Premier: A mi osztályunk

Megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, igazságról - a Kamrában október 7-én mutatják be Tadeusz Slobodzianek darabját.

A lengyel Slobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a 20. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A mi osztályunkat a Kamrában Máté Gábor állítja színpadra. A szerző, Tadeusz Slobodzianek napjaink egyik legjelentősebb lengyel drámaírója, rendező, dramaturg, színházkritikus, a varsói Dráma Laboratórium megalapítója. A darab ősbemutatóját a londoni National Theatre-ben tartották 2009-ben, azóta Varsóban, Barcelonában és Torontóban is műsorra tűzték.

A mi osztályunk (fotó: MTI, Kollányi Péter)

A rendező figyelmét a darabra már megszületésekor, 2009-ben felhívta Pászt Patrícia, a mű fordítója. Csupán apró változtatásokra, kis húzásokra, magyarázó szövegekre volt szükség a magyarországi színrevitelhez, mivel a rendező, a két ország történelme között sok kapcsolódási pontot lát. A darab erényei között említette az éles problémafelvetést. "Azok a kérdések, amelyeket különböző politikai megfontolásokból a szocializmus elnyomott, szőnyeg alá söpört, azok a feszültségek és fájdalmak előjönnek most, a 21. század elején, ezért fontosnak tartom, hogy erről beszéljünk" - fogalmazott.

A valóságos események részleteit felhasználó darab nemcsak a 20. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé állít tükröt, hanem egyetemes üzenetet is hordoz az emberek közötti megértés hiányáról és arról a történelmi folyamatról, amelyben az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt gyűlöletté alakulnak át. Máté Gábor felidézte, hogy a darab alapját adó valóságos eseményeket csak 10-12 évvel ezelőtt kezdték el felfejteni, elismerni: egy közösség lemészárolta a saját közösségében élő zsidókat, az eseményt azonban sokáig náci gyilkosságként tartotta számon a lengyel történelem. "Ezzel szembesülni egy országnak, hogy ez egy letagadott és elhazudott történet volt, úgy, hogy még élnek azok az emberek, akik ezt látták, esetenként részt is vettek benne, az nagyon kemény dolog" - fogalmazott. Hozzátette: a történelemnek ez a része még - Magyarországon is - nagyon közel van, ezért beszélni kell róla. Kitért arra, hogy a darab formai megoldásai is rendkívül erősek. Egy zárt közösséget mutat be, amely a műben egy osztály, de nevezhetjük falunak, városnak, országnak is - mondta, megjegyezve, hogy minden súlyosabban esik a latba, ha az egy kis közösségen belül történik. Mint rámutatott, az előadás nemcsak a holokausztról szól, "ez a történelem, ahogy átgyalogol a magánemberen, hogy ebben hogyan lehet megmaradni, valamilyen módon túlélni, átélni, résztvevőjévé válni az eseményeknek". 

A rendező szerint a darab nagyon sokoldalúan világítja meg a problémát. "Jellemző is, hogy Lengyelországban gyakorlatilag mindenki fel volt háborodva a bemutató után, minden oldalról érték támadások a szerzőt és az előadást, mert mindenkinek fájhatott valami, teljesen jogosan" - tette hozzá. Máté Gábor nem hiszi, hogy itt ilyen erőteljes reakciót vált ki a produkció. "De nagyon örülnék neki, ha az előadással az állóvizet fel tudnánk kavarni" - jegyezte meg. 


2011. október 7. 19:00 - Katona József Színház - Kamra

A mi osztályunk

Szerző: Tadeusz Slobodzianek

Fordította: Pászt Patrícia

Zene: Sáry László

Díszlet: Cziegler Balázs

Jelmez: Füzér Anni

Mozgás: Takátsy Péter

Rendező: Máté Gábor

Szereplők:

Abram: Haumann Péter 

Wladek: Ujlaki Dénes 

Heniek: Szacsvay László 

Rysiek: Takátsy Péter 

Jakob Kac: Dénes Viktor e.h.

Zygmunt Bán János 

Menachem: Rajkai Zoltán 

Dora: Pálos Hanna e.h.

Rachelka, később Marianna: Bodnár Erika 

Zocha: Pelsőczy Réka 

 

Olvasson tovább!

Böngésszen kulcsszavak segítségével!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.

Kiemelt cikkeink

Szűz kéz

A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ

Eltemették Seregi Lászlót

A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL

Edward Perez és barátai a BJC-ben

Pannonica mindig felnézett Thelonius Monkra

A fiatal New York-i jazz-generáció kiemelkedő bőgőse Oláh Tzumo Árpáddal és Csízi Lászlóval lép fel június 2-án.

Esterházy hadtörténet

Újrarendezték az Esterházy-család Európa egyik leggazdagabb magántulajdonban lévő fegyvertárát, melyből kiállítás nyílt Fraknó várában.

Táncosokat castingolt Alföldi

A Nemzeti Színház igazgatója a Szegedi Szabadtéri Játékok Mágnás Miskájához keresett táncosokat.

Programok kicsiknek és nagyoknak a gyereknapi hétvégére

Ugrin Gábor

Játékkiállítás, rajzfilmek, artisták, nassolás, Varázshegy és százéves villamosok - csak néhány a gyereknapi hétvége programjaiból.

Érdi Tamás: "Ezekért a pillanatokért érdemes élni"

Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ

Sötét idők

A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA

Örkény 100

Örkény 100 logo

A száz éve, 1912. április 5-én született író emlékére Örkény Évfordulót, és számos programot szervezett a Hungarofest.

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG