A Zeneakadémia fiatal zenetörténet tanárának neve sokaknak ismerős lehet - a Figaro interjújából most közelebbről megismerhetjük. tovább...
A klasszikus zene hívei általában kevéssé lelkesednek az improvizáció műfajáért. Remekművek hallgatása helyett kétséges kimenetelűnek tűnhet futó ötleteket, pillanatnyi zenei impressziókat figyelemmel kísérni. Az improvizáció kétségtelenül rizikós vállalkozás - akárcsak a párbaj. Ám mindkettő busás jutalommal kecsegteti a győzteseket: visszahozhatatlan és éppen ezért örökbecsű pillanatokkal. tovább...
Január 22-én a Müpában Fazekas Gergely vezeti be a gyerekeket a dal műfajának magával ragadó, sokrétű világába. tovább...
A Fidelio Klasszik idei első, január 7-i adásában megszólal még Fazekas Gergely és Várkonyi Judit is. tovább...
Egy hónapja ért véget a „Vándorélet” – Liszt Ferenc nyomában című, középiskolások számára meghirdetett műveltségi vetélkedő. Tekintsék meg a döntőről készített videó-összefoglalónkat! tovább...
A középiskolás Liszt-vetélkedő utolsó, immáron offline fordulója december 10-én lesz a Müpában. Összefoglalónkban felidézzük, mi történt eddig, és azt is eláruljuk, hogy kik jutottak a döntőbe. tovább...
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója kapcsán a fidelio.hu és a Művészetek Palotája komoly szervezési munkával elérte, hogy interjút adjanak a 19. század jelentős és kevésbé jelentős, Liszthez kötődő alakjai. Sorozatunk harmadik darabjában Clara Schumann sikerült mikrofonvégre kapnunk, aki a női zongoravirtuózok feminista mozgalmáról, a dunai árhullám nyomán fakadó jótékonysági divathullámról beszélt, illetve arról, hogyan élte meg Liszt zongorajátékának delejességét ő maga és kora közönsége, és hogyan lázadt fel később Liszt zenei szemlélete ellen. A zongoraművésznőt Fazekas Gergely kérdezte. tovább...
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója közeledtével a fidelio.hu és a Művészetek Palotája komoly szervezési munkával elérte, hogy interjút adjanak a 19. század jelentős és kevésbé jelentős, Liszthez kötődő alakjai. Sorozatunk második darabjában Sipka Miska, Liszt inasa Fazekas Gergelynek azt is elárulta, hogy Liszt a hálószobában félretette az abbéruhát, a kadarka volt a kedvenc bora, és Weimarban magyarul köszöntek neki a rajongók. tovább...
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója közeledtével a fidelio.hu és a Művészetek Palotája komoly szervezési munkával elérte, hogy interjút adjanak a 19. század jelentős és kevésbé jelentős, Liszthez kötődő alakjai. Sorozatunk második darabjában Sipka Miska, Liszt inasa Fazekas Gergelynek azt is elárulta, hogy Liszt a hálószobában félretette az abbéruhát, a kadarka volt a kedvenc bora, és Weimarban magyarul köszöntek neki a rajongók. tovább...
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója közeledtével a fidelio.hu és a Művészetek Palotája komoly szervezési munkával elérte, hogy interjút adjanak a 19. század jelentős és kevésbé jelentős, Liszthez kötődő alakjai. Sorozatunkban a század legnagyobb hatású hegedűművészét, Niccolò Paganinit sikerült elsőként mikrofonvégre kapnunk. Az „ördög hegedűsét” Fazekas Gergely kérdezte. tovább...
Hamarosan indul a „Vándorélet - Liszt Ferenc nyomában” című, középiskolások számára meghirdetett műveltségi vetélkedő. A kulisszatitkokról Fazekas Gergely zenetörténészt kérdeztük. tovább...
Mi mindennel zenélhetünk? Először is ott a kezünk, a lábunk, hangszalagjaink - egész testünk. Aztán ott vannak a fa- és csontdarabok, a kövek, az apróbb és nagyobb magvak, amelyekkel a természeti népek adnak hang- és ritmuskíséretet dalaiknak, táncaiknak, vallásos rítusaiknak. A Művészetek Palotájának Hang-szer-szám sorozata arra vállalkozott, hogy a zenélés legkomolyabb instrumentumait, a hangszereket autentikus élőzenével mutassa be. tovább...
Moszkva első állandó színtársulatának zenei együttese tizenhárom főt számlált 1776-os alapításakor. Ma kétszázötven muzsikus tartozik a Bolsoj Színház Szimfonikus Zenekarához, amely több mint két évszázados története során komolyabb szellemi sérülés nélkül volt képes átvészelni a különféle politikai, művészeti, illetve művészetpolitikai változásokat. tovább...
A klasszikus szimfonikus zenekar hangszerszámai közül ezúttal a vonósok mögött helyet foglaló „kórust" ismerhetik meg az érdeklődők. tovább...
A 21. század legnagyobb karmester-reménységeként tekint rá a szakma, megdöbbentően fiatalon került rendkívül rangos pozíciókba, elképesztő zenei tehetség, aki valósággal megbabonázza a közönséget, illetve a pálcáját követő zenekarokat. A venezuelai Gustavo Dudamel először jár Budapesten: a Los Angeles-i Filharmonikusok élén Gustav Mahler Kilencedik szimfóniáját vezényli. tovább...
A karácsony előtti időszak, miként a húsvét előtti, Bach számára a viszonylagos nyugalom heteit jelentette Lipcsében. tovább...
A Mahler-ünnep alkalmából az NDR Szimfonikus Zenekar és Michael Gielen érkezik Budapestre, Mozarttal, Mahlerrel és Jörg Widmann-nal. tovább...
