Jazz/World

100 éve született Charlie Parker, a modern jazz óriása

2020.08.29. 12:20
Ajánlom
Az amerikai jazz-szaxofonosnak, a modern jazz egyik kialakítójának rövid élet jutott, a műfajra gyakorolt hatása azonban máig érezhető.

A Missouri állambeli Kansas Cityben nőtt fel, ahol virágzott a jazz, a blues és a gospel. Hétéves korától szaxofonozott, s bár apja is muzsikus volt, kezdetben nem sok zenei tehetséget árult el, sőt a legenda szerint az iskolai zenekarból ki is tették. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, helyi jazzegyüttesekben játszott és megállás nélkül gyakorolt. 1939-ben New Yorkba utazott és majdnem egy évig ott ragadt, hogy profi zenekarokkal játszhasson, tanulhasson.

A világváros stílusa, atmoszférája átalakította zenéjét.

GettyImages-3108214-121744.jpg

Charlie Parker egy New York-i koncerten 1953-ban (Fotó/Forrás: Bob Parent / Getty Images Hungary)

Apja halála után rövid időre visszatért Kansas Citybe, majd visszatért New Yorkba. Első felvételeit Jay McShann zenekarával készítette, első szólóját 1941-ben rögzítették lemezre. Parker ekkor már olyan könnyedén fújta az altszaxofont, mintha a zenében repült volna, el is nevezték Birdnek, azaz Madárnak. (Egy másik történet szerint viszont azért kapta a becenevet, mert turné közben a kocsival véletlenül elütött egy csirkét, amelyet aztán vacsorára szolgált fel a társaságnak.)

Rövid chicagói kitérő után végleg New Yorkba költözött, ahol kezdetben mosogatásból tartotta el magát. Munkahelyén lépett fel a világ legjobb zongoristájának tartott Art Tatum, akinek technikája nagy hatással volt rá, éjjelente a szintén szárnyait bontogató Dizzie Gillespie, Thelonious Monk és Kenny Clark társaságában örömzenélt. Hírneve egyre nőtt, 1944-ben már Earl Hines, majd Billy Eckstein zenekarában muzsikált, 1945-ben megalakította első saját együttesét.

Ekkoriban alakult ki a jazzt forradalmasító bebop stílus.

A szállóigévé vált mondat szerint "egy olyan zenét akartunk, amit +ők+ nem tudnak eljátszani". Az irányzat sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a játék technikai elemeire és az összetett harmóniákra, mint az énekelhető dallamokra. A számok jellemzői a gyors tempó, újszerű harmóniák, nehezen játszható nyolcados futamok és a hosszú rögtönzések voltak. A melódia, a ritmus újszerű megközelítését számos befutott nagyság elutasította, Louis Armstrong még ki is gúnyolta egy dalában, megkérdőjelezve létjogosultságát.

Parker pályafutásának legjelentősebb időszaka 1951-ig tartott, 1949-ben és 1950-ben átrándult Európába is. Régi álmát valóra váltva vonósokkal is készített felvételeket, 1949-ben a New York-i Clique klubot tiszteletére Birdlandnek nevezték át. Útja azonban tizenéves kora óta tartó heroinfüggősége miatt ekkor már lefelé vezetett. Fellépéseket mulasztott el, sokszor hangszerét is zálogba csapta, hogy pénzt szerezzen a drogra.

Amikor Kaliforniában élt, a kábítószer hiányát alkohollal pótolta, egyszer még szállodai szobáját is magára gyújtotta. Fél évet töltött elvonókúrán, de a kezelés eredménytelennek bizonyult. 1954-ben kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, végül egy hotelszobában érte a halál 1955. március 12-én. A halál hivatalos okaként tüdőgyulladást és egy vérző fekélyt állapítottak meg, de májzsugorodást és szívrohamot is diagnosztizáltak.

A halottkém 65 évesnek becsülte, pedig csak 34 éves volt.

