Szűz kéz
A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ
Ha továbblép Shop oldalunkra, folytathatja a vásárlást.
A mégsem gomb megnyomására rendelési szándékát töröljük.
A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
A fiatal New York-i jazz-generáció kiemelkedő bőgőse Oláh Tzumo Árpáddal és Csízi Lászlóval lép fel június 2-án.
Újrarendezték az Esterházy-család Európa egyik leggazdagabb magántulajdonban lévő fegyvertárát, melyből kiállítás nyílt Fraknó várában.
A Nemzeti Színház igazgatója a Szegedi Szabadtéri Játékok Mágnás Miskájához keresett táncosokat.
Játékkiállítás, rajzfilmek, artisták, nassolás, Varázshegy és százéves villamosok - csak néhány a gyereknapi hétvége programjaiból.
Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Kedves Vörösbegy, én itt tartok, nagyon kérlek, ha van frissebb értesülésed, oszd meg velünk!
Kedves Zsölény, nem tudom, tartja-e még magát ez a tudományos álláspont, nem oly rég mintha Afrikán kívül az eddigi legrégebbinél is régebbi leletet találtak volna.
Te már mélyebbre mentél abba a kúba, én csupán az elmúlt két-háromezer évről beszéltem:)
ha már a székelység fekete-magyarságáról írsz, akkor itt van egy ugyanolyan vitatott elmélet:
Sőt! Bihar megye is három országban van! Magyaroszágon, Romániában és Indiában.
Nono! A kezdetekben Afrikából áradt ki az emberiség, kis részben balra, nagyobb részt jobbra (a Nap felé), és mindig a partok mentén, végül a Behring-szoroson is átjutottak. Megindult a terjeszkedés Észak fele, végül területi viszálykodások vezettek a nyugatra visszaáramló invázióhoz.
Hozzáteszem, nekem a legkedvesebb azon hozzáállás, mikor egy kutató elismeri: egyetlen dolog biztos: hogy Keletről jöttünk Nyugat felé.
Nem is az ősmagyarokról beszéltem, hanem a székelyekről.:) Van alátámasztása Bíró Lajosnak, hivatkozik szentföldi ásatásokra és bizonyos írott forrásokra is, most nem megyek bele, mindenesetre érdekes olvasmány, az interneten megtalálható. (Csak egy apróság, amiről ő nem is ír: Három helyen van a világon Arad nevű város: Erdélyben, Izraelben, és Indiában.) Az tudható, hogy azon a területen jó ideig Kr. előtt szkíta városok voltak, pl. a már említett Bet She'an, kerültek elő rovásjelek is, nem utolsósorban a hébert és a székely írást is jobbról balra kell olvasni. Egyébként ha már itt tartunk, és reflektálva rád: hogy ki mindenki jött ki Egyiptomból, és azokból mennyi volt Jákob leszármazottja, na az megint egy nagy kérdés.
Summa summarum: A múlt kútja valóban mélységes mély, és jó része vész olyan homályba, hogy a találgatások tárháza igen szélessé tárul, és még oda is el lehet jutni, hogy Jézus magyar volt.
Én Freud "történelmi kutatásaival" kapcsolatban a legmélyebb kételyeket táplálom, de mint érdekességet felhoztam.
Kissé máshogy látom az ős-ősmagyarság helyzetét: abból, hogy mindegyikünknek volt őse, nem következik, hogy a mai magyarok ősei egy jól körülhatárolható csoportot vagy népet alkottak volna, sőt, azt gyanítom, ha tízezer évet visszamegyünk, akkori őseink legalább százszor akkora területet borítanak be, mint a Kárpát-medence. Ha valamely (rendszerint hadi) célra emberek csoportjai szövetségre lépnek, netán más országok egységes uralma alá kerülnek, és ezek után őket összefoglaló néven kezdik emlegetni, azt tekinthetjük egy NÉP megalakulásának. Nem genetikai vagy vérségi az alap, hanem elnevezésbeli.
Kedves Judit, cikornyás és modoros stílusom tette, hogy félreértettél, effélére nem gondoltam.
