Régen volt már budapesti koncert, amelyet ekkora izgalommal vártam volna, és megint csak rá kell jönnöm a végén, hogy talán bennem van a hiba, mert a túl nagy elvárások nem tesznek jót az élménynek. Nils Petter Molvaer a skandináv kortárs improvizatív zene egyik meghatározó művésze, aki olyan merészséggel feszeget stílushatárokat, mint talán senki más. Mégis, a borotvaélen táncolás a művészetben is igen veszélyes dolog. tovább...

Vishwa Mohan Bhatta, a slide gitár mestere Radzsasztánból látogat a Művészetek Palotájába március 13-án. tovább...

Szilárd hangszeres stílus, mindig megújuló zenei kulissza - e kettő együtt jellemzi Grencsó István szaxofonozását és zeneszerzői tevékenységét. tovább...

A kritikusok gyakran tesznek kísérletet arra, hogy elkülönítsék a magyar zene (s benne a jazz) első és második vonalát. Szerencsére csekély sikerrel szoktak járni. A zene - természetétől fogva - folyamatos változásban van, és újra meg újra kiutat keres magának a rá szabott műfaji keretek közül. A Monamo formáció zenéjének életvidámsága, impulzív ereje az élő bizonyíték arra, hogy nincsenek sorrendek, nincsenek korlátok, csak felszabadult öröm létezik, ha tehetséges zenészek együtt dolgoznak. tovább...

Munkatársunk áttekinti a jazz gyökereit is jelentő sprituálé történetét a Linda Tillery-vezette Cultural Heritage Choir fellépése alkalmából. tovább...

A hihetetlen kultusznak örvendő alkimista, a nu jazz gurujaként tisztelt művész, DJ, billentyűs, improvizatőr és zeneszerző Bugge Wesseltoft a Müpa vendége volt. Az Elektronikus Zenei Napok fesztivál keretén belül saját kiadójának legjobb zenészeit hozta magával, akikkel közös koncertet állított össze a budapesti közönség számára. Az este tervezetten mozaikos, eklektikus lett volna, ám a művészek sajnos túllőttek egy olyan célon, amely már önmagában is megkérdőjelezhető. tovább...

Fábián Juli hangulatváltásokkal, Szakcsi Lakatos Béla klímaváltozással vonja magára a Müpa közönségének figyelmét. tovább...

Alexander Balanescu, az itthon is népszerű hegedűs házigazdája a Müpában Kovács Ferenc és Balogh Kálmán együttese, a Magony lesz. tovább...

Moór Bernadett a magyar zenei élet nagy visszatérője, igaz, ma már egészen más zenei arculattal rendelkezik, mint korábban. Bedhy néven volt ismert, és a kilencvenes évek közepétől az egyik legsikeresebb, lányokból álló popzenekar tagja volt. tovább...

A jazzdíva fogalma a műfaj tengeren túli oldalán már hagyományokkal rendelkezik, de valljuk be, itthon nem sok igazán karizmatikus előadót lehetne említeni példaként. Harcsa Veronika erre a szerepre készül: törékeny megjelenésével, fátyolos hangjával meghódította már a japán közönséget is, amikor tavaly májusban bemutatta első lemezét. Nálunk hamarosan a másodikat fogja. A magyar easy jazz legújabb kulturális exportértéke ezúttal a Müpa színpadán lép fel. tovább...

Afrikának annyira a bőre alatt van a zene, hogy az afrikai emlékezet nem is képek, hanem hangok formájában tárolja az információkat, így még a lejegyzés is inkább "hangos", és nem írásos. A Szaharától délre élő népek auditív gondolkozása alapvetően befolyásolja egész viselkedésüket, világképüket, kommunikációjukat. Az első gyarmatosítók még nem értették, miért tudott érkeztükről minden falu, aztán rájöttek, és megdöbbentek: dobnyelven repült az üzenet, hangsebességgel. tovább...

A zenepedagógus, a zeneszerző és az előadóművész szerepben egyaránt aktív Márkus Tibor legújabb kompozíciójával szinte összefoglaló keresztmetszetét adja sokoldalúságának. A Bábszínház című opusz azonban nem ettől igazán jelentős darab, hanem attól, hogy gyerekeknek szól, gyerekek is zenélnek benne felnőttekkel, és az egész mű a gyerekek kedvéért lebontja a generációk közti falakat – akár Vitéz László a krampuszok önbizalmát. tovább...

