Fidelio Tours

A Felső-Balaton rejtett zugai - Ami más útikönyvekből kimaradt

Balogh Tamás: A Káli-medence kalandkönyve – Vulkánok, falvak, élővizek, romok
2020.06.11. 15:00
Ajánlom
A Partitúra Balaton-Felvidéken barangoló adásában ismerkedhettek meg a nézők Balogh Tamással, aki nemcsak mindent tud a környék legizgalmasabb zugairól, de könyvet is írt róluk. A Káli-medence kalandkönyve szerzőjét a vidékhez fűződő viszonyáról és a környék rejtett gyöngyszemeiről kérdeztük.

Balogh Tamás: A Káli-medence kalandkönyve - Vulkánok, falvak, élővizek, romok
Kiadó: Babor Kft 
Kiadás éve: 2015 / 2017

letoltes-134245.jpg

Balogh Tamás, a Káli-medence kalandkönyve szerzője (Fotó/Forrás: Facebook)

Ezen a környéken születtél vagy később költöztél a Káli-medencébe?

Egerben születtem és ott is éltem, majd Miskolcon végeztem a Műszaki Egyetemen hidrogeológusként. Pár kőolajos terepi geológusként eltöltött év után elvégeztem a közgazdasági egyetemet is, majd fogtam a régi Škodámat, otthagytam Egert és Budapestre költöztem.

Aztán 15 évvel ezelőtt vettem a Káli-medencében egy nádfedeles parasztházat, ami azóta is megvan. Amikor a gyerekeim picik voltak, sokat jártunk oda és fölmásztunk minden vulkánra.

Ekkor kezdett el érdekelni a túrázás?

Gyerekkoromban a szüleim sokat vittek bennünket a Bükkbe, ott kezdtem el a tájfutást is. Megragadott a természet. Ha nem is vagyok a bogarat gyűjtögető alkat, de szeretem és szeretem ismerni. Ehhez sokat segít a geológia és a tájfutás.

A Káli-medencét nem nehéz megszeretni: elkezdtük bejárnia környéket, terepfutóversenyeket rendeztem, amelyekhez a pályákat minden évben újra kitaláltam.

A futóversenyektől hogyan jutottál el a könyvírásig?

2014 őszén ültem itthon és azon gondolkoztam, hogy kalandfutások és kalandtúrák már vannak, hogy lehetne ezt továbbvinni télre is. Akkor született meg a kalandkönyvek ötlete. Mivel egri vagyok, először megírtam a Bükköt 2015-ben, de egyből nekifogtam a Káli-medencének is.

monoszlo-1531469_960_720-130318.jpg

Monoszló (Fotó/Forrás: wikipedia)

Ott volt a ház, túrákat és versenyeket már több éve szerveztem, ehhez még fél évig gyűjtögettem az anyagot. Az Eger kötetből nagyjából megtanultam, hogy milyen legyen a szerkezete, a hangulata, a tematikája. Néhány hónappal később összeállt a Káli-medencéről szóló kötet és nagy sikere lett. Az első kiadás hamar elfogyott, a másodikra kicsit módosítottam, kibővítettem a szöveget. Nemrég fejeztem be a Tátráról szóló kötetet, ami most került a könyvesboltokba.

A kalandkönyv elnevezés azt jelenti, hogy túrákon vezeted végig az olvasót?

Egy Káli-medence krimit is elkezdtem, amit végül nem fejeztem be, de a könyvben benne van néhány kis részlet,

például hogy hogyan hal meg egy ismert borász. Élményeket írok és ezen keresztül magát a életét is megírom.

Kezdetnek bemutatom, hogy mi az, hogy Káli-medence vagy Bükk, Pilis majd következik egy kis élővilág, egy kis história, egy kis környezettanulmány és a falvak. Aztán hogy mit érdemes megnézni attól függően, ki mit szeretne: sétálni, kirándulni vagy egy komolyabb túrát tenne, gyalog esetleg kerékpárral. Hol lehet állatokat meglesni hajnalban? Hol vannak a Kővágóörssel szemközti hegy bazalttavai, amiknek a létezéséről sem tudnak sokan?

Az ilyen kis titkokat próbálom leírni, mert amit mindenhol el lehet olvasni, azt nincs értelme újra elmondani.

Megosztanál velünk is néhányat?

A Káli-medence növényvilága is érdekes. Az éghajlat itt szubmediterrán, ami abban nyilvánul meg, hogy kicsit több a napsütés és kicsit kevesebb az eső. A Börzsöny és a hegyek elterelik a felhőket.