Persze, világos. Csak éppen a király nem szajhákhoz járt, hanem aki megtetszett neki, a háremébe került, hogy gondolod, hogy a király "nőjéhez" hozzáérhetett volna bárki más?
Ami ez említett interregnumot illeti... "Mélységes mély a múltnak kútja". Mivel a szentföldi ásatások sorról-sorra igazolják a Bibliát, nehéz volna kételkednem bármi más szavában is. Ám mivel igen-igen rég múlt dolgokról van szó, sok érdekes dolog is kerül elő, Bíró Lajos tanulmányában például egyenesen azt tudhatjuk meg, hogy az asszír és a babiloniai fogság idején egy számunkra (számomra főleg) igen közeli nép élt Issachár törzsi területén: a fekete magyarok, vagyis a székelyek, akik szintén Egyiptomból kerülte volna oda, s majd onnét a Székelyföldre. Ez persze magyarázatot adhat a két nép szembetűnő mentális hasonlóságaira is, illetve a székely szombatosok gyökereire. Lehet igaza is, hiszen valóban sok a furcsaság, lelet és írásos emlék, elég Beit She'an ásatásaira gondolnunk. Innen már csak egy lépés, hogy a Názáreti Jézus magyar volt, erről is írtak már szép könyvet, illetve bocsánat, pártus herceg. De a magyar sámánoktól tanult!
Szóval én azzal a mélységes múlt kútjával óvatos lennék...
Erről beszélünk:
A salamoni ítélet:
16Akkortájt elment a királyhoz két szajha. Eléje járultak, s az egyik asszony azt mondta: 17"Engedj meg, Uram! Én, és ez az asszony itt ugyanabban a házban lakunk. Szültem a jelenlétében a házban.
...
"Annak adjátok oda a gyereket, ne öljétek meg! Mert az az anyja." 28Egész Izrael hallott a király ítéletéről, és nagy tiszteletre ébredt a király iránt, mert látták: isteni bölcsesség tölti el, hogy igazságot szolgáltasson.
IKir.3
Valóban egy pici hamisítás az érthetőség kedvéért volt az előadásban: hiszen Mózes helyett a fáraó előtt Áron beszélt. :) De ezt elnéztük, igazán apróság:)
Salamonnak nem kellett feslett nőkhöz mennie, háremében hétszáz feleség, és háromszáz ágyas lakott "és ez a bölcs ember? Az ugyanennyi anyóst is jelent!" Mondta erre ugyanez az idős zsidó ember, és egyet is értettünk...
"Magának hány felesége van?
- Nincs feleségem.
- Nincs! És magának?
- Egy.
- Egy! Hallották?! EGY!! És még ezek a gyaurok mernek panaszkodni!" (Mikszáth: Beszélő köntös)
Kedves Judit, beindítod itt a fantáziámat... Például mi történt volna, ha a két feslett nő a bébin Salamon rosszfiúvá vált korszakában vész össze, amikor az uralkodót már megfertőzték Sába királynőjének vallási elképzelései? A korabeli, drasztikus génvizsgálat nagyon rosszul sült volna el...
Freud kinyomozta, hogy a csapások idején Egyiptomban interregnum volt.
Friss élményem egy idős zsidó ember, aki Jeruzsálemben egymaga adta elő Mózes, Isten és fáraó párbeszédét.
- Mózes, menj a fáraóhoz, és mondd meg neki, hogy engedje el a zsidókat.
- É..é....én? Dehát én nem tu..tu..tudok be..be... beszélni!
- Te csak menj, én küldelek.
- Fá..fá.. fáfáfáfá fáraó!
- Tessék, Mózes.
- Engedd el a zsi..zsi..zsi... izraelitákat!
- Nem.
- Akkor jönnek a csa...csa.. csacsacsa.. csapások!
Persze, nagy derültséget keltett előadásával, mire ennyit mondott nekünk: gyerekek, higyjétek el, ha így tanítanák a Bibliát, az emberek meg is jegyeznék!
Hát, van benne valami. Nagyon kíváncsi vagyok az előadásra.:) Még sok ilyen kezdeményezést.