.

Makrancos Kata - Vígszínház

Makrancos Kata: Kötetlen keretek között

A Vígszínházban bemutatott Makrancos Kata a legjobb értelemben vett politikai színház ritka példája. Ennek legfőbb oka az, hogy nem politizál, helyette párhuzamot sejtet politika és esztétika alapstruktúrája között. A politika gondolkodás-, az esztétika érzékelésmódok fóruma, ugyanakkor mindkettőt a keret kijelölésére tett kísérletek tartják mozgásban és kölcsönös függőségben. És ahogyan nincs közösség e kísérletek nélkül, úgy nincs társadalom eszmék ütköztetése, kritika és művészet nélkül.

Gothár Péter a dráma "színház a színházban" motívumát választja vezérfonalául, hogy a többszörösen kerettörténetbe ágyazott művet tovább tágítva jusson el az Ahogy tetszik (1599-1600) elhíresült "színház az egész világ" konklúziójáig. A legkorábbi Shakespeare-nek tulajdonított, Varró Dániel által magyarított komédiában (1590-91) vándorszínészek játsszák el Kata történetét egy részegségéből gazdag nemesemberként felébredő csavargó előtt, akit viszont az igazi úr és szolgái tréfálnak meg és figyelnek. A tréfa, az álomszituáció és a darabon belüli előadás hármas keretét tovább aprózza a cselekményen belüli álruhák és szerepcserék sora. Így a dráma struktúrája csírájában már magában hordja a tágan értelmezett színház iránti szerelmi vallomást, amely oly komikusan szövi át és határozza meg a társadalmi érintkezések rendszerét, és amelyről mégis csak a maga helyén, a színház függönnyel-színpaddal biztonságosan körülhatárolt felségterületén szabad tudomást venni.

Makrancos Kata - Vígszínház (fotó: Kollányi Péter, MTI)

Gothár rendezése ezt a "legális" leleplezettséget viszi a végsőkig, konzekvensen felvonultatva a színjátszás összes bájos kliséjét, kezdve a látványos attribútumokkal - legyezőként szétnyílt könyvvel, madárkalitka-kalappal, körzővel-vonalzóval - ékesített jelmezek színes forgatagától a híres Shakespeare-idézetek elferdítésén és becsempészésén át - "Hideg az egész világ, és hideg benne minden férfi és nő" - egészen a színpadi vetkőzés felvállalt öncélúságában szellemes gesztusáig. Az előadás a szokásos eltávolító gesztusok - függöny, kihunyó közönségfény - nélkül csap bele a szerepcserékre és színjátékokra épülő történetbe, ahogy a díszlet- és jelmezraktárt idéző színpadképbe apránként kellékek sora - olvasópéldányok lapjai, ruhadarabok, székek és egy-egy nagyobb robajjal földet érő díszletelem - hullik alá. Romokban a színház, hogy romjaiból szükségszerűen újjászülessen abban a színpadias versengésben, ahogy a társadalom csepűrágói a hatalmasokat ostromolják támogatásért. Ismerős színjáték ez, amiben minden szereplő azt hiszi, ő az egyetlen, aki mindent átlát, aki átveri a többieket, aki meghatározza a játékszabályokat, a mindent magába ölelő végső keretet. De Gothár rajzolatában bármilyen "végső keret" csak illúzió lehet, és sem a történet szereplői, sem a néző nem dőlhet hátra egy értelmezési séma felismerésével vagy meghatározásával, mert a kontextusok szüntelenül teremtődnek az egyik, és veszítik érvényüket a másik pillanatban. Hogy a komédia abszurd fordulatai kísértetiesen emlékeztetnek a tragikomikus botrányokkal tarkított hazai közélet teatralitására, az nem az előadás direkt üzenete, hanem a közönség éppen aktuális nézői perspektívája

Az "elviselhetetlen" Kata legnagyobb bűne az, hogy átlátja és kikéri magának a színjátékokat és a mögöttük felsejlő kicsinyes érdekeket, makacsságával viszont útjában áll a mindenkinek jó, ám korrupt üzletek megkötésének. A kérők a minden álszentségével együtt is egyszerűcske Bianca kegyeiért és vagyonáért kampányolnak egymást túllicitálva, üres zsebbel, Katát pedig az első kemény kezű jöttmentnek kiházasítják, hogy félreállítsák az útból. A demokratikus eszközökkel el nem hallgattatható Katalin Petruchio zsarnoksága alatt megtanul hallgatni, Napnak mondani a Holdat, megköszönni a sértést. Mind Börcsök Enikő, mind Nagy Ervin játékában rejlik egy leheletnyi távolságtartás, egy csepp irónia, mintha gúnyosan túljátszva tennének eleget a társadalom által rájuk húzott szerepkörnek, hogy rámutassanak annak visszásságára: akik idegenkedtek Katától szabadságában, azok most egyenesen megvetik abban a szolgaságban, amibe kényszerítették. Sejtetett cinkosságukat ugyanakkor megkérdőjelezi a gesztus, amivel az addig minden megaláztatást apatikusan lenyelő Kata váratlanul leüti egy tálcával a pöffeszkedő türannoszt. Aki egy újabb csavarral ismét koldusként ébred úri álmából, a közönség pedig fellélegezve reméli, hogy a mindenkori Katákat elhallgattató, hatalomba beleszédülő rá-nem-termetteknek szükségszerűen egy efféle kijózanító fejbekólintás a sorsuk. Csakhogy Börcsök Enikő Katája valamivel korábban, némi szégyenlős és mégis gyermekien kacér billegés után szenvedélyesen megcsókolja rabtartóját, ismét idézőjelbe téve és finoman kigúnyolva a kontextust, amit a néző megtalálni hitt.

