Már megkopott az új Bolsoj fénye?

Amikor a hat évig elhúzódott felújítási munkálatok nyomán a moszkvai Nagyszínház - a Bolsoj - megnyitotta kapuit, az egyik aranyozott kilincs a nyilvános főpróbára érkező riporter kezében maradt. Ez kézzel fogható jele annak, hogy a 700 millió dollár értékű restaurálás egymagában nem volt elegendő ahhoz, hogy visszatérjen Moszkva nevezetes operaházának régi dicsősége.

Amióta három hónapja ismét felgördült a függöny, sok fellépő művész bírálta az elvégzett munka minőségét, a közönség kifütyülte az első operapremiert és a nézők panaszkodtak a magas jegyárak miatt, két szólótáncos átszerződött egy rivális társulathoz, mások megsérültek. Valerija Uralszkaja, az orosz Balett Magazin főszerkesztője szerint a társulat, amely a kisebb Új Színpadon lépett fel a munkálatok idején, még nem szokta meg az új környezetet. A restaurálás során igazi aranyfüsttel és alabástrommal borították a 18. században épült operaház fényűző belső terét. Mérnökök felügyelték, hogy a belső díszítés minden részlete különleges hangvisszaverő anyagból készüljön: a cél a hajdani híres akusztika visszaállítása volt. Ám a táncosok morgolódtak, mert a gyakorlótermek túlságosan szűkre sikerültek, szerintük a Bolsoj elvesztette azt a vonzerőt, amely csak a messze tűnt kor patinájával érvényesülhet. "Odaveszett a színház lelke" - panaszkodott a Reutersnek Marianna Rizskina, a Bolsoj primabalerinája, aki már 22 éve tagja a társulatnak. "A próbatermet szétcincálták és hivatali szobákra emlékeztető, alacsony mennyezetű és más tekintetben is hibás helyiségekkel helyettesítették" - fűzte hozzá. "Két balettstúdió mennyezete olyan alacsony, hogy a táncosok a nagyobb ugrásoknál akár a fejüket is beverhetik". A társulat régebbi tagjai nosztalgiával gondolnak vissza a recsegő padlóra és a nyikorgó faajtókra, amelyek helyére bézs csempe és műanyag került. A Nagy Katalin cárnő által 1776-ban alapított intézmény újranyitását tavaly ősszel egy diadalmas új korszak születésnapjaként köszöntötték, hírességek sokasága jelent meg az elegáns avatóünnepségen. 

A vendégek már az első bemutatón kifütyülték Glinka Ruszlán és Ludmiláját. A hagyománytisztelő orosz közönséget megdöbbentette a színpadon látható meztelenség és a sok fénylő videóberendezés. A következő bemutatót a Bolsoj élő legendája, a 85 éves Jurij Grigorovics állította színre, a mindig népszerű Csipkerózsika balett biztos sikernek ígérkezett. Ám miközben a kritikusok a premierre vártak, két vezető szólótáncos kilépett a társulattól. A 25 éves Natalja Oszipova és a 22 éves Ivan Vasziljev átigazolt a kisebb és kevésbé ismert szentpétervári Mihajlovszkij színházhoz. Ráadásul a két balettcsillag kijelentette, hogy nem a pénzt, hanem az alkotói szabadságot tartotta szem előtt - bár az is igaz, hogy a Mihajlovszkij lakást és nagyvonalú gázsit is biztosított. Ekkor minden szem David Hallbergre szegeződött, aki szeptemberben az első amerikai szólótáncosként csatlakozott a társulathoz. A nagyszerű felépítésű művész kiváló kritikát kapott a premieren, mintegy feledtetve a Bolsoj első operabemutatójának bukását - de a feltámadás rövidéletűnek bizonyult. Annak ellenére, hogy a színpad új, korszerű borítást kapott, Hallberg a balett második előadásán eltörte a bokáját és gyógykezelésre hazautazott az Egyesült Államokba. Mindennek tetejébe az internetet elárasztották a jegyárakra vonatkozó panaszok - nem utolsó sorban azért, mert spekulánsok felvásárolták a jegyeket és méregdrágán, jelentős haszonnal adták tovább. A jegyüzéreket azóta sem sikerült megfékezni. A Rózsalovag áprilisi bemutatójára az első emeleti páholyjegy 110 dollárba kerül, de a jegyek már elkeltek - viszont a spekulánsoknál még beszerezhetők: 300 dollárért. A sok gond ellenére a Nagyszínház telt házat vonz: sokan hajlandók megfizetni a magas árat azért, hogy megtekinthessék a világ egyik leghíresebb operaházának produkcióit.