HozzászólásA Művészetek Palotája őszi-téli programjából Gergye Krisztián táncos-koreográfus válogatott. Műfaji korlátok nélkül.
Schiller: Ármány és szerelem - a Müpa és a Nemzeti Színház közös produkciója
Október 30., 31., niovember 1., 2, december 6., 7. 19:00 - Fesztiválszínház
Alföldi Róbert néhány éve a Bárkán rendezte meg Schiller Don Carlosát, ami számomra eddig az egyetlen, igazán élményszerű találkozást jelentette a német klasszika szerzőjével. Schiller legismertebb drámája, az Ármány és szerelem októberi bemutatóját ezért több szempontból is kíváncsian várom: vajon újra a hatalom és a magánéletek viszonya érdekli a rendezőt, vagy a szerző személyes élményeken alapuló szerelmi tragédiájának minél közelebb hozása, maivá olvasása?; hogyan funkcionál a színpadon élőben játsszó nagyzenekar egyszerre a történet közegeként, díszleteként és szereplőjeként?; s hogyan gazdagítja a drámát Forgách András új fordítása?
November 28. 19:00 - Fesztivál Színház
Frenák Pál kortárs táncelőadásait a korábbi közös munkáink tapasztalatával évek óta figyelemmel kísérem. A társulat tíz éves fennállására készülő új bemutató, a Seven különösen érdekesnek ígérkezik, mert engem is hasonló kérdések foglalkoztatnak. Frenák "az egyén saját kultúrájából való kiszakadását és idegen közegbe való beilleszkedését" állítja középpontba, azt kutatva, hogy ehhez vajon "szükségszerű-e az individuum és a nemzeti identitás újraértelmezése". Ha jól sejtem, az előadásból érzékelhető lesz a tíz év alatt bejárt alkotói pálya, amelyben a nemi identitás problematikájának helyébe egyre inkább az egyén magányosságának, valamint a társas lét felbomlásának és újjáépülésének vizsgálata kerül.
A Budapesti Fesztiválzenekar koncertje
December 26., 28. 19:45, december 27. 15:30 - Bartók Béla Nemzeti hangversenyterem
Sztravinszkij zenéi - Schnittke és Sosztakovics művei mellett - meghatározóak az előadásaimban. A Tavaszi áldozatra két alkalommal készítettem koreográfiát - amiben a zene lenyűgöző dinamizmusán túl az ragadott meg, hogy hogyan lehet elszakadni a zenében önmagában is ott lüktető (eredeti) történettől. A Petruska a szerző korábbi munkája, s a Tűzmadárral együtt a három kompozíció Gagyilevnek köszönhetően elsősorban balettként lett ismert. Azóta is a tánctörténet legtöbbször interpretált darabjai, ezért nem könnyű e műveket "csak" hallgatni. De megéri, hiszen a zene újrafelfedezésének örömével szolgál.
Elküldöm