Makrancos Kata - Vígszínház (fotó: Kollányi Péter, MTI)

A Varró Dániel szellemes, színes, nagyon-mai fordításában megszólaló színészek lubickolnak ebben a tobzódó teatralitásban, ami egyszerre teremt remek helyzeteket-szerepeket a komédiázásra és az óvatos öniróniára és távolságtartásra. Jól mutatja az alapkoncepcióban rejlő színészi lehetőséget Mészáros Máté játéka, amint Tranio, az urával ruhát cserélő szolga szerepében ízesen alakítja a környezetébe elegánsan beolvadni igyekvő elefántot a porcelánboltban. Az előadás tengelyét egyfelől Nagy Ervin és Molnár Áron (mint Petruchio és szolgája), másfelől Börcsök Enikő és Nagy Ervin (mint Kata és keménykedő férje) kettőse jelöli ki. Míg az előbbi a comedia dell'arte karakterisztikusan túlzó, harsány, vásári eszközeivel a játék leleplezésének humorát képviseli, addig az utóbbi finom árnyaltsággal utal az interpretáció rétegzettségére.   

A jó előadás tulajdonképpen nem lehet más, mint a remény színháza. Gothár Péter rendezésének megbúvó pátosza például abban rejlik, hogy a valóságot az elgondolhatók-elképzelhetők összességeként ábrázolja; olyan világként, amelyben mindenkit az a keret határoz meg és korlátoz, amelyet elfogad, amelyen már nem merészkedik kívülre. Egy ily módon értelmezett valóságban a művészet attól politikus, hogy új perspektívák felvillantásával kitágítva, megsokszorozva és szüntelenül újradefiniálva a kereteket, valóban képes megváltoztatni a világot.


2012. januér 11. 19:00 - Vígszínház

Makrancos Kata

Író: William Shakespeare

Fordította: Varró Dániel

Szereplők:

Baptista Minola, gazdag padovai polgár: Dengyel Iván 

Katalin, a "makrancos", Baptista nagyobbik lánya: Börcsök Enikő 

Bianca, Baptista kisebbik lánya: Réti Adrienn 

Petruchio, veronai nemes, Katalin kérője: Nagy Ervin 

Grumio, Petruchio személyi szolgája: Gyuriska János 

Gremio, gazdag öregember, Bianca kérője: Lukács Sándor 

Hortensio, átöltözve Litio, Petruchio barátja, Bianca kérője: Fesztbaum Béla 

Lucentio, átöltözve Cambio, pisai nemes, Bianca kérője: Rétfalvi Tamás 

Tranio, átöltözve Lucentio, Bianca kérője: Mészáros Máté 

Biondello, Lucentio szolgája: Lengyel Tamás 

Vincentio, gazdag pisai polgár, Lucentio apja: Harkányi Endre 

Kereskedő, átöltözve Vincentio, mantovai ember: Csőre Gábor 

Özvegy, szép fiatal nő: Hullan Zsuzsa 

Curtis, Petruchio gondnoka: Molnár Áron 

Km.: Ágoston Péter e.h., Hekler Melinda e.h., Nagy Dániel Viktor e.h., Szabó Irén e.h., Viszt Attila

Zene: Tallér Zsófia

Díszlet, rendező: Gothár Péter 

Jelmez: Bujdosó Nóra 

Kapcsolódó program(ok) – a részletekért kattintson a linkre!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.

Lapozgassa POSZT-különszámunkat is!

János király - Für Anikó (Örkény Színház - fotó: SzoFi)
Galéria megnyitása

A XII. POSZT versenyelőadásaiból - galéria

Kiemelt cikkeink

Buczkó Martin: "Ami a technikán felül kezdődik"

A fiatal táncos-koreográfus Berlinben és Németország szerte már learatta a balett-babérokat, most pedig saját társulatát építi. INTERJÚ

Mun Taeguk: "Meg kell érinteni az emberek lelkét"

Dél-koreai versenyző nyerte a Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyt. Hogy mi volt a titka, az az alábbi beszélgetésből kiderül.INTERJÚ

Premier: Guppi

Bohém légy-ott (forrás: Gilvesy Pincészet)

A Pinceszínház orosz évadának első bemutatója szeptember 26-tól látható, Dicső Dániel rendezésében.

Nagyszabású Miró-kiállítás nyílt Bécsben

A szürrealizmus és a költészet világa várja Joan Miró retrospektív tárlatának látogatóit a bécsi Albertinában.

Az úttörő DV8 a Trafóban

Roberta Milevoj (fotó: Dinko Baz)

Bécsi premierje után nem sokkal hozzánk is megérkezik a brit DV8 fizikai színházi társulat legújabb produkciójával.

Hegedű-lélektan

Szenthelyi Miklós tanít, koncertezik, kurzusokat tart - és mindezek másik fontos szereplője: a majd' 300 éves hegedű. INTERJÚ

Magyar versenyző is fellép az Armel Operafesztiválon

Öt operaprodukcióval, köztük két ősbemutatóval várja közönségét az Armel Operaverseny és Fesztivál október 9. és 17. között Budapesten.

Örkény 100

Örkény 100 logo

A száz éve, 1912. április 5-én született író emlékére Örkény Évfordulót, és számos programot szervezett a Hungarofest.

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG