A hattyúk tava új átirata

Megújította, átálmodta, átértelmezte Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjének történetét Jean Rouaud francia regényíró, akiről nemrég azért hallhatott a magyar közönség, mert A becsület mezején című Goncourt-díjas regényét idén magyarul is megjelentette a L'Harmattan kiadó és ebből az alkalomból a budapesti nemzetközi könyvfesztivál francia díszvendége volt.

A híres táncjáték a jó és a gonosz harcáról szól, 1895-ben Marius Petipa és Lev Ivanov alkotta meg klasszikus koreográfiáját a nagy orosz komponista zenéjére - azóta is a legtöbb előadáson ez látható. Jean-Christophe Maillot, a világhírű Ballets de Monte Carlo társulat igazgatója annak ellenére (vagy éppen azért) kért új értelmezést az írótól, hogy az - saját bevallása szerint - egyszer sem látta a hagyományos előadást. A közismert történet szerint Siegfried herceg szerelmes lesz egy fehér hattyúba, aki valójában Odette, egy fiatal lány. Őt és barátnőit Rothbart, a gonosz varázsló változtatta madárrá és csak egy ifjú hűséges szerelme adhatja vissza szabadságukat. Siegfried azonban a sorsdöntő bálon az Odette alakjában megjelenő Odiliának, Rothbart lányának esküszik hűséget és csak a táncjáték végén győz az igaz szerelem.

Jean Rouaud elmondta a párizsi Le Monde-nak, hogy az ő értelmezésében a történet az élet és a halál, az állati és az emberi, a tisztaság és az erotika küzdelméről szól. Két háromszög köré építette fel a történetet: az elsőt a herceg, a fehér és a fekete hattyú formálja, a másodikat a királynő, a király (a herceg szülei) és Rothbart, aki ebben a változatban maga is nő, ő az éj királynője. Az író elképzelése szerint a varázslónő a király szeretője volt, ebből a kapcsolatból született a fekete hattyú, akit azért lök a herceg karjaiba, hogy őt magát ne űzzék el az udvarból. Jean Rouaud változatában a néző szemtanúja annak, hogy miként alakul át a fehér hattyú fiatal nővé. Ugyanakkor elutasítja John Neumeier 1976-os és Matthew Bourne 1995-ös értelmezéseit, amelyekben a herceg homoszexuálisnak tűnhetett. Mint kijelentette, az ő szemében ez csak egy lehetőség, semmi több. Azzal a szokásos felfogással is ellentétes az új cselekmény, amely a fehér hattyút áldozatnak, a feketét ragadozónak állítja be. Az író szerint mindkét hattyú és a herceg is áldozata a szüleinek, akik egymáson próbálnak bosszút állni korábbi sérelmeik miatt. Rouaud nem írásos szövegkönyvet készített, hanem a Jean-Christophe Maillot-val együttműködve, annak elképzeléseit is figyelembe véve tett különböző javaslatokat a balett cselekményének alakítására - ezeket az igazgató részben elfogadta részben elvetette. A Monte Carlóban keddtől több estén látható új változatban a Petipa-féle koreográfia 32 hattyújából Maillot kívánságára csak kettő maradt, a fehér és a fekete, és mivel a szórakoztató betétrészeket törölték, az előadás a régi változat két és fél órája helyett csak másfél óráig tart. És főleg: a jók győzelme helyett drámai módon ér véget. A balettigazgató elmondta: olyan elégedett volt a közös munkával, hogy már felkérte az írót egy új librettóban való közreműködésre. A Fred mint Astaire című táncjáték a nagy táncos-komikusról - és a XX. század történelmi drámáiról szól majd.