Fidelio Tours

Aprófalvak és kastélyok varázsvidéke – Barangoljunk a Csereháton a Partitúrával!

2020.06.04. 17:20
Ajánlom
Talán inkább az ökoturizmushoz és a falusi turizmushoz vonzódó természetjáróknak lehet kedvelt túrázó hely az Abaúj-Cserehát. Ez a vidék mentes a tömegturizmustól. A táj az Aggteleki Nemzeti Park működési területéhez tartozik, és a tervezett Csereháti Természetvédelmi Körzet része lesz majd. Jellegzetesen aprófalvas térség, a turisztikai vonzerőt itt a békés, nyugodt természeti táj és a falvakban fellelhető kulturális örökség, egyedi látnivalók adják. Mesélünk is a cikkünkben ezekről a falvakról, és a vidék felfedezésre váró csodáiról.

Az észak-magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi felében található Abaúj-Cserehát kistáj a Keleti-Csereháthoz tartozik. A dombvidéki jellegével a Cserehát szigetszerűen emelkedik ki környezetéből, átlagos magassága 130 és 330 méter között változik. A kistáj a Hernádba futó kisebb-nagyobb patakok (Perényi-, Garatina-, Bélus-, Csere-, Devecseri-, Fancsali-, Galambos-, Vasonca-patak) vízgyűjtő területe. A Keleti-Cserehát egykor erdővel fedett terület volt, erdeit a 19. század nagy erdőirtásai ritkították meg, majd a 2. világháborút követően az erdők kiterjedése ismét megfeleződött.

A tájképet egykor meghatározó ősfás cserfaerdők (csertölgy) így eltűntek, a területen a legnagyobb összefüggő erdőség Szalaszend és Szemere között található (cseres, kocsánytalan és gyertyános tölgyesek alkotják). Jellegzetesek még a vidéken az egykori legelők (például Keresztéte és Fulókércs települések határában) és a láprétek (például Szalaszendtől északra a Bélus patak mentén lévő égerláp folt). Szabó József geográfus professzornak, a Cserehát kutatójának szavai jól leírják, milyen hatással van az idelátogatóra ez a táj:

Marasztaló nyugalmat áraszt a távolba vesző, erdőfoltokkal tarkított dombhátak és pasztellszíneket keverő, csendben álmodó völgyek lassú ritmusa.

A terület korábban Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, a települések ma az Encsi és Szikszói járásban találhatók. A vidék a honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt. Már a történelem viharai sem kímélték a falvakat itt, hiszen az 1600-as években a törökök, majd a Rákóczi szabadságharc után a pestisjárvány csaknem teljesen kipusztította a lakosságot. A népesség visszatelepedését a vármegyék adómentességgel segítették, így a már korábban is itt élő tót népesség mellé számos ruszin család is betelepült.

A képre kattintva galéria nyílik:

Az egykor itt élő nagybirtokos családoknak köszönhetően több kastély is található a területen.

  • Abaújdevecser: Csoma József volt nagybirtokos és jeles heraldikus egykori kastélya
  • Fáj: A Fáy család által a 18. században épített barokk kastély
  • Hernádvécse: A Vécsey-Sardagna kastély 1790-ben épült késő-barokk stílusban
  • Pusztaradvány: A Pallavicini-kastély klasszicista stílusban épült, és egy ősfás park közepén áll
  • Szalaszend: A 18. században építették fel későbarokk stílusban a Hönig kastélyt
  • Szemere: A kastélyt a Szemere család építette 1647-ben kora barokk stílusban

A települések egyedi érdekességeket is tartogatnak az idelátogatók számára.

  • Alsógagy: 18. századi görögkatolikus templom
  • Baktakék: a református templom 1795-ben épült
  • Beret: a református templom 1756-ban épült
  • Detek: Határában törnek elő 270 méter mélységből azok a források, amelyek a „Dr Vis MagnificAqua Natúr” palackozott ásványvizet adják, ami egyedülálló hazánkban összetételével és természetes lúgos kémhatásával.
  • Fancsal: Az evangélikus templom alapjai 13. századiak, de csak a 18. században alakították ki a mai formáját. Híres a pincesor.
  • Felsőgagy: A középkorban már bencés apátság állt a területen, az első templomot a Gagyi család építette. Nevezetessége, és a művészettörténet egyik országosan is kiemelkedő emléke, Gagyi Péter fia László sírköve is 1392-ből való.
  • Forró: A 18. században már uradalmi vendégfogadót nyitottak itt. A korabeli Kakas csárda épületében később az Abaúji Múzeum kapott helyet.
  • Kány: A görögkatolikus templomban a megye egyik legjelentősebb ikonosztáza van felállítva, a berendezés is gazdag és egységes stílusú.

