Ufók Ibrányban

- Hófehérkének és a megmaradt hat törpének szeretném küldeni a U2-tól a Vidor without you című számot!

Ez az örökbecsű vicc minden alkalommal eszembe jut a Vidor Fesztiválról. És ha már, akkor a nap végéről kezdem: este, előadás után ötleteltünk a többi törpéről elnevezett fesztivál tematikájáról. Mert a Vidor ugye a VIdámság és Derű ORszágos fesztiválja. Ahogy Tasnádi Csaba, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója elmondta: 2002-ben azért indították útjára ezt a fesztivált, hogy legyen egy hét, ami a jókedvről szól.

Persze megalapíthatnánk a Morgó Fesztivált is, ezt február közepén kellene tartani, és csak depressziós darabok vehetnének részt a versenyprogramban. A Szundi Fesztiválra az elmúlt évad legunalmasabb előadásait kellene kiválogatni, a Hapci Fesztiválon versenyezhetne A kaméliás hölgy, a Bohémélet (ez most néhány nap múlva jön is az Örkényből), A képzelt beteg, a filmes programban pedig levetíthetnék a Vészhelyzet összes epizódját...

Egyelőre van itt nekünk ez a Vidor, ami nagyon jó, már kilenc éve. Makk Károly, a színházi szakmai zsűri elnöke a megnyitón rövid beszédet mondott, közben arra gondoltam, föl kellene csapni a szinonima szótárat, hogy a nevetés és a vidámság szinonimái közül nem hagyott-e ki valamit. Szellemes gondolat erre építeni azt a néhány mondatot. Az ünnepség végén Tasnádi Csaba hivatalosan is elindította a fesztivált, melynek első mozzanataként szélnek eresztették a VIDOR betűit formázó színes luficsokrokat. (Konkrétan szélnek, össze is fújta a betűket, estére meg is jött a vihar.)

Az esti előadás előtt a színház Galériájában megnyílt Gordon Eszter Fotófogyatkozás című kiállítása. A Nemzeti és az Örkény hivatalos fotósa ötven képet állított ki, főleg színházi témában, de találunk Madonna, Mick Jagger és Robbie Williams koncertfotót is. A fotók közül minden nap levesznek egyet, és a helyére kerül egy, a Vidor aznapi programjához kapcsolódó karikatúra, a Hócipő karikaturistáinak ceruzájából.

Galériához katt a képre!

A nyitóelőadás, mint tavaly is, Pintér Béláéké. Az Árva csillag című produkció a versenyprogram "ufó"-ja. Nem idei bemutató, hanem 2007-es, persze, meg lehet hívni, de a fesztiválzáró előadás is Pintér Béla, az idei legutolsó premierjük, a Szutyok. És hát ufó azért is, mert egy földönkívüli kémprogramról szól, mely tizenhárom éve kezdődött, de mi csak az utolsó napját, a végkifejletet látjuk. Ibrányba érkezik két földönkívüli, és belecsöppennek egy családi házeladási vitába, amiből túl sokat nem értenek, viszont mindenképp vissza akarnak jutni a saját csillagjukra, a Göncölszekér sarkába. Űrhajójuk nagy koncentrátumú pálinkával üzemel, meg kell tehát keresni a legmegfelelőbb párlatot. Az előadásban felvillan a cigányság-probléma, az osztrák-magyar konfliktus, a város-falu közti egyre mélyebb szakadék. Némi Csongor és Tünde-párhuzamot is fölfedezni vélek: az utazás, a keresés során a földönkívüli hercegnő beleszeret az FBI-ügynökbe (akiről kiderül, hogy tulajdonképpen ő is földönkívüli), a komornája pedig az ibrányi kis alkoholistába, Póka Mihályba, akit csak "Pókemberkének" neveznek. Mindez zenei betétekkel válik egységgé, várt, de mégis váratlan pillanatokban szólal meg Darvas Benedek zenéje, felismerhetően magyar operettekből és népdalokból komponálva, a helyzetre igazított szövegekkel. Mint ahogy Pintér Bélánál általában szokás.

Galériához katt a képre!

Örömmel néztem Tóth József vacilláló és félszeg Póka Mihályát, Bárdos Andrea Erzsikéjét, aki másfél óra alatt egyetlen szótagra sem esett ki a földönkívüli komorna furcsa artikulációjából, és Szamosi Zsófia Andreáját, akinek kétségkívül a legemberközelibb, legismerősebb karakter jutott, de nem csinált belőle karikatúrát. A faluban élő, de városias(nak gondolt) öltözetű, többre vágyó fiatal nő figuráján könnyen el lehet csúszni, csak a poénra menni a tájszólással, a kiművelt beszédmodor közé időnként becsúszó tájszavak és a pesti szleng keveredésével. Szamosi ezeket szépen kanyargó mederben terelgette, pontos ritmusérzékkel szúrt. Várom őt, nagyon várom, hogy a Szutyokban milyen lesz.