Fidelio Tours

Aprófalvak és kastélyok varázsvidéke – Barangoljunk a Csereháton a Partitúrával!

2020.06.04. 17:20
Ajánlom
Talán inkább az ökoturizmushoz és a falusi turizmushoz vonzódó természetjáróknak lehet kedvelt túrázó hely az Abaúj-Cserehát. Ez a vidék mentes a tömegturizmustól. A táj az Aggteleki Nemzeti Park működési területéhez tartozik, és a tervezett Csereháti Természetvédelmi Körzet része lesz majd. Jellegzetesen aprófalvas térség, a turisztikai vonzerőt itt a békés, nyugodt természeti táj és a falvakban fellelhető kulturális örökség, egyedi látnivalók adják. Mesélünk is a cikkünkben ezekről a falvakról, és a vidék felfedezésre váró csodáiról.

Az észak-magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi felében található Abaúj-Cserehát kistáj a Keleti-Csereháthoz tartozik. A dombvidéki jellegével a Cserehát szigetszerűen emelkedik ki környezetéből, átlagos magassága 130 és 330 méter között változik. A kistáj a Hernádba futó kisebb-nagyobb patakok (Perényi-, Garatina-, Bélus-, Csere-, Devecseri-, Fancsali-, Galambos-, Vasonca-patak) vízgyűjtő területe. A Keleti-Cserehát egykor erdővel fedett terület volt, erdeit a 19. század nagy erdőirtásai ritkították meg, majd a 2. világháborút követően az erdők kiterjedése ismét megfeleződött.

A tájképet egykor meghatározó ősfás cserfaerdők (csertölgy) így eltűntek, a területen a legnagyobb összefüggő erdőség Szalaszend és Szemere között található (cseres, kocsánytalan és gyertyános tölgyesek alkotják). Jellegzetesek még a vidéken az egykori legelők (például Keresztéte és Fulókércs települések határában) és a láprétek (például Szalaszendtől északra a Bélus patak mentén lévő égerláp folt). Szabó József geográfus professzornak, a Cserehát kutatójának szavai jól leírják, milyen hatással van az idelátogatóra ez a táj:

Marasztaló nyugalmat áraszt a távolba vesző, erdőfoltokkal tarkított dombhátak és pasztellszíneket keverő, csendben álmodó völgyek lassú ritmusa.

A terület korábban Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, a települések ma az Encsi és Szikszói járásban találhatók. A vidék a honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt. Már a történelem viharai sem kímélték a falvakat itt, hiszen az 1600-as években a törökök, majd a Rákóczi szabadságharc után a pestisjárvány csaknem teljesen kipusztította a lakosságot. A népesség visszatelepedését a vármegyék adómentességgel segítették, így a már korábban is itt élő tót népesség mellé számos ruszin család is betelepült.

A képre kattintva galéria nyílik:

Az egykor itt élő nagybirtokos családoknak köszönhetően több kastély is található a területen.

  • Abaújdevecser: Csoma József volt nagybirtokos és jeles heraldikus egykori kastélya
  • Fáj: A Fáy család által a 18. században épített barokk kastély
  • Hernádvécse: A Vécsey-Sardagna kastély 1790-ben épült késő-barokk stílusban
  • Pusztaradvány: A Pallavicini-kastély klasszicista stílusban épült, és egy ősfás park közepén áll
  • Szalaszend: A 18. században építették fel későbarokk stílusban a Hönig kastélyt
  • Szemere: A kastélyt a Szemere család építette 1647-ben kora barokk stílusban

A települések egyedi érdekességeket is tartogatnak az idelátogatók számára.

  • Alsógagy: 18. századi görögkatolikus templom
  • Baktakék: a református templom 1795-ben épült
  • Beret: a református templom 1756-ban épült
  • Detek: Határában törnek elő 270 méter mélységből azok a források, amelyek a „Dr Vis MagnificAqua Natúr” palackozott ásványvizet adják, ami egyedülálló hazánkban összetételével és természetes lúgos kémhatásával.
  • Fancsal: Az evangélikus templom alapjai 13. századiak, de csak a 18. században alakították ki a mai formáját. Híres a pincesor.
  • Felsőgagy: A középkorban már bencés apátság állt a területen, az első templomot a Gagyi család építette. Nevezetessége, és a művészettörténet egyik országosan is kiemelkedő emléke, Gagyi Péter fia László sírköve is 1392-ből való.
  • Forró: A 18. században már uradalmi vendégfogadót nyitottak itt. A korabeli Kakas csárda épületében később az Abaúji Múzeum kapott helyet.
  • Kány: A görögkatolikus templomban a megye egyik legjelentősebb ikonosztáza van felállítva, a berendezés is gazdag és egységes stílusú.