  • Keresztéte: Határmenti törpefalu, lakosai száma huszonhat. Házai jó része az elmúlt két évtizedben megújult, rétjein számos védett lepkefajjal lehet találkozni. Újabban levendulaföldek teszik változatosabbá környékét.
  • Krasznokvajda: Római katolikus templomát a 18. század közepén a Szentimrey család építette, akiknek itt volt a családi sírboltja is.
  • Pamlény: Nevezetessége a református templom, aminek fából készült elődje már a 16. században állt. A mai templomot 1763-1764 között építették.
  • Szalaszend: A Cserehát keleti peremén a Bélus-patak mentén fekvő kistelepülés. Nevezetességei közé tartozik a 15. században épült gótikus alsószendi-, valamint a 18. századi barokk stílusú felsőszendi református templom.
  • Szemere: A református templom a 18. században épült. Magyarország egyetlen olyan református templomtornya tartozik hozzá, amelyen a huszita jelvény, a fedett kehely látható.

A táj és a településeken található kulturális emlékek azokat várják tehát, akik szeretnek elvonulni a zajos mindennapokból, és élvezik azt, hogy nyitott szemmel járnak és így fedeznek fel új látnivalókat. A vadászatnak, a vadászturizmusnak is kedvező adottságai vannak a területen. Az Abaúj-Hegyköz számos törpe és zsákfalujával igazán jól autóval közelíthető meg a forgalmi árnyékhelyzet miatt, de a környék túrázásra is alkalmas.

Szállások tekintetében is ki-ki igényének megfelelően válogathat.

  • Gagyapáti: Apáti vendégház, Sára-háza, Csűr vendégház
  • Szemere: Perlik Vadászkúria és Vendégházak (3 csillagos szálloda)
  • Hernádvécse: Hotel Vécsecity (4 csillagos szálloda) 

A képre kattintva galéria nyílik:

Akik részletesebben szeretnének megismerkedni a kistájjal vagy az itteni emberek életével, túrázási lehetőségekkel, nekik ajánljuk A Cserehát turistakalauza (Bíbor Kiadó Bt., 1998) és A Cserehát történeti földrajza, 18-20. század (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2010) című kiadványokat.

 

Forrás: Siskáné Dr. Szilasi Beáta, int. tszv. egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatika Intézet, Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék

Az imázsfilmeket készítette: Török Zsuzsanna és R. Nagy József a Miskolci Egyetem Felsőoktatási Intézmény Kiválósági Program Creative Region projektjének részeként

Az Abaúji-Cserehát tájegység változatos vidéket és az ott élő embereket ismerhetjük meg a Partitúra korábbi adásának ismétléséből 2020. június 6-án, szombaton este 7 órakor, a Fidelio Facebook oldalán!

Videós ajánlónk a zempléni adás elé:

Kalandozzunk együtt virtuálisan Magyarországon!

Így készült a Partitúra csereháti adása

Kapcsolódó

Így készült a Partitúra csereháti adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal az ország keleti szegletébe, a Cserehát vidékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Fidelio Tours ajánló

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Fidelio Tours velence

A korábbinál kevesebb utast szállíthatnak a velencei gondolások

Az ágazatra vonatkozó új szabályozás csökkenti az egyszerre szállítható utasok számát a cél pedig a turisták biztonságosabb szálltása.
Fidelio Tours hír

Leégett a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke

A múzeumként üzemelő parádi Palóc házban csütörtökön lobbantak fel a lángok – írta meg az Index.
Fidelio Tours hír

Elmaradnak az augusztus 20-i ünnepségek

Az 500 főnél nagyobb rendezvényekről még mindig nincs döntés - beszámoló a kormányinfóról.
Fidelio Tours hír

Arany János és Erkel Ferenc is megfordult az 1740 körül épült Kondorosi Csárdában

A nyolc út találkozásánál épült csárdát megörökítette műveiben Petőfi Sándor, Jókai Mór és Móricz Zsigmond is. A térség egyik legnevezetesebb turisztikai látványosságaként működő múzeumot most felújították.