Jazz/World

Akit a mélybe rántott a jazz

2016.12.01. 08:31
Ajánlom
Billie Holiday élete egyetlen hosszúra nyúlt hanyatlás, ami csak az őt hallgatók fülében lecsapódva képes feloldódni. Senkiéhez sem hasonlíthatóan törékeny, melankolikus hangjában mindvégig ott tükröződött az sorsa. Ennek fényében különösen tragikus a kontraszt a fiatal éveinek bátor, mégis bizonytalan vitalitása és az utolsó időszak színevesztettsége közt, amelyet azonban az élet és az életmű ismerete torokszorítóan hitelessé tesz. Kevesen voltak Billie Holiday-hez foghatók.
Billie Holiday orchideával a hajában az ötvenes évek elején

Billie Holiday orchideával a hajában az ötvenes évek elején (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

1915-ben Eleanora Fagan néven jött a világra, anyja ekkor mindössze tizenhárom, apja tizenöt éves volt. Gyermekkorát részben rokonoknál, részben anyjánál, részben intézetben töltötte. A különböző életrajzok – az önéletrajzát is ideértve – meglehetősen keveset szólnak ezekről az évekről, annyi azonban így is tudható, hogy tele voltak erőszakkal és megaláztatással.

Tizennégy se volt, mikor New Yorkban prostituáltnak állt, majd miután börtönbe került, éjszakai klubokban kezdett el táncolni, majd énekelni.

Ekkor került bele abba a világba, amely részben kiemelte a korábbi sorsa alapján könnyedén előre jelezhető jövőből, ugyanakkor áthelyezte egy olyan közegbe, amely végül ugyanúgy a vesztét okozta, anélkül, hogy valódi esélye lehetett volna arra, hogy saját javára fordítsa a játszmát.

Billie Holiday fekete volt, ráadásul nő.

Emellett mindig a saját feje után ment, ami megengedhetetlen volt a szórakoztatóiparban, ahol feketeként másodrangú, nőként pedig eleve csak megtűrt és kihasználható személynek számított. Az elsők között volt, akik a hallgatólagosan, mégis könyörtelen alapossággal lefektetett szabályok ellenében kiálltak magukért és -bár voltak apró győzelmei- az itt magára szedett keserűség is csak gyorsította a folyamatot, ami a korai halálát okozta.

Megfordult a korszak elismert zenekarai közül néhányban, öntörvényűsége azonban rendszerint ellene fordította a többi zenészt.

Nem is az allűrjei jelentették a problémát, sokkal inkább az, hogy szerette helyenként magához igazítani a hangszereléseket. Néhány zenésszel azonban nagyon jól megértették egymást. Ilyen volt Teddy Wilson - akivel kapcsolatban talán az lett volna a meglepő, ha valakihez nem képes hibátlan eleganciával illeszkedni -, vagy Lester Young, akinek a végtelenül higgadt, összpontosított lazasága képes volt kidomborítani Holiday hangjának elsőre talán kevésbé nyilvánvaló árnyalatait is. Az utolsó éveiben aztán időnként Ben Webster öblös tenorja ellenpontozta az eddigre némileg erejét vesztett hangját. 

Ezeknek a felvételeknek a drámaisága egyedülálló a jazz történetében.

Holiday minden elcsuklásával az élete maradékaiba kapaszkodik, hangjának fátyolossága helyenként olyan, mintha a túlvilágról szólna.

Elődeivel, Ma Rainey-vel, vagy Bessie Smith-szel ellentétben Holiday hangja jóval visszafogottabb, viszont igazi újdonságot hozott a jazz műfajába a maga korábban teljesen újszerű frazeálásával és azzal, hogy képes volt egy adott dalt mindig a saját hangulatához igazítani, estéről estére a megfelelő helyre helyezve a hangsúlyokat.

1939-ig nem tudott igazán sikeres lenni, az ebben az évben megjelent Strange Fruit azonban országos elismertséget hozott neki. A dal szövege erőteljes állásfoglalás az ekkor még virágzó faji szegregáció és a polgárjogát még el nem vesztett rasszizmus ellen. A következő években aztán valódi sztár lett, akinek a dalai nem csak a fekete előadók dalait tartalmazó R&B, de éppúgy a pop listákon is gyakran szerepeltek. A negyvenes évek közepéig még kisebb zenekarokkal, esetleg big banddel készített felvételeket, 1944-től azonban már komplett vonósszekcióval kiegészülve is.

Billie Holiday Louis Armstronggal

Billie Holiday Louis Armstronggal (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Két évvel később Louis Armstronggal közösen játszott a New Orleans című filmben, aztán 1947-ben letartóztatták heroin birtoklásáért és egy évre börtönbe került.

Holiday a harmincas évek végén kezdett el heroint használni, ez pedig, az alkohollal karöltve, csak a szerencsének köszönhetően nem pusztította el sokkal hamarabb.

Billie Holiday 1959-ben

Billie Holiday 1959-ben (Fotó/Forrás: Evening Standard / Getty Images Hungary)

Az életét azonban gyorsan tönkretette. Hiába keresett sok pénzt, bőkezűen osztogatta azt, ráadásul mindig olyan férfiakkal hozta össze a sors, akik a függőségét csak táplálták, a pénzt pedig nem utasították vissza. A börtönbüntetése letöltése után nagy sikerrel tért vissza a Carnegie Hall közönsége előtt, a függőségeit azonban eddigre képtelen volt kontrollálni, az úgynevezett Kabaré Kártyáját elvették tőle, vagyis nem léphetett fel a hátralévő életében egyetlen olyan helyen sem, ahol alkoholt szolgáltak fel, ez pedig elvágta őt a korábbi bevételei jelentős részétől. Az ötvenes években játszott időnként Európában, az Egyesült Államokban azonban egyre inkább a zenei világ perifériájára szorult, mivel képtelen volt változtatni az életvitelén. 1958-ban jelent meg az utolsó két albuma, a kisebb zenekarral felvett All Or Nothing At All, valamint a nagyzenekari Lady in Satin, utóbbin már tisztán hallhatóan búcsúzik, mert elfogyott az ereje.

1959-ben, alig két hónappal jó barátja, Lester Young halála után kórházba került. Az orvosai még az év elején májzsugort állapítottak meg nála, ő azonban képtelen volt józan maradni. Alig két héttel a kórházba kerülése után letartóztatták és egy rendőr posztolt a szobája előtt, akit aztán 1959. július 17-én, nyolc évvel John Coltrane halála előtt hazarendeltek.

Olvasd el jazzportré-sorozatunk korábbi részeit ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.
Jazz/World ajánló

Feltörekvő fiatal jazz-zenészek veszik birtokba a Müpát

A Jazz Showcase a feltörekvő hazai jazz-zenekarok számára évek óta az egyik legfontosabb fellépési lehetőség, ahol megmutathatják magukat a szélesebb közönség és a szakma képviselői előtt. Ez idén sem változik, és bár a vírushelyzet miatt a megszokott formátumtól eltérően, de már 14. alkalommal költözik a Müpa – ezúttal virtuális – tereibe a jazz.
Jazz/World fonó

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.