Az ötödik rendezvény már hagyományosnak mondható, A népzene ünnepét ugyanis 2008 óta rendezik meg, évente, Boldogasszony havának harmadik hetében a Művészetek Palotájában. tovább...
Az alábbi beszélgetésben sok szám fog szerepelni, melyek közül valószínűsíthetjük, hogy nem egy világcsúcs lenne – ha a számtalan abszurd Guinness rekord mellett a kultúra területén is jegyeznének efféle adatokat. Ennek hiányában legfeljebb a szakmabelieket, vagy a szép számú békebeli rajongókat „terhelhetik” a verhetetlen számok; például, hogy a 44(!) éve alapított, Török Pál utcai Benkó Dixieland Band klubban ültünk le beszélgetni a 71 évesen is töretlenül aktív klarinétos-zenekarvezetővel, Benkó Sándorral. tovább...
A maga nemében világelsőnek számító zenekar, a Fourplay koncertjét hallgathattuk november 7-én a Budapest Kongresszusi Központban. A „maga neme” kifejezés ezúttal smooth jazzt, vagy kicsit trendibben mondva: a jazzy elnevezésű irányzatot fedi, melyet ugyan sok más, ismertebb könnyűzenei műfajhoz is köthetnénk, de nyugodt szívvel mégsem tennénk. Ugyanis a jazzy legjobbjainak stúdiólemezeit hallgatva az a benyomásunk, hogy ennek a zenének kb. annyi köze van az igazi jazz-hez, amennyi a jazz-balett nevű testgyakorlásnak. Ám ezúttal koncertről lesz szó, és azért az mégis más… tovább...
Semmilyen programot, főleg jazzfesztivált nem tanácsos manapság értékelvű koncepcióval szervezni, a BMC azonban hősies módon az anyagi kockázatot is vállalja. Beszámoló a Jazzforum Budapest nyitókoncertjéről. tovább...
A szeptember elsején kezdődő 40. Debreceni Jazznapok kiemelt fellépőjeként négy koncerten is hallható lesz a hatvannyolc éves zongoraművész-zeneszerző, aki ezúttal szinte a teljes jazztörténeten átívelő irányzatok fel-felvillantásával demonstrálhatja, miért is számít változatlanul mértékadó muzsikusnak – nemzetközi viszonylatban is. tovább...
A Diósgyőri várban nyaranta rendezett Kaláka Fesztivál a legrangosabb, egyben legvonzóbb folk- vagy világzenei esemény 1979 óta, de idén július 7-10. között utoljára lesz a szokott helyszínen. A várat ugyanis rekonstrukciós munkák miatt néhány évre bezárják, ezt követően az épület aligha lesz alkalmas szabadtéri koncertekre. Az ambivalens hatású hír hallatán kerestem meg Gryllus Dánielt, a fesztivál művészeti vezetőjét, a Kaláka együttes alapítóját. tovább...
Magyar motívumok címmel hangzott el a Müpa Fesztiválszínházáben az a koncert, mely a kiváló fiatal fuvolaművész, Fülep Márk tematikája szerint került színpadra. A koncepció egyszerűnek tűnhet – magyar kortárs zene, magyar népzene és improvizációk –, ám az előadás során hamar kiderült, hogy ez korántsem annyira magától értetődő dolog… Kritika tovább...
A Jazztavasz második estje a Szőke Nikoletta Quartet lényegében tökéletes koncertjét prezentálta, amikor is Lakatos Tony volt a hab a tortán. KRITIKA(?) tovább...
A világhírnév, a négy Grammy-díj sem garancia arra, hogy a legmagasabb szinten jegyzett amerikai jazzénekesnő nem fog kissé affektálva, unalomig ismert régi sztenderdeket dalolni. Az Amerikában osztogatott díjjakkal kapcsolatban egyébként is lehet némi fenntartásunk, a háttérben húzódó PR-marketing érdekszálak nyilvánvaló befolyása miatt. Továbbá/vagy számolnunk kellett azzal a korjelenséggel is, hogy ez a jazz már nem az a jazz; vagyis amit manapság hivatalosan díjaznak a jazzben, az a popzenéből ismert, szintetikus hangokkal kiszínezett, kicsit jobban elénekelt valami, azaz „jazzy” – és ettől Dianne Reeves sem mentes... tovább...
Vannak zenék, melyekről abszolút mérce szerint mondhatunk véleményt, és vannak olyanok is (jóval több), melyekről inkább relatíve. Ez utóbbi hozzáállás szerencsésebb Erik Truffaz március 29-i, az A38 hajón adott koncertjét illetően, ugyanis így könnyű szívvel mondhatjuk, hogy ott, akkor jó volt a produkció. KRITIKA tovább...
