Na, ja, in Kaposvár

A Csókos asszony premierje 1926. május 22-én volt a Horváth-kerti Budai Színkörben. Akkora sikert aratott, hogy a színház igazgatója, Sebestyén Géza – akiről az a mondás járta, hogy rossz darabot soha nem mutatott be – bevitte az előadást a kétezer személyes Városi Színházba, ahol három hét alatt ötvenezer néző látta Pünkösdi Kató és Dorozsmai Pista szerelmének beteljesülését.

Kaposvári Csiky Gergely Színház

A primadonnák kocsijából nagy siker esetén kifogták a lovakat – az első színpadi sikerét arató Pünkösti Katónak, a Nagytemplom utca 48. árvájának „csak” a postásbicikli jut, azon tolják be a ház udvarára. Pető Kata játssza a kis kék kartonruhás lányt, aki vélt megcsalatása után egy gazdag bárónál próbál lezülleni. Természetes és bájos az ártatlan, naiv, mindenki által kedvelt Kató szerepében, de tud számító, bosszúvágyó díva is lenni. Az, hogy kiválóan énekel, Zerlina és a Lili bárónő címszerepe után nem újdonság. Párja, Krékits Péter f.h. Dorozsmai Pista zeneszerző-zongorista szerepében igen súlytalan. Idén diplomázik Kaposváron színész szakon, ezért az alakításból messzemenő következtetést ne vonjunk le. Énektudása mindenesetre fejleszthető. Némedi Árpád ideális táncoskomikus Ibolya Edeként. Jól áll neki, ha énekel, ha táncol, és ha poént mond, azon nevetni kell. Ráadásul ő kapja a helyi utalásokat: bemutatkozásakor elmondja, hogy volt ő már riporter, cimbalmos, sőt vezényelt már egyedül is zenekart. Amikor Kató örömmel újságolja, hogy le akarják szerződtetni első szubrettnek, csak még nem tudják, hova, ő ajánlja Kaposvárt, a sütemények közül pedig a somogyi túróst.

Nyári Szilvia – aki a rövid, barna parókában a színlap elolvasása nélkül elsőre nehezen ismerhető fel – alakítja Rica-Macát, a Nagytemplom utcából indult (és valami rejtélyes ok miatt még mindig ott, a mamával lakó) első magyar sanzonettet, aki a párizsi Linóleumban és a moszkvai Akváriumban is nagy sikert aratott már. Hiába a művésznév, az elegáns ruha, az Orfeum, a mindennapos bejárás a gazdag körökbe, mozgásán, gesztusain érződik a „józsefvárosi margitság”. Remek Lugosi György és Márton Eszter párosa Kubanek hentes és gyámatya, illetve Hunyadiné többszörös özvegy szerepében, valamint több kisebb szerepben Nyári Oszkár és Végh Zsolt. Aki viszont csalódást okozott: Kovács Zsolt. Egy báró Tarpataky nem szokott rohanni a lépcsőn. Azt sem lehet róla eldönteni, hogy férfiként akar-e Katótól valamit a báró, vagy atyai jóindulat, netán tiszta mecenatúra vezérli. Olyannyira távolságot tart a szereptől, hogy minden megszólalása csak felmondott szövegnek hat.
Egyébként majdnem minden a helyén van itt, ügyelnek a részletekre: hogy zoknitartót kapjanak azok a férfiak, akiknek alsónadrágra kell vetkőzni, hogy a bérházban ne csak lakások legyenek, hanem vécé is, vagy hogy a Chaplin-filmet néző báró szalonjában ott forogjon a mozigép. Az viszont zavaró, hogy az első és harmadik felvonás Nagytemplom utcai lakosai a báró estélyén arisztokratákként és orfeumi táncosnőkként jelennek meg, holott semmiféle utalás nincs álruhára vagy leszámolásra.

Ez talán a legpestibb operett. Megelevenedik a ’20-as évek Józsefvárosa, állandó kiszólásokat hallunk a rivális városrészt, Franzstadtot illetően. Kató a Budai Színkörben játszik és egy Bajza utcai palotába „menekül”, Rica-Maca az Orfeumban lép fel esténként. Említik a Népszínházat, Vázsonyi Vilmost, Josephine Bakert. Omnicseken járnak a Lizsébe, és cerkovácot hallgatnak. A korabeli nézőknek ismerősek lehettek a szereplők: magyart csak törve beszélő osztrák hentes, a bohém, lump, de szeretnivaló zeneszerző, a hírnévre aspiráló színinövendék, az ismertséget (sztárságot?) első magyar sanzonettként már megszerző lány, a házmester, a postás, a ház lakói. Ezt a letűnt világot a Csiky Gergely Színházban nosztalgiamentesen, negéd nélkül, de sajátos kaposvári humorral ábrázolják.

(2006. február 18. Kaposvári Csiky Gergely Színház; Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony; Báró Tarpataky: Kovács Zsolt, Pünkösdi Katóka: Pető Kata, Dorozsmai Pista: Krékits Péter f.h., Ibolya Ede: Némedi Árpád, Rica-Maca: Nyári Szilvia, Kubanek, a hentes: Lugosi Gyöegy, Hunyadiné, többszörös özvegy: Márton Eszter, Csipcsala pék: Karácsony Tamás, Házmester, Thoroczkay: Végh Zsolt, Róth Manfréd: Nyári Oszkár; jelmez: Cselényi Nóra; koreogr.: Tóth Richárd; díszlet, rendező: Znamenák István; vez.: Stauróczky Balázs)