Többször előfordult, hogy novemberben itt hagytuk Budapestet hidegben, latyakban, ott pedig kiültünk a teraszra a szüretről megmaradt szőlőket csemegézni egy kis dióval és sajttal. Tavasszal pedig,

aki először akar virágzó fát látni, az ebben a régióban keresse. Hamarabb kipattannak a napsütéstől a virágok.

A_Kornyi-to_legi_foton_Koveskal-130326.jpg

A Kornyi-tó Köveskálnál (Fotó/Forrás: wikipedia)

A fák között kis tavakat találni, amiknek nincs forrásuk, csak a csapadék táplálja őket, így vagy megtelnek, vagy nem. Ha esős időben járunk arra, akkor el lehet bennük merülni térdig, ha száraz időben, akkor száraz lábbal át lehet kelni. Ilyen például a nem túl vonzó nevű Nyálas-tó, ami alig nagyobb egy kerti pancsolónál.

Milyen útvonalat ajánlasz annak, aki most ismerkedik a Káli-medencével?

A falvak 3-4-5 kilométerre vannak egymástól, pont olyan távolságban, hogy a tűző napon épp a következő sörre – vagy fröccsre, ki mit szeret – ki lehet fáradni.

Szépen körbe lehet menni rajtuk, mindig megpihenve egy pohárra.

A medencében hat-hét 12-13. századi templomrom van. Ezek azért érdekesek, mert néhány kivétellel a mai falvakon kívül találhatóak. Mivel a pusztába ritkán építenek templomot, valószínűleg ott kis bokorfalvak lehetettek. Ráadásul a templomok körül besüppedéseket is lehet látni, vagyis ott vagy más, már leomlott épületek állhattak, vagy temetkezési hely lehetett. Ezek a domborzat és a távolság miatt épp ráláttak egymásra, akár át is üzenhettek így egyikből a másikba. Ezek a romok nagyon aranyosak. Fel lehet őket fűzni egy egész napos túrára. Nincs belépő sem, szabadon be lehet menni.

Ott állnak a réteken és körülöttük birkák legelésznek.

570969524_79cfdaf122_o-130320.jpg

Salföldi kolostorrom (Fotó/Forrás: flicker)

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon

Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész népszerű országjáró tévéműsora, a Partitúra az online térbe költözött: a Fidelio Facebook oldalán minden szombaton este 7 órakor virtuális felfedezőtúrát tehetünk Magyarország tájain, amely során közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után kutatunk.

Június 13-én este 7 órakor a Balaton északi részének alkotói, érdekességei következnek. Tartsanak velük a "virtuális turizmusban"!

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Zenés színház

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Színház

Megvan, hová költözik az SZFE a Vas utcából

Közleményt adott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, amelyben az új oktatási helyszíneken túl az átalakuló intézeteket is bemutatják. A három helyszínen folyó képzés megújult, modern struktúrát ígér.
Klasszikus

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours hír

Digitális Élményközpont épül Veszprémben

A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.
Fidelio Tours magazin

Vert arany, ütött réz – avagy a lényeg a kicsiség

Kolodko Mihály szobrai szerves részei Budapestnek, és éppen úgy jók, ahogy vannak.
Fidelio Tours videó

Partitúra a zselici csillagos égbolt alatt

A Partitúra utolsó kulturális kalandtúrájához érkezett a műsor harmadik szériájában. December 19-én, szombaton 14.30-tól a Duna tévén Kaposvár és a Zselic kulturális, illetve természeti értékeit mutatja be a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Gyűrűfőre is ellátogattak, Magyarország egyik első ökológiai falujába, amely a Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik.
Fidelio Tours videó

Partitúra Jókai Mór konyhájában

„Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. (…) Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein” – ezt a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly írta éppen 120 évvel ezelőtt. Balatonfüred akkor is központja volt a balatoni életnek. Pontosan így van most is, és ez ki is derül a Partitúra december 12-i, szombati adásából, amely 14.30-kor kezdődik a Duna tévén, s amelynek műsorvezetői: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós.
Fidelio Tours werk

Partitúra a 70 éves Dunaújvárosban

Hetven éves Dunaújváros. Nem is maradhatott volna ki a Partitúra kalandozásaiból. Többször átnevezték a várost, az eredeti Dunapentele ma a város egyik részének a neve. 1991-ben a település megyei jogú város címet kapott. Intercisa Múzeumának egyik közleményében szerepel: „Dunaújváros a korra jellemző szigorú tervezettsége ellenére egyre inkább természetes, »nőtt« várossá fejlődött, a régió kulturális, kereskedelmi, közigazgatási központjává vált.” Egy művészetileg is izgalmas hely. Ezt járta körbe Miklósa Erika és Batta András, a Partitúra két műsorvezetője. A dunaújvárosi kulturális körkép december 5-én, szombaton 14.30-tól látható a Duna tévén.