Tabányi Mihály, a „Harmonikakirály" több mint hetven évet átívelő színpadi karrierjét, évtizedeken át tartó rendkívüli népszerűségét nagy valószínűséggel minősíthetjük világcsúcsnak. Egy ilyen pálya fontosabb állomásait nem is lehet terjedelmi kereteink között kellő mértékben áttekinteni, különösen, hogy Tabányi továbbra is vállal fellépéseket. Töretlen intenzitással működik jelenleg is az általa 1948-ban alapított Harmonikaiskola. tovább...
A maga útját járó jazzmuzsikus zongoristaként és tanárként is szerepel a Müpában. tovább...
A romló gazdasági feltételek dacára, a Gőz László vezette BMC-csapat az idén nyolcadik alkalommal is összehozta európai színvonalú jazzfesztiválját. KRITIKA tovább...
Jacques Loussier zongorista, Vincent Charbonnier bőgős és Andre Arpino dobos, azaz a világhírű Loussier Trio adott sikeres koncertet a Budapest Kongresszusi Központban augusztus 24-én. Programjuk teljes egészében J. S. Bach-művek adaptációiból állt – ahogy az a beharangozott The 50th Anniversary Recording című, tavaly megjelent album tematikája alapján várható volt. KRITIKA tovább...
Pat Metheny leghűségesebb társaival (Lyle Mays, Steve Rodby, Antonio Sanchez) alkotott kvartettje, a Group köszöntötte június 30-án, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon hűséges budapesti közönségét. KRITIKA tovább...
Friss, sőt hamvas, életteli és eredeti produkciót mutatott a brit Gwilym Simcock kvartettje a Müpában. tovább...
A népszerű énekes, Berki Tamás vezette Berki Band lesz a Fidelio Jazz Est házigazdája a Budapest Jazz Clubban június 12-én. INTERJÚ tovább...
Május 1-én este 8-kor a Sirály Klubban lép fel a Kardos 4’s. A zenekar vérbő, improvizatív örömzenét játszik, klezmer, valamint balkáni stílusjegyekkel fűszerezve. Vezetője: Kardos Dániel gitáros-szerző, akit saját formációja mellett gyakran hallhat a közönség az altszaxofonos Vázsonyi János, vagy a gadulkán játszó Szőke Szabolcs partnereként is. tovább...
Feltehetően egy kezemen megszámolhatóak azok a magyar jazz-zenekarok, amelyek aktívan, sőt töretlen lendülettel megérik együtt a negyedszázadot. Az egyik a momentán épp huszonöt éves kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band. Alapítója, vezetője Ittzés Tamás, akiről sokkal könnyebb lenne írni egy vaskosabb monográfiát, mint egy ilyen rövid cikket. Hogy az említett férfiú mi mindent művel párhuzamosan, hosszan sorolhatnánk, inkább szembesítjük ezekkel; hátha ő maga jobban tudja súlyozni sokféle vállalását és emberi jellemzőit. Az önfeledten sziporkázó bohém muzsikus és a doktori fokozatig jutó tudós-művész-tanár mivolta között számtalan árnyalat hűzódik. tovább...
A vajdasági Palicson élő hegedűs ismertsége, és elismertsége már nemzetközi szinten sem csekély, Budapesten viszont igazi, kultikus hős. Könnyű lenne most azt mondani, hogy sikerének a titka csak annyi, hogy remek muzsikus, de bizonyosan nem ilyen egyszerű a megfejtés. tovább...
Bár a brit muzsikus, Justin Adams esetében legfeljebb az egyhúros hegedű használata miatt merülhet fel a közös szál, az Ektar zenekart illetően már művészi koncepcióról beszélhetünk, ahogy a formáció neve (Ek-tar, azaz egy húr) is pontosan erre utal. tovább...
Gadó Gábor azon csekélyszámú, de rendkívül aktív muzsikusok egyike, akinek tevékenységét állandó, azaz szellemi értékpontokhoz mérhetjük. Személye, így művészete (ezek szinte azonosak) sem trendekhez, innovatív projectekhez, a közfelfogásban létező sikerhez igazodik, hanem egyfajta evidenciához, mely az aktuális valóságon túlmutat. Interjú tovább...