Vannak olyan művészeink, akikről olykor csak azért hall ritkábban az itthoni közönség, mert külföldi sikereik tartósan elszólítják itthonról. Szőke Nikoletta is közéjük tartozik. A fiatal énekesnő 2005-ös külföldi debütálását egy üstökös feltűnéseként élte át a nemzetközi jazzélet. tovább...

Talán még azok is ismerik a jazz őseredeti gyökereinek történetét, akik csak kevés jazzkoncertre járnak. Ám az Afrikából származó amerikai rabszolgák és leszármazottaik nem csak zenéjüket, hanem hasonlóan intenzív mozgáskultúrájukat is hozták magukkal és fejlesztették tovább a 19-20. század fordulóján, amikor megkezdődött tömeges áramlásuk a nagyvárosok felé. tovább...

A Művészetek Palotája törzsközönségének kivételes privilégiuma, hogy szinte sorozatban kísérheti végig azoknak a jeles magyar jazz-művészeknek a koncertjeit, akik akár kísérletező kedvvel, akár mélyen gyökerező intuícióval, de megérintik Európa klasszikus zenei örökségét. tovább...

Az énekelt zene mindig is kuriózumnak számított szinte valamennyi műfajban, minden korszakban, és szinte valamennyi részén a Földnek. Nem csoda, hiszen rengeteg zenében a hangszerek az emberi énekhang imitálása nyomán alakultak ki. tovább...

A jazz-zene egyik kiemelkedő pillanata volt a ’70-es években, amikor John McLaughlin megalakította a Shakti zenekart, amely a hangszeres jazz-improvizációt az indiai klasszikus zene körkörös, ciklikus keretei között mutatta be. A Shakti megalakulása egyben a világzene műfajának az alapvetését is jelentette, amikor a nyugati zenei kultúra rácsodálkozott az Európán kívüli zenei civilizációkban rejlő óriási lehetőségekre. Hol tart ma az indiai klasszika és a jazz ötvözéséből kialakult és továbbfejlődött stílus, amelyet olykor indojazz néven is emlegetnek a rajongók? tovább...

Érdekes, ahogy a 20. században a szimfonikus zene és a jazz egymásra talált. Stravinsky, Bartók és mindenekelőtt Gershwin viszonylag korán rátalált a műfajra, és az afro-amerikai etnikus zene egyik autentikus megnyilvánulásának tekintette. A jazz viszont – ahogy általában – ezúttal is okozott meglepetéseket azzal, ahogy nyitott a nagyzenekar felé. tovább...

A Delhi-Budapest tengely egyik legkitartóbb jószolgálati nagykövetének december végi koncertje jól példázza azt a megfontolandó intelmet, miszerint kétféle zenész létezik: aki már játszott a Müpa színpadán, és aki játszani fog. tovább...

Snétberger Ferenc olyan kincsre lelt gitárjában, amilyenre kevesen: keze alatt a hangszer médiummá válik, amely több szempontból is természetfeletti dolgokra képes. Nevezhető szemrebbenés nélkül varázslásnak is – nem bűvészkedésnek! – az a jelenség, amikor a legnagyobb hangszeresek pusztán a belőlük áradó színpadi kisugárzással képesek hatást gyakorolni a közönségre. tovább...

Öt éve működik Balázs Elemér saját zenekara, a Balázs Elemér Group. Az évforduló azért is fontos, mert Balázs Elemért sokan ismerik, és akárhol dobol, közreműködése szinte garancia a sikerre és a népszerűségre. tovább...

Ha mindenképp szükséges a meghatározás, talán nem méltatlan, ha Oláh Kálmánt a hazai jazz klasszikus vonalának egyedülálló képviselőjeként említjük. tovább...

Snétberger Ferenc nevét osztatlan tisztelet övezi a magyar jazzrajongók körében, nemzetközileg is sikeres pályafutása pedig sok szakmabeli álmainak netovábbja – megvalósult formában. tovább...

Abracadabra – vigyázat, varázsolok! Elsa Valle, a bájos és tehetséges kubai énekes-zeneszerző megírta új lemezét, aztán úgy mutatta be a Tháliában, mintha előtte legalábbis Rodolfóval konzultált volna poszthumusz. tovább...

A Szigetet szeretem és gyűlölöm – mindennél jobban. Egy mondatban megmondom, miért: tizenegy év alatt sem tudott megtanítani arra, hogyan kell osztódással szaporodni. Ennyi ideje vagyok jelen egy-két kihagyással a Sziget fesztiválon, egész héten. tovább...