Nemes Zsófia: "Megmozgatni testileg, lelkileg"

Az idén 7. évadját kezdő MU Terminál kortárs táncműhely a Fidelio Táncest részeként november 25-én mutatja be az új évad és az új csapat első (A) estjét. Az este első produkcióját: Amikor elered az eső... címmel Nemes Zsófia koreografálta.

- Mit koreografáltál most és honnan jött ez a költői cím?

- Elég nehéz megmondani, hogy az agy vagy a test melyik szegletéből buggyant elő ez a cím.  Bementem augusztusban a Terminálba a MU Színházban, ahol akkor Fejes Ádám már dolgozott az idei új csapattal. Már az első alkalom után nagyon sok benyomás ért, sok-sok friss impulzus, energia, és részben ennek a leképezése az alapgondolat. Mikor újra bementem a csapathoz, megszületett a cím. Egyszer csak valahonnan előbukkant az eső-motívum, és azonnal megfogott. Képek születtek, lendületek, amiket szerettem volna a fiatalokkal megvalósítani, formába önteni. Érdekelt, hogyan lehet a címet, ezt a három szót megragadni, hiszen olyan sok minden van ebben: érzés, kép, ritmus, hangulat.

- Hogyan dolgoztatok a Terminállal? Kik voltak az alkotótársaid?

- Általában véve szeretek úgy dolgozni, hogy az emberekre szabom az előadást. Azt hiszem, elég maximalista vagyok, és ennek jegyében szerettem volna őket minden szinten megmozgatni: testileg, szellemileg, lelkileg, ahogy csak lehet. Remélem sikerült, és ők is jó élményekkel, sok motivációval fognak a következő projektbe belevágni. Ez az első közös munkájuk a Terminálban, tehát ezt figyelembe véve akartam kihívás elé állítani őket. Több célt tűztem ki nekik, de nem csak nekik, magamnak is. Először is, hogy jól meg legyenek táncoltatva és azt élvezzék is. Aztán kapjanak bevezetést egy erős technikai formába, amivel igazából még csak most ismerkednek. Harmadszor, hogy ők is kapjanak teret, hogy beletegyék magukat. Negyedszer, hogy a lelküket is megmozgassák az előadásban. Alkotóként Gergely Attila volt segítségemre, aki az előadás zenei munkatársa, és aki amúgy a következő projektet készíti majd a fiatalokkal. Vele szinte folyamatosan dolgozunk együtt. A ruhatervezés pedig Hoffmann Adrienn munkáját dicséri.

- Miért Adyt választottad a Merlinben bemutatásra kerülő decemberi premiered témájának?

- Igazából nem én választottam Adyt, hanem Ady talált rám. Hegedűs Sándor keresett meg, hogy ő Adyt nagyon el tudná képzelni egy előadásban, így erről sokat beszélgettünk. Fő ihletője ennek az előadásnak, hogy Ady szerelmi lírájában valódi társai egymásnak a férfi és a nő. Ez egy másfajta szerelem, amiben nem alá-fölérendelt szerepek vannak, hanem egymás kiegészítője a férfi és a nő. Valódi párosság jelenik meg. Azt hiszem, az egyik legfontosabb szó benne, az őszinteség. A csupasz, meztelen valóságunk, akik pőrén és mezítelenül vagyunk, ahogy majd odafent is bekopogtatunk, amikor elszámolunk. Bármilyen is az anyagi helyzetünk, azok vagyunk, ahogy élünk, ahogy az életet megéljük. Ami a személyes része, és ami miatt számomra nagyon szép ez az előadás, hogy Ady Endre volt édesatyám kedvenc költője. Ezért a család hétköznapjaiban is mindig benne élt Ady, apukám rengeteg versét tudta fejből. Így én tulajdonképpen vele nőttem fel. Ezen keresztül pedig, édesatyám is kicsit benne lesz a történetben.