Három Ravel-zene, három koreográfia, egy este. Premier: október 29. 19:00 – Nemzeti Táncszínház – Budapest Táncszínház
A Gaspard de la nuit felidézi a halál misztériumát szélsőségesen költői és a képzelet által megalkotott formákban olyan témákon keresztül, mint a végzet, a vízitündér beteljesülhetetlen szerelme egy halandó iránt, a halál helye a mindennapi életben, a Concerto en Sol megjeleníti Ravel merev személyiségét és a zene iránt érzett gyönyörbe hajló érzelmeiet, míg a Bolero, a modern tánc nagy klasszikusa, a végkimerülésig szól.
Kor., rend.: Marie-Laure Bédel-Tarneaud, Raza Hammadi


Fidelio
9 Hozzászólás
Elküldöm































Teljesen frankó koreográfia volt, érdemes megnézni. A Bolero dögös volt, volt benne dinamika, rakendroll, ahogy kell. De az első felvonás is aranyos volt. Fiatal jópofa táncosok, sokra vihetik még.
A RavelG-dúr felvételről??
DE: Biztos remek lehetett
Nagyszerű volt a Ravel-bemutató! Olyannyira telt házzal, hogy a lépcsőkön is ültek még vagy harmincan.
Az első, 3-tételes darab élő zongorával, hangulatosan; a kétkezes zongoraversenyt felvételről játszották a tánc alá, és bár sokszor hallottam már, ebben az összeállításban még plasztikusabb lett az egész. Ravel kitűnő partner mozgásművészeknek, így aztán a Bolero fergeteges volt, jól választott ruhákkal, színekkel, fényekkel, méltán aratva óriási tetszést. Az persze természetes, hogy az utolsó két zene élő koncerten, főleg közelről élvezetesebb, mint lemezről, de a koreográfusok és a táncosok remekül idomultak ehhez az örkifjú zenéhez, vagy adták hozzá saját művészetüket, hogy a hang és a látvény elbűvöljön minket.
Jó híre fog kelni az előadásnak, és sokszor fogja ezt még játszani ez a tehetséges fiatal gárda!
Magyarban is van: a Lajos és a/z/ Alajos, akiket Lojzinak is szoktak beszézni /ld. Lojzi bácsi, a Margit körúti Ferencesek karnagya, anno a 60-as években!/, és ez lehet az Aloysius.A honlapon Louis-nak írták, ahogy nem egy más esetben változnak a névhsználatok.
Különben mindegy
Hogy tanuljál:
Tamás Gergely Alajos /= Lojzi bácsi/(Öregcsertő, 1915. szept. 8. – Budapest, 1967. aug. 29.): karnagy, zeneszerző, zenetanár, ferences szerzetes.
1941-ben szentelték pappá. 1944-ben a Zeneműv. Főisk.-n egyházkarnagyi
oklevelet szerzett. Zeneszerzést ugyanott Kodály Zoltánnál tanult.
1945-ben megalapította a Kapisztrán felnőtt és gyermek ének- és
zenekart, melyeknek haláláig karnagya volt. Templomi hangversenyeken a
vallásos zeneirodalom legjelentősebb alkotásait mutatta be. A központi
papneveldében zenét tanított. Miséket, motettákat és oratóriumokat
komponált. – F. m. Nándorfehérvár 1456 (oratórium, szövegkönyv: Radó
Polikárp, Bp., 1956); Kapisztrán (opera). – Irod. T. G. A. (Új Ember,
1967. szept. 10.).
3 zene. 3 olyan különböző karakter...
Cncerto en sol - másnéven G-dúr zongoraverseny