan fogadta a közönség a Porondszínházat, az előadáshoz kapcsolódó múzeumi sétát, a gasztronómiai bemutatót? Mennyire mernek interaktívak lenni?

FP: Tomboló taps, 20-25 perces álló ováció jellemez minden estét, és vannak visszatérő nézőink, akik harmadszor-negyedszer is jegyet vesznek. A Jókai Színház vendégkönyvének bejegyzései is visszaadják ezt az érzelmi túlfűtöttséget. Az interaktív nézők száma nő, remélem, nem hangzik szerénytelenségnek, ha azt mondom: a város Porondszínház- és Aida-lázban ég. Felemelő érzés ez igazgatóként, válasz és magyarázat a kollégáimmal munkával töltött hétvégékre, átdolgozott éjszakákra, a halálos fáradtságra, a hajnali összeomlásokra. Felemelő, erőt adó, gyönyörű érzés. Igazi siker.

F: Merre tovább? Terveznek más békéscsabai vagy Békés megyei kulturális intézménnyel hasonló együttműködést?

FP: A Békés Megyei Jókai Színház társművészeteknek is folyamatos otthont nyújt. A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar több produkciónkban társunk volt és reméljük lesz is. Nálunk „lakik" a Bárka irodalmi folyóirat, a Balassi Táncegyüttessel közös oktatási programot alakítottunk ki, segítjük egymás életét, és ahogy az Aida is mutatja, a Munkácsy Múzeummal is számos területen tudjuk egymást erősíteni.