Szikora János 60 éves

A Jászai Mari-díjas rendező október 9-én ünnepli születésnapját.

Szikora János már érettségi előtt eldöntötte, hogy a kisiparos család hagyományával szakítva a színházzal akar foglalkozni, versei jelentek meg, prózát és irodalmi tanulmányokat is publikált. Első nekifutásra nem vették fel a színművészeti főiskola színész szakára, így az ELTE jogi karára iratkozott be. Egyetemi évei alatt Brobo névvel avantgárd színházi csoportot szervezett, amelynek amatőr színészek, zenészek, költők voltak a tagjai, többek között Szkárosi Endre, Borsodi László és Márta István. Performance jellegű előadásaikat budapesti művelődési házakban, képzőművészek műtermeiben, pincékben tartották.

Jogi diplomáját megszerezve pályát módosított, és sikeresen felvételizett a főiskola színházrendezői szakára. Főiskolásként ő volt a főszereplője Zsombolyai János Kihajolni veszélyes című filmjének, néhány évvel később pedig Elek Judit Martinovits Ignácról forgatott filmdrámájában szerepelt. Diplomáját 1979-ben szerezte meg, diplomarendezése saját adaptációjában Kafka A per című regénye volt. E rendezését követően szerződtették a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd Törőcsik Mari hívására Győrben rendezett. Ekkor elsősorban kortárs darabokat állított színpadra, így Nádas Péter Takarítás című drámáját. Csupán két évig tölthette be a Győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője tisztséget, majd politikai okokból távoznia kellett.

A nyolcvanas évek első felében rövid ideig a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott, később, 1985-86-ban az újonnan megnyílt egri Gárdonyi Géza Színház és az Agria Nyári Játékok igazgatója lett. Itt már egy klasszikus darabbal, Vörösmarty Csongor és Tündéjével nyerte el a szakma elismerését és a színikritikusok több díját. Két év elteltével innen is távozott, többek közt azért, mert a beígért állandó társulat nem jött létre.

A Vígszínházban állította színpadra pályája egyik legfontosabb darabját, Az ügynök halálát, az itt töltött idő (1986-90) pályafutásának egyik legnyugodtabb szakasza lett. A kilencvenes évek első felében visszatért Pécsre művészeti tanácsadónak, majd rendezőnek, megkapta a Nemzeti Színház kamaraszínházának művészeti vezetését és elvállalta a Magyar Színházrendezői Testület elnökségét is. 1996 és 1999 között a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője volt, majd több színház igazgatói posztját is megpályázta.

2002. március 15-én az általa rendezett Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház. 2003 és 2007 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatójaként tevékenykedett, ahol néhány évvel korábban nagy sikerrel mutatták be rendezésében Peter Shaffer Amadeusát Darvas Iván és Alföldi Róbert főszereplésével. 1989-től az Operaházban is dolgozik, jelenleg is repertoáron van az általa rendezett Norma. 2009 óta a budapesti Új Színház művészeti vezetője.

Szikora János klasszikus és kortárs műveket is sikerrel állít színpadra, előadásai látvány- és érzelemgazdagok. Az István, a király ősbemutatójának 25. évfordulóján tagja volt a Magyar Televízió A Társulat című tehetségkutató versenye zsűrijének, ő rendezte a jubileumi előadást is. Művészeti tevékenységét 1988-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, 2004-ben Nádasdy Kálmán-díjjal tüntették ki, emellett számos fesztiváldíj (pl. Veszprémi TV Fesztivál, Bogotai Filmfesztivál) birtokosa.

(Szikora Jánossal Az első találkozás mindig perdöntő címmel október 9-én interjút olvashatnak oldalunkon.)