  • Keresztéte: Határmenti törpefalu, lakosai száma huszonhat. Házai jó része az elmúlt két évtizedben megújult, rétjein számos védett lepkefajjal lehet találkozni. Újabban levendulaföldek teszik változatosabbá környékét.
  • Krasznokvajda: Római katolikus templomát a 18. század közepén a Szentimrey család építette, akiknek itt volt a családi sírboltja is.
  • Pamlény: Nevezetessége a református templom, aminek fából készült elődje már a 16. században állt. A mai templomot 1763-1764 között építették.
  • Szalaszend: A Cserehát keleti peremén a Bélus-patak mentén fekvő kistelepülés. Nevezetességei közé tartozik a 15. században épült gótikus alsószendi-, valamint a 18. századi barokk stílusú felsőszendi református templom.
  • Szemere: A református templom a 18. században épült. Magyarország egyetlen olyan református templomtornya tartozik hozzá, amelyen a huszita jelvény, a fedett kehely látható.

A táj és a településeken található kulturális emlékek azokat várják tehát, akik szeretnek elvonulni a zajos mindennapokból, és élvezik azt, hogy nyitott szemmel járnak és így fedeznek fel új látnivalókat. A vadászatnak, a vadászturizmusnak is kedvező adottságai vannak a területen. Az Abaúj-Hegyköz számos törpe és zsákfalujával igazán jól autóval közelíthető meg a forgalmi árnyékhelyzet miatt, de a környék túrázásra is alkalmas.

Szállások tekintetében is ki-ki igényének megfelelően válogathat.

  • Gagyapáti: Apáti vendégház, Sára-háza, Csűr vendégház
  • Szemere: Perlik Vadászkúria és Vendégházak (3 csillagos szálloda)
  • Hernádvécse: Hotel Vécsecity (4 csillagos szálloda) 

A képre kattintva galéria nyílik:

Akik részletesebben szeretnének megismerkedni a kistájjal vagy az itteni emberek életével, túrázási lehetőségekkel, nekik ajánljuk A Cserehát turistakalauza (Bíbor Kiadó Bt., 1998) és A Cserehát történeti földrajza, 18-20. század (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2010) című kiadványokat.

 

Forrás: Siskáné Dr. Szilasi Beáta, int. tszv. egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatika Intézet, Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék

Az imázsfilmeket készítette: Török Zsuzsanna és R. Nagy József a Miskolci Egyetem Felsőoktatási Intézmény Kiválósági Program Creative Region projektjének részeként

Az Abaúji-Cserehát tájegység változatos vidéket és az ott élő embereket ismerhetjük meg a Partitúra korábbi adásának ismétléséből 2020. június 6-án, szombaton este 7 órakor, a Fidelio Facebook oldalán!

Videós ajánlónk a zempléni adás elé:

Kalandozzunk együtt virtuálisan Magyarországon!

Így készült a Partitúra csereháti adása

Kapcsolódó

Így készült a Partitúra csereháti adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal az ország keleti szegletébe, a Cserehát vidékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours hír

Digitális Élményközpont épül Veszprémben

A tervezett kiállítótér – a nemzetközi sztárkiállítások bemutatása mellett – az ismert hazai vonatkozású festőket népszerűsíti majd, valamint gyermekeknek szóló programokkal is várja a látogatókat. Művészet, oktatás és ismeretterjesztés egyben. Élmények mentén, digitálisan.
Fidelio Tours magazin

Vert arany, ütött réz – avagy a lényeg a kicsiség

Kolodko Mihály szobrai szerves részei Budapestnek, és éppen úgy jók, ahogy vannak.
Fidelio Tours videó

Partitúra a zselici csillagos égbolt alatt

A Partitúra utolsó kulturális kalandtúrájához érkezett a műsor harmadik szériájában. December 19-én, szombaton 14.30-tól a Duna tévén Kaposvár és a Zselic kulturális, illetve természeti értékeit mutatja be a két műsorvezető, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós. Gyűrűfőre is ellátogattak, Magyarország egyik első ökológiai falujába, amely a Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik.
Fidelio Tours videó

Partitúra Jókai Mór konyhájában

„Öt házból állott valamikor Balatonfüred. A tihanyi barátok vendéglője, a szentgyörgyi Horváth-ház, a pápai Eszterházyak hajléka, a fürdőház és a kápolna. (…) Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein” – ezt a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly írta éppen 120 évvel ezelőtt. Balatonfüred akkor is központja volt a balatoni életnek. Pontosan így van most is, és ez ki is derül a Partitúra december 12-i, szombati adásából, amely 14.30-kor kezdődik a Duna tévén, s amelynek műsorvezetői: Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós.
Fidelio Tours werk

Partitúra a 70 éves Dunaújvárosban

Hetven éves Dunaújváros. Nem is maradhatott volna ki a Partitúra kalandozásaiból. Többször átnevezték a várost, az eredeti Dunapentele ma a város egyik részének a neve. 1991-ben a település megyei jogú város címet kapott. Intercisa Múzeumának egyik közleményében szerepel: „Dunaújváros a korra jellemző szigorú tervezettsége ellenére egyre inkább természetes, »nőtt« várossá fejlődött, a régió kulturális, kereskedelmi, közigazgatási központjává vált.” Egy művészetileg is izgalmas hely. Ezt járta körbe Miklósa Erika és Batta András, a Partitúra két műsorvezetője. A dunaújvárosi kulturális körkép december 5-én, szombaton 14.30-tól látható a Duna tévén.