Jazz/World

KÉP-regény: A Yeke-Yeke jelenség

2020.05.29. 13:00
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt guineai zenészről, Mory Kantéról és a Yeke-Yeke történetről ír.

Ez most korántsem Mory Kanté nekrológja akar lenni, még akkor sem, ha ez az egész történet róla jutott eszembe, és kétségtelenül neki is komoly szerepe volt benne. Ez a Yeke-Yeke dolog már évtizedek óta velem van, de ahhoz, hogy ezt észrevegyem, Mory Kanténak meg kellett halnia. Nem, semmi maffiaszál nincs a mesében, csak muzsika, gimnázium, Sziget, meg csajozás.

"Yé ké yé ké" mandinka nyelven annyit tesz, „boldog vég”. Legalábbis asszem, mert hallottam már mást is, de ez jött be a legtöbb megbízhatónak tűnő forrásból. Mindenesetre az biztos, hogy amikor 1987 magasságában ez a dal feltűnt a Bravo magazin aktuális heti slágerlistáján, még egyáltalán nem érdekelt az egész. Aztán ahogy hétről hétre egyre feljebb és feljebb kúszott, még idegesített is. Mi végre is ez a nagy hűhó egy értelmezhetetlen nyelven előadott discosláger miatt, ami ráadásul egy noném guineai énekeshez kötődik, aki már akkortájt is csaknem negyven éves volt? Azért lássuk be, hogy ez nem az a vonal, aki lázba hoz egy tizenöt éves gimnazistát. Most meg tudnám magyarázni, hogy miért, de hülyeség.

Bár jobban belegondolva van rendszer ebben is. Mindig is létezett a slágerek között az értelmezhetetlen nyelveken előadott Lambada-GangnamStyle-Despacito vonulat, ami valamilyen rejtélyes ok miatt egész kontinenseket hozott lázba, aztán eltűnt a semmibe, az előadójával együtt. Ezzel be is fejeződhetne a Yeke-Yeke történet, de tíz évre rá találkoztam az előadóval, akkor készült ez a kép. Azért van abban valami, hogy ha az ember kikeveredik a tinédzser korból, elkezdi máshogy látni a világot, és ez még akkor is igaz, ha ne adj isten az idióta fotográfus szakmát találja meg neki a balsors. Szóval, amikor ’98-ban a Szigeten személyesen találkoztam Mory Kantéval, már egészen máshogy néztem a formára, annak ellenére, hogy a dalt nem kedveltem meg jobban.

Pedig addigra a Yeke-Yeke lett az első afrikai popdal, amelyik az európai lemezeladási piacokon meghaladta az egymillió példányt.

Az viszont sokkal érdekesebb volt, ahogy egy kicsi, teljesen fehérbe öltözött fekete ember magyarázza el, hogy a „világzene” mint műfaji meghatározás teljes hülyeség, hiszen csak egyetlen világ van, és abban élünk mindannyian, és hogy az afrikai történelem a kontinens nagy részén a mai napig apáról fiúra száll, és a kora, az ősi nyugat-afrikai pengetős hangszer, amin ő is játszik, sokaknak teremti meg a kapcsolatot a múlt és a jelen között. Arról is beszélt, hogy ha nem muzsikus lett volna, akkor leginkább gyógyító-varázslóként tudta volna magát elképzelni, és ez segít neki a dalírásban is, mert a dallamok sokszor egy varázsütésre ugranak be. Akkor már azt is tudtam, hogy a Yeke-Yeke csak egy véletlen ballépése volt, és egyébként sokkal jobb zenét csinál, mint amivel megismerte őt a világ.

MoryKante29March1950-22May2020-125901.jpg

Mory Kanté (1950. március 29.–2020. május 22.) (Fotó/Forrás: morpho)

Itt megint csak véget kéne érnie a történetnek, de két évre rá találkoztam Yeke-Yekével személyesen is. Nem elírás vagy ilyesmi, hanem tényleg így hívták. Az ezredfordulón egy akkor igencsak divatos pasiknak legyártott nyomtatványba csináltam egy anyagot egy félvér boxoló csajjal (tényleg!), aki Yeke-Yeke néven tört a ringek királynője címre. Vagy egy héten keresztül fotóztam, mindenféle helyzetekben, (nem, olyanokban nem!) mert a szerkesztő elég érdekesnek találta a csajt, aki a boksz mellett amúgy énekelt is, ha jól emlékszem egy lemezt is kiadott. Az már nincs meg, hogy a magyaron kívül honnan volt a másik fele, de az igen, hogy elég művelt és értelmes volt, és egy csomót beszélgettem vele a világzenéről, meg persze a neve miatt Mory Kantéról is. Na, ő mondta azt, hogy ha egy afrikai nem tud zenélni, vagy focizni, akkor észre sem veszik Európában. Néha eszembe jut, és eltűnődöm, hogy igaza volt-e, és ha igen, akkor miért nem?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Jazz/World hír

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.
Jazz/World hír

Újabb rangos elismerést gyűjtött be a készülőben lévő Magyar Zene Háza

A világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztéseként díjazták a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Házát a világ egyik legrangosabb zenei-szakmai találkozójának megmérettetésén, az amerikai Music Cities Awardson.
Jazz/World gyász

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Jazz/World hír

Lakatos Mónika kapja a Womex életműdíját

Lakatos Mónika, a Romengo és a Cigány Hangok énekesnője kapja a Womex idei életműdíját a budapesti világzenei expón október 24-én. Az előadó, aki a Muzsikás (2008) után a második magyar díjazott a Womex történetében, fellép a rangos eseményen a Müpában.