A radiocafé 98.6 hétfő esti klasszikus zenei kávézójának egykori adásait gyűjtöttük egy csokorba. Kellemes böngészést és jó "rádió"hallgatást kívánunk! tovább...
Négy saját lemez után Palya Bea vett egy nagy levegőt és jó adag bátorságot, és kiadott egy albumot, amelyen egy szál magában énekel. Magyarország egyik legnépszerűbb énekesnőjét, aki Őriszentpéteren épp olyan szívesen lép fel, mint New Yorkban, az új lemezről kérdeztük. tovább...
Állítólag Bernard Haitink nevezte a Concertgebouw termét egy alkalommal az épületben működő zenekar legjobb hangszerének, s valóban aligha képzelhető el a világhírű Concertgebouw Zenekara a világhírű terem és egyedülálló akusztikája nélkül. Pedig kezdetben korántsem volt minden ennyire összhangban. tovább...
Két zongorista. Az egyik negyvenéves, a másik harminckilenc. Az egyik Beethovennel és Szymanowskival tűnt fel, a másik Mozarttal és Stravinsky-jal. Mindketten öntörvényűek és excentrikusak, mindketten a tökéletességet keresik a zenében és varázsolni képesek a hangszerükkel. Piotr Anderszewski és Fazil Say négy nap különbséggel látogat a Művészetek Palotájába a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendégeként. tovább...
Fél évezred orgonairodalmát tekinti át az a különleges produkció, amelyben a hangverseny és a színház sajátos ötvözeteként az elmúlt ötszáz év legjelentősebb orgonista-zeneszerzőit nemcsak a műveikkel, hanem a róluk szóló történetekkel is megidézik. A főbb szerepekben: a Művészetek Palotájának orgonája, Fassang László és Mácsai Pál. tovább...
Haydn már az Esterházy hercegek karnagyaként, vidéki elszigeteltségében is Európa egyik legismertebb zeneszerzőjének számított, amikor 1791-ben Londonba, a korszak legaktívabb koncertéletével büszkélkedhető városába utazott. Az élete legjelentősebb sikereit és legnagyobb bevételét jelentő angliai tartózkodás után aztán valóságos nemzeti hősként tért vissza Bécsbe, A teremtés néhány évvel későbbi bemutatóját követően pedig népszerűsége Európa-szerte az egekig szárnyalt. tovább...
Zongora és orgona, jazz és klasszikus zene, rögzített művek és improvizációk. Látszólag összeegyeztethetetlen hangszerek, műfajok és játékmódok, amelyek Fassang László, Prunyi Ilona és Szakcsi Lakatos Béla közös estjén mégis harmonikus frigyre lépnek egymással. tovább...
Aki átrágta már magát a Háború és béke első oldalainak túlnyomórészt francia mondatain, annak aligha kell részletezni, hogy a 19. századi orosz szellemi életre milyen mértékben hatott a francia kultúra. A zenetörténet perspektívájából e kulturális kapcsolatnak alighanem Hector Berlioz a legfontosabb szereplője: Dosztojevszkijt parafrazeálva, némi képzavarral azt mondhatnánk, hogy a 19. század második felének orosz zenéje Berlioz köpönyegéből bújt ki. tovább...
Minden jól ismert nehézség ellenére akkora baj azért mégsem lehet a hazai koncertélettel, ha az elmúlt négy évben háromszor lehetett élőben hallani Budapesten Mahler 8. szimfóniáját. Legutóbb február 8-án és 9-én a Művészetek Palotájában, Kocsis Zoltán vezényletével. tovább...
A maratoni futók célja nyilvánvalóan nem a legenda újraélése, amennyiben a Kr. e. 490-ben a perzsák fölött aratott marathoni győzelem hírét futva Athénba vivő katona a hír átadása ("Győztünk!") után holtan rogyott össze. A negyvenkét kilométeres távot teljesítők sokkal inkább saját fizikai képességeiket kívánják legyőzni, hiszen az évezredek során "Marathon" az emberi teljesítőképesség próbájának szimbólumává vált. tovább...
Robert Schumann életműve ragyogó terep a kategorizálás iránt vonzódó zenetörténészek számára. Kis túlzással a kronológiának megfelelően bontható műfajokra működése: 1839 előtt zongorazenét írt, 1840-ben dalokat, 1841 a szimfonikus darabok éve, 1842 a kamarazenéé, 1843-ban születik nagyszabású oratóriuma, 1845-ben a kontrapunktikus formák érdeklik, 1847-48-ban a színpadi művek születnek, 1852-ben főként egyházi darabok. tovább...
Ideális esetben nyilvánvalóan új éra kezdetét kell, hogy jelezze a Magyar Állami Operaház november 24-i Elektra-bemutatója: nagyszerű énekes-színészi teljesítmények két világsztár énekessel, gyakorlatilag tökéletes zenei megvalósítás Kovács Jánosnak és a zenekarnak köszönhetően, és egy értelmezésében természetesen vitatható, de felépítésében és végiggondoltságában vitathatatlanul világszínvonalú rendezés Kovalik Balázs jóvoltából. tovább...
Ha egy jelentős francia szimfonikus zenekar kizárólag francia művekkel érkezik Budapestre, annak nyilván üzenete van. És talán nem járunk messze az üzenet precíz dekódolásától, amikor azt mondjuk, hogy valamilyen módon a zenei "franciaság" bemutatása lehet az Orchestre National d’Ile de France (helyesen: Orchestre National d’Île de France) célja, aminek pontosabb meghatározásával persze azonnal a nemzetkarakterisztika és kultúrsovinizmus mocsaras szellemi vidékén találjuk magunkat. tovább...