A közfelfogás szerint az a zenész sikeres, akit közönség annak szavaz. Pedig ez a szemlélet még a populáris műfajok esetében is sántít némiképp, mert sokszor nem a produkció értékét, hanem a mögötte lévő PR-marketing hatékonyságát tükrözi. Ezt a megfigyelést csak az a nagyon kevés zeneművész cáfolhatná, aki a közönséghez és a szakmához egyaránt nagy tisztelettel viszonyul. A kevesek egyike az épp 60 esztendős Babos Gyula. tovább...
A legutóbbi koncert tanúsága szerint Nigel Kennedy remekül érzi magát Budapesten. Az angol sztárzenész egyre gyakrabban jön ide, szereti a Palotát, a hangversenytermet, a nézőteret megtöltő magyar közönséget, és a már biztosra vehető sikert. Mert értékeljük a laza megjelenését, a vicceit, komolyzenésztől ritkán tapasztalható extráit, s persze nem utolsósorban hangszeres kvalitását. Ezért Nigel akár három órát is szívesen játszik nekünk – ahogy április 2-án is tette. tovább...
A Magyar Jazz Ünnepének háromestés budapesti rendezvényén ugyan túl vagyunk, de április 16-ig további tizenegy magyar városban folytatódik a program. A Magyar Jazz Szövetség honlapján határon túli koncertekre is utalnak, de ezek pontos helyszíne és időpontja nem szerepel a programban. Annyi baj legyen, fő, hogy a magyar jazzművészet reprezentációja – ezúttal a Kárpát-medencét átfogó viszonylatban – az idén is létrejött és javában tart… tovább...
Legkevesebb húsz, nemzetközi szinten is kiválónak minősíthető magyar jazz-zongoristát sorolhatnánk fel, különösebb agyalás nélkül – s további húszat, akik ”csak” jók. Ezekkel a számokkal nem tudni hányadik helyezettek lennénk a világon a népességarányos jazz-zongoristák számát illetően, de gyanítható, hogy valahol nagyon elöl. Mégis alig akad kettő-három közülük, akik egészestés szólózongora-koncertre vállalkoznának (vagy képesek lennének). Talán ehhez többre van szükség, mint a kiváló hangszeres képesség? Binder Károly szólómunkáinak bizonysága szerint ez nagyon valószínű… tovább...
Átlagosan félházat képező rokonok, ismerősök, s persze érdeklődők előtt is zajlott a Művészetek Palotájában az idei (második) Jazz Showcase. A Fesztivál Színházban tartott rendezvény jellegét, célját tekintve azonban főleg a meghívott külföldi szakemberek (producerek, koncertszervezők, újságírók) jelentették a célközönséget. Jelenlétük talán adhatott is némi reményt annak a harminc-negyven fiatal magyar jazzmuzsikusnak, akik még joggal várják a sorstól, hogy tehetségüket mielőbb értő és jól fizető közegben érvényesíthessék. Mert feltehetően már ők is sejtik, hogy hazai viszonyok között erre egyelőre alig több az esélyük nullánál… tovább...
A karácsony sokakban ambivalens gondolatokat kelt manapság. Talán az egész nyugatinak mondott civilizációban, talán csak mifelénk túl sok, ami az ünnepkör szokásait, megítélését, mindenütt jelenlévő díszleteit, dekorációit, ezáltal megélését befolyásolhatja. A téli napforduló, a legnagyobb keresztény ünnep, a "csendes éj" családias meghittsége, valamint a decemberre hatványozottan érvényes fogyasztói lét és az ezzel járó stressz egyaránt azonosítható a jeles napokkal. tovább...
A jazzkedvelésből is ki lehet nőni, azt is meglehet unni, vagy bele lehet fásulni; főleg ha azt tapasztaljuk, hogy ebben a műfajban (sem) történik jó ideje semmi különös. Aztán amikor az ember már-már ott tart, hogy éppen megtagadni készül valamit – jelen esetben a jazzt –, ami valaha fontos volt neki, egyszer csak kap egy olyan dózist belőle, amitől újraindul a visszaszámlálás. Ez történt most Szegeden – feltételezhetően nem csupán velem. Szegedi Jazz Napok ’08 tovább...
Mondhatnánk – mert tény –, hogy Michael Nyman brit kortárs zeneszerző, ha az iménti jelző nem lenne mifelénk meglehetősen riasztó – még az úgynevezett igényes zenehallgatók körében is. Zenei vonatkozásban a "kortárs" szóról legtöbben valamiféle atonális, kakofonikus vagy kísérleti stádiumban lévő hangzáspróbára asszociálnak. tovább...
