Operett-flashmob a szállodában

Az érkező és a távozó turisták, üzletemberek legnagyobb meglepetésére, egyszer csak Kálmán Imre Marica grófnőjéből kezdett énekelni a concierge, a bárpultos, a londiner, s egy hisztériás vendég az InterContinental Budapest lobbyjában. A Budapesti Operettszínház népszerűsítette itt a hungarikum magyar operett műfaját.

Kellemes, késő tavaszi meleg nap, érkező vendégek, távozásra várakozó amerikai turisták a lobbyban, tárgyaló üzletemberek a bárban - szokványos kép az InterContinental Budapestben, de bármelyik szállodában. Ám az már kevésbé sem, hogy egyszer csak dalra fakadnak itt az alkalmazottak...

A Budapesti Operettszínház négy művésze beépült a szállodások közé, Szendy Szilvi szubrett a bárban szolgált ki, Boncsér Gergely bonviván concierge-nek állt, Kerényi Miklós Máté táncos-komikus pedig szorgalmas londinerként hordta a csomagokat, köztük a vele veszekedő, kutyával érkező, harsány angolul beszélő vendégét, akit Bordás Barbara primadonna személyesített meg.

Majd egyszer csak megszólalt a zene, a Ringó vállú csengeri violám dallama, s a báros kisasszony hamar a pultra ugrott, ahol kibújt egyenruhájából, s magyaros ruhájában adta elő Kálmán Imre Marica grófnőjének egyik legnépszerűbb dalát. Szendy Szilvihez később csatlakozott a hisztériás vendég, vagyis Bordás Barbara.

A szállóvendégek a hirtelen meglepetés után kitörő ovációval fogadták a "meglepetésműsort", pláne akkor, amikor az addig csendesen dolgozó concierge, s a bőröndöket cipelő londiner is levetkőzött, s Boncsér Gergely és Kerényi Miklós Máté végül magyaros ruhában énekelte a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket kezdetű örökzöld operettslágert négy zenész kíséretében. A finálé a Szép város Kolozsvár volt, ezúttal kvartettként, a jelenlévők legnagyobb örömére leghíresebb operettszerzőnk, Kálmán Imre Marica grófnőjéből.