Fidelio Tours

„A lemondás nem öncélú, szabadság születik belőle” – karácsonyi interjú egy bencés szerzetessel

2021.12.26. 11:50
Ajánlom
Sokan beszélnek kereszténységről, a karácsony pedig a legfontosabb vallási ünnepünk. De mit jelent Jézus Krisztus születése egy olyan embernek, aki az életét mindenestül Istennek ajánlotta fel? Bakonybélbe utaztam, hogy találkozzak Baán Izsákkal, a bencés monostor perjelével, akitől olyat is kérdezhettem, amiről általában nem holmi újságcikkekben szoktunk olvasni.

Decemberben több koncertnek is helyet adott a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor, a sorozat címe Tonus Peregrinus volt. Mit jelent a szókapcsolat?

A gregorián zenének nyolc tónusa alakult ki a középkorban, de vannak olyan zsoltárok, amelyeket a graduálé nem a nyolc tónus egyikével ír elő éneklésre, hanem egy kilencedikkel, amelynek sajátossága, hogy a dallam magasból indul, és lemegy a mélybe – mutatja énekelve is. – A „tonus peregrinus” azt jelenti, vándor hang: azért jutott eszünkbe, mert Bakonybél szelleméhez hozzátartozik a vándorlét. Az első szerzetesek zarándok szerzetesek voltak, az azóta eltelt ezer évben is sokan jöttek ide Szent Gellérttől Cseh Tamásig. A falu egy völgyben van, akik idejönnek, maguk is egy mélységet keresnek. Már a táj is befelé figyelésre szólítja, aki leereszkedik itt a kanyargós úton.

Az ön életében mi a zene szerepe?

Komlón, egy szocialista bányászvárosban születtem, gyerekkoromban egy jó hírű zenei általános iskolába jártam, amit Kodály alapított. A zeneiskolában trombitálni kezdtem, és mióta az eszemet tudom, zenélek. Zenész nem lett belőlem, de kórusban énekeltem, a szerzetesi életben pedig helye van a közös dicséretnek. Napi két órát éneklünk, hol előénekesként, hol kórusban! Idén húszéves a kamarakórus, amely a falubeli emberekből áll. Ennek vezetését én nyertem meg 2007-ben.

Már tizennégy éve igazgatja őket!

Nemsokára tizenöt. Nagyon sokat tanultam emberileg és szakmailag is belőle. Persze az emberi része lényegesebb.

És még?

Van egy kvartettünk is, két énekes lány ismerősünkkel, a neve Ausculta. Amikor már túl sok koncertre kértek fel minket, megértettük, hogy ennyi nem való.

Mi nem fér bele a szerzetesi életbe?

A határidők, a szervezéssel járó munka, a fellépésekhez tartozó feszültség. De egy lemezt felvettünk, és néha éneklünk.

Mikor lépett be a rendbe?

Most húsz éve.

Hány éves volt?

Huszonhárom.

20210412_FA_212036-201211.jpg

Dr. Baán Izsák atya (Fotó/Forrás: Földházi Árpád)

Kapott egy félreérthetetlen jelet fentről?

Már középiskolás koromban elkezdtem keresni, és egyre erősödött a bizonyosság, de határozott pillanat nem volt. Inkább a folyamat. Próbálkoztam ezzel-azzal, figyeltem, hol érzem magam otthon, hol vagyok önazonos. Akkor találtam rá Bakonybélre, és ez a hely megfelelt az ideálnak, amit magamban tápláltam.

Hogyan lehet különbséget tenni, hogy mi az ember saját ötlete, és mi Isten hívása?

Tudom, hogy húsz évvel ezelőtt mi hozott ide, de fontosabb, hogy mi az, ami még itt tart. Az biztos, hogy ugyanaz a kettő lényege: a folyamatos figyelem Isten felé, és a tőle jövő finom megerősítés.

Amikor beléptem a monostorba, volt egy erős gyanúm, hogy ez az én helyem.

Aztán a következő négy-öt évben próbára tettek a mindennapokban, növendék voltam itt, akiről kiderült, hogy való-e neki ez az élet.

Hogyan telt ez a négy-öt év?

