A királyasszony lovagja

Victor Hugo legköltőibb drámájának története Spanyolországban játszódik, középpontjában a magányos királyné, akit egy ádáz cselszövő tőrbe akar csalni. Az 1838-ban íródott melodramatikus történetben cselszövés, intrika és beteljesületlen szerelem drámáját éljük át egy színészt próbáló, lebilincselő mesterműben.

A királyasszony lovagja - Kolovratnik Krisztián, Horváth Lili (fotó: Kállay Tóth Anett)

Victor Hugo romantikus drámájában az árva Ruy Blas tanulmányai befejeztével, megélhetési kényszerből elszegődik lakájnak a spanyol királyi titkosrendőrség főnökéhez, Don Salluste-höz. Ekkor a férfi sorsa eldől: beleszeret a királynőbe. Neuburgi Mária, az uralkodásra alkalmatlan árnyékkirály, II. Károly feleségeként fiatalon került az udvarba. Férjének csak két hétig élvezhette társaságát, aztán a férfi vadászni ment, ő pedig ott maradt egyedül a palotában, szigorú szabályok és figyelő szemek között. Az udvari viszonyokban járatlan lévén hamar ellenséget is szerez magának: száműzi Don Salluste-öt, mert elcsábította az egyik komornáját, de nem volt hajlandó feleségül venni. Ezért Don Salluste ördögi bosszút forral: lakáját, Ruy Blas-t Don César álnéven az udvarba küldi azzal a feladattal, hogy csábítsa el a királynőt. Saját rokonát, a vagyonát eltékozló valódi Don Césart pedig, biztos, ami biztos, eladja kalózoknak Afrikába. A sötét tervről mit sem sejtő Ruy Blas elvállalja a küldetést, hogy szerelme közelében lehessen. Karrierje gyorsan ível fölfelé: a királynő sem közömbös iránta. Fél éven belül hercegi rangot szerez, és egy uralkodó felelősségtudatával küzd az országot szipolyozó spanyol grandokkal. De eljön a perc, amikor Don Salluste benyújtja a számlát: az ábrándoknak vége, a királynővel való leszámolás órája közeleg. A végkifejletet késlelteti ugyan Don César váratlan visszatérése Afrikából, de Ruy Blas-nak szembe kell néznie azzal, hogy mindvégig Don Salluste bosszújának eszköze volt. Amikor végre átlátja a cselszövényt a titkos találkán, ahová minden igyekezete ellenére eljön a tőrbecsalt királynő, lemond a beígért jutalomról, felfedi lakáj-voltát, és végez Don Salluste-tel. Majd, mivel a királynő nem bocsátja meg az árulását, megmérgezi magát.

 "A romantika, melyet annyiszor határoztak meg rosszul, voltaképpen, és ha ebből a harcos szempontból nézzük, igazi meghatározása szerint nem más, mint a liberalizmus az irodalomban. [...] Szabadság a művészetben, szabadság a társadalomban: íme a kettős cél, amelyre minden következetes és logikus szellemnek egyaránt törekednie kell. [...] Az irodalmi szabadság nem más, mint a politikai szabadság leánya. Századunk elve ez, és diadalra fog jutni." (Victor Hugo: Hernani - Előszó, 1830; fordította: Rónay György)

"Ruy Blas legszebb kitöréseit szerelméért, hazájáért [...] mennyi korbeli körülmény, hányféle indulat fűti! A harmincas évek Franciaországának (a darabot először 1838-ban adták), »a bankárok Franciaországának« forradalmi és napóleoni emlékei; Párizsnak és a vidéknek egyre forrósodó hangulata; Victor Hugo növekvő politikai becsvágya; s talán nem utolsósorban a szép, német származású, de franciás műveltségű trónörökösné iránt érzett s nem is nagyon titkolt vonzalma - s századok drámairodalmának ősi figurái közül kikerülve így válik a szerelmes lakáj Hugo és a romantikus színpad egyik legmegrendítőbb és legrokonszenvesebb hősévé." (Gyergyai Albert)

 

 

Budapesti Tavaszi Fesztivál

Március 19./24. 19:00 - Thália Színház - Nagyszínpad

Victor Hugo: Ruy Blas (A királyasszony lovagja) - bemutató

 

Ruy Blas: Kolovratnik Krisztián

Don Salluste de Bazan: Méhes László

Don César de Bazan: Hujber Ferenc

Don Guritan: Kocsó Gábor

Santa-Cruz márki: Lázár Balázs

Del Basto márki: Valkay Pál

Alba grófja, a Pénzügyi Kancellária tanácsnoka: Bakos-Kiss Gábor

Don Manuel Arias, Kasztília kormányzója / Tiszt: Bozsó Péter

Montazgo, India Kormányszékének tanácsosa / Lakáj: Szűcs Péter Pál

Covadenga, a Kanári- és Baleári-szigetek főtitkára / Rendőr: Bank Tamás

Neuburgi Mária, Spanyolország királynéja: Horváth Lili

Albuquerque főhercegnő: Tímár Éva

Casilda: Trokán Anna

Duenna: Esztergályos Cecília

 

Fordította: Forgách András

Díszlet: Ignjatovic Kristina

Jelmez: Kovács Yvette

Zene: Gyöngyösi Levente

Koreográfus: Horváth Csaba

Dramaturg: Rákóczy Anita

Rendező: Léner András

 

Budapesti Tavaszi Fesztivál

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.

Kiemelt cikkeink

Eltemették Seregi Lászlót

A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL

Esterházy hadtörténet

Újrarendezték az Esterházy-család Európa egyik leggazdagabb magántulajdonban lévő fegyvertárát, melyből kiállítás nyílt Fraknó várában.

Táncosokat castingolt Alföldi

A Nemzeti Színház igazgatója a Szegedi Szabadtéri Játékok Mágnás Miskájához keresett táncosokat.

Szűz kéz

A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ

A tűzről pattant énekesnő gyógyít is

Pannonica mindig felnézett Thelonius Monkra

Színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the April Fishes, akik május 31-én érkeznek a Müpába. MAGAZIN

Programok kicsiknek és nagyoknak a gyereknapi hétvégére

Ugrin Gábor

Játékkiállítás, rajzfilmek, artisták, nassolás, Varázshegy és százéves villamosok - csak néhány a gyereknapi hétvége programjaiból.

Érdi Tamás: "Ezekért a pillanatokért érdemes élni"

Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ

Sötét idők

A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA

Örkény 100

Örkény 100 logo

A száz éve, 1912. április 5-én született író emlékére Örkény Évfordulót, és számos programot szervezett a Hungarofest.

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG