Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.

Babé Silának, azaz Stahl Barbarának sikerült az, amire sokan vágynak itthon: az énekes-dalszerző nevét egyre többen ismerik külföldön is. New York, London, Berlin és Budapest között ingázik évek óta. Nemrég leigazolta a Milky Chance német menedzsmentje, legutóbbi dala, a Hole már átlépte a kétszázezres lejátszást a Spotify-on.

Debreczeni Ildikó szolnoki lány, bejárta a világot, hívták dolgozni New Yorkba, Norvégiába, de ő maradt a Tisza partján, mert fontosnak tartotta, hogy bebizonyítsa, vidéken is lehet világhírű vállalkozást működtetni. De ennél többet is tett: néhány éve megálmodta és megvalósította a Tisza-tavi Fesztivált, hogy ott is felcsendüljön az opera, ahol korábban még soha. Idén hetedik alkalommal rendezik meg. Július 31. és augusztus 2. között lesz a Természet Operaháza, Tisza-tavi Fesztivál.

A Franciaországban élő, magyar származású művésznő a Zarándokéveket rögzítette három lemezen, egy olyan ciklust, amely Liszt Ferenc életművének lenyomatát is jelenti.

Élénk diskurzust indított el az utóbbi hetekben, hogy az Egyesült Államokban és Európában szobordöntések is kísérték a rasszizmusellenes tüntetéseket. Mit gondol a „trendről” egy történész? És milyen példákat találunk ikonoklazmusra Magyarországon?

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük a csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. A záró epizódban Készman József válaszolt kérdéseinkre.