Amikor valaki bekopogtat az ajtónkon, hogy szerzetes akar lenni, meghívjuk, hogy pár hónapig rendszeresen töltsön időt köztünk vendégként. Ezután jön, hogy be is költözhet hozzánk. Újabb pár hónapig ismerkedik a mi életünkkel. Aztán jön egy szigorúbb év, a noviciátus, ami arra hivatott, hogy megszülessen a fiatal szerzetes új identitása. Ebben az évben alig fogadhat az ember látogatókat, keveset telefonálhat, nem hagyhatja el a monostort és a magiszter óvó felügyelete alatt áll. Számomra belső történésekben gazdag időszak volt ez, aztán később elküldtek tanulni Rómába, ami nagy változás volt. Bakonybélből a világegyház közepébe kerültem, egy ötfős közösségből százhúsz szerzetes közé.

Milyen lelki gyakorlatokból áll az élete?

A hagyomány szerint a szerzetesi élet két pillére a gyakorlat és a szemlélődés, a praxis és a teória. A praxist nem lehet megspórolni, de sosem lehet öncélú, mindig a szemlélődésre kell irányulnia. Magában foglalja az imarendet, az énekes imádságot, az Istenhez intézett közbenjáró imádságot. Ilyen kéréseket bárki küldhet nekünk. A praxis része a korán kelés is, de nálunk mindenki akkor kel, amikor akar.

Tényleg?

Annyi, hogy 5 óra 30 perckor ott kell lenni az első imádságon. A praxis része az elmélkedő bibliaolvasás is. Úgy hisszük, az Ige az isteni jelenlét formája. A gyakorlat része az étkezésben való fegyelem – egy nap háromszor eszünk –, valamint a böjt, amikor nem fogyasztunk húst. A belső praxishoz tartozik a tudatosságra való törekvés, amit a régiek úgy neveztek, a gondolatokkal való küzdelem.

Napközben többször is ránézünk arra, milyen gondolatok vannak bennünk, és ezek jó vagy rossz irányba visznek.

20200731_133650-201243.jpg

A bakonybéli szerzetesek (Fotó/Forrás: Szent Mauríciusz Monostor)

Mi a különbség az imádság és a meditáció között?

A keresztény meditáció, azaz a teória vagy a szemlélődés az imádságnak egy olyan minősége, amiben az ember csendes befogadó. Átadja magát, nem beszél, nem mond semmit, nem fogalmaz meg kérést, hanem jelen van, szemlél, képes szenvedni, szeretni. A jelenlétet ugyanakkor segítheti egy rövid bibliai részlet, néhány szent szó ismétlése is. A keresztény hagyomány legkedvesebb szava természetesen Jézus neve.

Az imádság és a meditáció között lényeges különbség, hogy a meditáció egy módszer: lehet meditálni orvosi javaslatra is, az imádságban viszont nem állunk le semmi olyannal, ami nem Isten.

Azt mondta, ilyenkor képes szeretni és szenvedni. A szenvedéssel mit kell kezdeni?

Az élet egyik legnagyobb titka, hogy félünk a szenvedéstől, menekülünk tőle. Isten mégis a szenvedést választotta a világ megváltására. Ha az ember fájdalmat él át a csendes imádságban, akkor félretolhatja azt, de visszamászik az ablakon. Tehát szembe kell vele nézni, elfogadni, és visszatérni Isten jelenlétébe. Valahol ez a titok. De az ember gyakran nemet mond arra a szenvedésre, amit ha végigjárna, boldogságot nyerne, s helyette több és másfajta szenvedést csinál magának.

Hogy telik önöknél a karácsony?

Szerzetesi közösség vagyunk, egymást testvéreinknek szólítjuk, mégsem tartjuk családpótléknak. Akkor sem, ha úgy hisszük, egymást is Istentől kaptuk. Nem egymás mellett döntöttünk, hanem Isten mellett, s ehhez kaptuk a másikat társul. A karácsonyünneplésünkben viszont vannak családiasabb elemek. Szenteste, az öt órás imádság után ünnepélyes vacsorát rendezünk, a karácsonyfát már aznap délelőtt feldíszítettük. Magyar karácsonyi népdalokat szoktunk énekelni, a hangszeresek is muzsikálnak. Megajándékozzuk egymást, mindenki egyvalakit, azt, akit húzott. Egy cetlire azt is felírtuk, hogy ki minek örülne. Este tíz órakor virrasztó imádság veszi kezdetét az éjféli miséig. Másnap reggel részt veszünk az ünnepi szentmisén, huszonötödikén vagy huszonhatodikán pedig általában meglátogatjuk a családtagjainkat.

Mit jelent önnek a karácsony? Gondolom nem azt, hogy fel van díszítve a pláza, és már hetekkel korábban mindenki vásárlási lázban ég.

Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten ebben a testi valóságban is megtapasztalható. Tudunk hozzá kapcsolódni. Isten több mint elvont igazság, hiszen az értünk való szeretetből vállalta az emberi létezést. Azt is szokták mondani, hogy akkor teljes az ünnep, ha Jézus megszületik bennünk.

20210412_FA_212071-201216.jpg

Dr. Baán Izsák atya (Fotó/Forrás: Földházi Árpád)

Mit jelent önnek Jézus? Nem a tanról kérdezek, hanem azt, hogy ön mit gondol. Hiszen, ha jól sejtem, kicsit mást kell jelentsen minden embernek.

A keresztény hagyomány szerint egyszerre Isten és ember, a második isteni személy. Régebben mélyebben érintett az emberi oldala, amit a képzelet meg tud ragadni belőle. Ilyen szavakat találok rá: társ, barát. Nekünk, akik cölibátusban élünk, nincsen társunk, de Jézusban megtalálom, aki támogat, elismer, biztat, dicsér. De néhány éve egy másik utam is van hozzá: egy másik térben találkozom vele, az imádság alak és anyag nélküli terében. Itt ilyen szavaim vannak rá: fény, egység, út – ahogy az evangélium mondja, Ő az út, az igazság és az élet. Ha valamit Istenből meg lehet tapasztalni, akkor azt Jézuson keresztül lehetséges.

Észrevettem, hogy amikor Jézusról kérdeztem, rögtön összetette a kezét, úgy válaszolt, mintha imádkozna.

Hát igen.

Az emberek többsége a szerzetesi létben a lemondást látja. De mi az, amit nyer?

Pedig a lemondás nem öncélú, szabadság születik belőle. Az egyik az Istenre való szabadság. A másik a halálra való szabadság. Az anyag, a vagyon, a rokoni szálak nem kötnek le annyira, hogy ne mondhassam: kész vagyok. Ha most meg kellene halni, nyugodt lennék. Ezt azt jelenti, hogy a félelemtől is szabad vagyok, az örökkévalóságra is szabad vagyok. A szeretetre is.

A szerzetesi élet lehetővé teszi, hogy mások felé forduljak, ingyenesen, megosszam az isteni tapasztalatot másokkal, együttérezzek az emberekkel. Egy régi meghatározás szerint a szerzetes az, aki mindentől elkülönülten, de mindennel mély egységben létezik.

Ez a krisztusi részvét?

Krisztuson keresztül kapcsolódunk egymáshoz. És vannak adatok, miszerint, ha egy megyében megtelepszik egy monostor, ott javulnak a kriminalisztikai adatok. Nem tudom, mekkora részt tulajdoníthatunk magunknak, de Bakonybélben korábban tizenkilenc helyen lehetett alkoholt venni, most ennek a harmada sincs már.

No, de itt, a monostor ajándékboltjában is lehet sört kapni, amit az önök segítségével főztek. Eggyel azért növelték is a helyek számát!

Igen, ez igaz. (Nevet.)

Mennyi sört szabad inni egy szerzetesnek?

Nincsen erre kőbe vésett szabályunk. Egyedül nem szokásunk a pohár fenekére nézni, ha alkoholt iszunk, akkor társaságban. Szent Benedek csak borról beszél, sörről nem, de a VI. századi regula szerint legyen elég napjában egy hemina bor. De hogy mennyi egy hemina, azt szerencsére senki nem tudja már. Nagyjából két kehely, úgy öt-hat deci lehet.

Annyival már el lehet üldögélni.

De van egy spirituális értelmezés is, egy hemina eszerint annyi, amennyi nem elszakít Istentől és a többi embertől, hanem közelebb visz. Ez mindenkinél más.

20200830_FA_206726-201211.jpg

Dr. Baán Izsák atya (Fotó/Forrás: Földházi Árpád)

Mivel telnek még a napjaik?

Be vannak osztva, a bencés életben fontos a fizikai munka is. Van egy nagy, öt és fél hektáros kertünk, aminek jó része park, egy hektárt művelünk. Gyógynövényeket termesztünk, gyűjtjük is őket a környéken. A kertészetben szinte csak a szerzetesek dolgoznak, de nyáron vannak segítőink, önkéntesek, gyakornokok és van egy kertészmérnök, aki félállásban ügyel ránk. A kertészet organikus, nem használunk vegyszereket. Saját terményünk ez a tea is, amit most iszik, és van lekvár, szörp, bogyók, gyümölcsök. A sört nem mi főztük, csak a gyógynövényt és receptúrát szolgáltattuk hozzá. Van egy vendégházunk, ahol bárkinek adunk szállást, aki meg szeretne látogatni minket.

Popper Péter mesélt el egy történetet, miszerint egy vallásközi konferencián a papok vitatkoztak, a különböző vallások szerzetesei viszont ragyogóan megértették egymást. Mit gondol erről?

A szerzetes másik emberi archetípushoz tartozik, mint a pap. A pap az, aki képviseli az embert, aki szertartást vezet és a nép nevében Istenhez szól, a hivatal embere. A szerzetes a bölcs, szent ember, a gyógyító. Az az életforma, amit mi élünk, megtalálható a buddhizmusban vagy az ortodox egyházban – sajnos az iszlámból és a zsidóságból eltűnt. A dialógus emberei vagyunk. A szerzetes a szabályok által és a belső érésen keresztül belátást kap a Logosszal, a világban lévő értelemmel és renddel kapcsolatban. Rájön, hogy a rend viszonylagos. Ha túlmegyünk a renden, képesek vagyunk egy más hagyományban, de hasonló életformát élő emberrel is megértetni magunkat. Ezért tudnak a monostorok világszerte a dialógus, a kiengesztelődés helyei lenni, olyan spirituális helyek, ahol a mélységet kereső, bárhonnan érkező zarándokok meghallgatásra, befogadásra találnak.

Fotók: Földházi Árpád

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Ingyenes nyáresti koncertek és ZeneKert – megnyitott a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada

Egész nyáron ingyenes szabadtéri koncertekkel és egy új kerthelyiséggel, a ZeneKerttel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza. A szabadtéri színpad feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget koncertezésre, számos jól ismert zenész és formáció mellett.
Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.
Klasszikus

A legtehetségesebb ifjú muzsikusokat keresi a Budapesti Fesztiválzenekar

A zenekar tehetségkutató és -ösztönző programot indított annak érdekében, hogy a jövőben is a legnagyszerűbb muzsikusok foglalhassanak helyet köreikben.
Vizuál

40 dokumentumfilmmel bővült a Verziótéka

A Verzió Filmfesztivál online dokumentumfilmtára az elmúlt 18 év fesztiváljain bemutatott filmekből válogat, díjnyertes és közönségkedvenc alkotásokat egyaránt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours interjú

„A lemondás nem öncélú, szabadság születik belőle” – karácsonyi interjú egy bencés szerzetessel

Sokan beszélnek kereszténységről, a karácsony pedig a legfontosabb vallási ünnepünk. De mit jelent Jézus Krisztus születése egy olyan embernek, aki az életét mindenestül Istennek ajánlotta fel? Bakonybélbe utaztam, hogy találkozzak Baán Izsákkal, a bencés monostor perjelével, akitől olyat is kérdezhettem, amiről általában nem holmi újságcikkekben szoktunk olvasni.
Fidelio Tours magazin

Csillagtúrák Magyarország tájain

A nyári hőségben legtöbbünk szívesen kirándulna a szabadban, hátrahagyva a forró városi környezetet. Papp János, a Centrál Színház színművésze szinte az egész országot bejárta már, ezért arra kértük, hogy ajánljon néhány gyalogos és biciklitúrát azok számára, akik szabadidejüket a természetben töltenék.
Fidelio Tours hír

Újra látogathatók a Szentendrei Skanzen kiállításai

Pünkösd vasárnap és hétfőn is nyitva tart a Szentendrei Skanzen, amelynek kiállításai és házai már a hét elejétől látogathatók.
Fidelio Tours interjú

Összefogással mindenki csak nyerhet

Hogyan teremtünk, vagy fejlesztünk közösségeket? Mivel lehet együttműködésre ösztönözni az embereket? S vajon elég összetartó erő lehet-e a közös cél? Markovits Alízzal, a Veszprém-Balaton 2023 EKF vezérigazgatójával egy 2023-nál jóval hosszabb távra tervező projektről beszélgettünk, amely akkor lehet igazán sikeres, ha szervesen be tud épülni a régió életébe.
Fidelio Tours hír

Kiskapuk helyett egyértelmű szabályozást sürget a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke

Sok fesztiválszervező tanácstalan, mert nem tér ki rájuk a szabályozás – mondta el a Budapest Brand nZrt. online konferenciáján Márta István.