Munkásságát számtalan kitűnő lemez dokumentálja, a jazzrajongó Clint Eastwood filmet forgatott életéről Bird címmel, Kansas Cityben szobra áll, New Yorkban teret neveztek el róla, 2021-ben posztumusz kap csillagot a hollywoodi Hírességek sétányán. Születésének centenáriumát világszerte megünneplik, talán az egyik legjelentősebb rendezvénysorozatnak szülővárosa, Kansas City ad helyet. A gazdag programban egymást követik az egyedülálló stílusú jazz-zenészről szóló előadások, panelbeszélgetések, rendezvények, örömzenélések, koncertek.

GettyImages-120960721-121846.jpg

Charlie Parker sírja Kansas-ben (Fotó/Forrás: Mark Peterman / Getty Images Hungary)

Drogok és jazz – a bordélyoktól a koncerttermekig

Kapcsolódó

Drogok és jazz – a bordélyoktól a koncerttermekig

A jazz a periférián született és sokáig az éjszakában burjánzó műfaj volt, a polgárosodást követően azonban mintha kezdene feledésbe merülni az egykori félvilágisága, pontosabban az, hogy milyen kényesen tudott a késhegyen egyensúlyozni az al- és a művészvilág között.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Ingyenes nyáresti koncertek és ZeneKert – megnyitott a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada

Egész nyáron ingyenes szabadtéri koncertekkel és egy új kerthelyiséggel, a ZeneKerttel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza. A szabadtéri színpad feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget koncertezésre, számos jól ismert zenész és formáció mellett.
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

A legtehetségesebb ifjú muzsikusokat keresi a Budapesti Fesztiválzenekar

A zenekar tehetségkutató és -ösztönző programot indított annak érdekében, hogy a jövőben is a legnagyszerűbb muzsikusok foglalhassanak helyet köreikben.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Andy Fletcher, a Depeche Mode billentyűse

Andy „Fletch” Fletcher a Depeche Mode alapító tagja volt. A brit zenészt 60 éves korában érte a halál – osztotta meg az együttes közösségi csatornáin a szomorú hírt május 26-án.
Jazz/World ajánló

Ingyenes nyáresti koncertek és ZeneKert – megnyitott a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada

Egész nyáron ingyenes szabadtéri koncertekkel és egy új kerthelyiséggel, a ZeneKerttel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza. A szabadtéri színpad feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget koncertezésre, számos jól ismert zenész és formáció mellett.
Jazz/World ajánló

TRAUMLIVE: Hollywood az Arénában – a legnagyobb zeneszerzők legjobb filmzenéi szimfonikus előadásban

A Hollywood az Arénában egy szimfonikus koncert, nem csak a filmzene rajongóinak. Gálaest a kortárs filmzeneszerzők legszebb és legismertebb filmzenéiből, melyek a világ számos nagyvárosában hatalmas népszerűségnek örvendenek. A kórussal kiegészített nagyzenekari előadás kiváló szórakozást nyújt komolyzene- és filmzenekedvelőknek egyaránt.
Jazz/World ajánló

Dél-amerikai gyökerű kortárs zene Emiliano Sampaio-val és a Modern Art Orchestrával az Opusban

Mivé válhat a vírusszerűen terjeszkedő hangsor? Hát jazzé! Már 42 ország 486 szerzője csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez: a Modern Art Orchestra Art of Virus #10 koncert házigazdája Subicz Gábor trombitás, meghívott vendége Emiliano Sampaio lesz május 26-án az Opus Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Csak betyárosan: lemezbemutatót és turnézáró koncertet és táncházat tart a Góbé a Fonóban

Online már korábban megjelent, fizikai formájában tavasszal jött ki a Góbé Élem című lemeze, az első nagylemez, amelyet a zenekar megújult felállásában jelentetett meg. A csapat május 28-án turnézáró koncertet, lemezbemutatót tart a Fonóban, amit egy táncházzal fejelnek meg.